Rolul cunoştinţelor fonetice în interpretarea textelor lirice UNIVERSITATEA „BABEŞ-BOLYAI” CLUJ-NAPOCA DEPARTAMENTUL PENTRU PREGĂTIREA PERSONALULUI DIDACTIC FACULTATEA DE LITERE SPECIALIZAREA LIMBA ŞI LITERATURA MAGHIARĂ LUCRARE METODICO-ŞTIINŢIFICĂ PENTRU OBŢINEREA GRADULUI DIDACTIC I Rolul cunoştinţelor fonetice în interpretarea textelor lirice în clasele V-VIII Coordonator ştiinţific, Lect.dr. Csomortáni Magdolna Candidat, Hankó Cs. Júlia (căs. Fülöp)   Cluj-Napoca Seria 2013-2015

A hangtani ismeretek szerepe a lírai szövegek értelmezésében BABES-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM KOLOZSVÁR TANÁRKÉPZŐ INTÉZET BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM SZAK TUDOMÁNYOS- TANÍTÁSMÓDSZERTANI DOLGOZAT AZ I-ES DIDAKTIKAI FOKOZAT ELÉRÉSÉÉRT A hangtani ismeretek szerepe a lírai szövegek értelmezésében V-VIII. osztályban   Tudományos irányító: Dr. CSOMORTÁNI MAGDOLNA egyetemi adjunktus Jelölt: FÜLÖP CS. JÚLIA (szül. HANKÓ)     Kolozsvár 2013-2015

Miért választottam ezt a témát? „...A versíró úgy csörgeti markában a szavakat, mint a gyerek szokta a kavicsot, és teljesen tőle függ, hogy briliánsok csörgését hallja-e, vagy folyami sóderdarabokét. A szavak hangzása szép. A szavak hangzása csúnya (Ami bizonyos szempontból egyre megy)...” (Nemes Nagy Ágnes)

A dolgozat szerkezete: I. rész: Egy kis hangtan II. rész: Módszertani rész III.rész: Gyakorlati rész

Egy kis hangtan: (elméleti rész) A hangtani ismeretek az irodalomórákon A hangok stílushatását vizsgáló elméletek A hangszimbolika értelmezése A hanggal való hangutánzás és hangulatfestés A hangalak és a jelentés közötti kapcsolat a magas és mély hangrendű szópárok esetében A hangalakzatok – fonetikai alakzatok szerepe a versekben A hangtani környezet A vers – és stíluselemzés nyelvi- stilisztikai háttere A beszédkészség fejlesztése

Módszertani rész: Kulcsfogalmak a Magyar nyelv és irodalom tantervben Az esztelneki VIII. osztályos tanulók hangszimbolikai ismereteinek vizsgálata A VIII. osztályos tanulók hangszimbolikai ismeretei-nek mutatói és fejlesztése

Az esztelneki VIII. osztályos tanulók hangszimbolikai ismereteinek vizsgálata A kutatás célkitűzései és hipotézise A kutatás szakaszai A kutatásban alkalmazott módszerek A kísérleti csoport bemutatása A kontroll csoport bemutatása

Összehasonlítás Kísérleti csoport Kontroll csoport Kitűnő tanuló 20% 15,38% Jó tanuló 30% 33,33% Közepes tanuló 30% 46,15% Elégséges tan. 20% 0%

A VIII. osztályos tanulók hangszimbolikai ismeretei-nek mutatói és fejlesztése Kezdeti felmérés: 1. Osztályozni tudja a magánhangzókat időtartamuk szerint 2. Képes a beszédművelés és helyesírás szempontjából megközelíteni a hangtani ismereteket 3. Képes összefüggést teremteni a hangtani ismeretek és a vers hangulata között, amelyre a magánhangzók előfordulási aránya utal. 4. Képes a hangtani ismereteket szókészlettani ismereteivel összefüggésbe hozni a játékos gyakorlat megoldása során.

A VIII. osztályos tanulók hangszimbolikai ismeretei-nek mutatói és fejlesztése 5. Képes Rimbaudnak a hangszimbolikával kapcsolatos szemléletét gyakorlatba ültetni 6. Képes feismerni a megadott versrészletek hangjainak szimbolikáját. 7. Egyszerű statisztikai felmérést tud készíteni a magánhangzók előfordulási arányáról egy versrészletből 8. Csoportosítani tudja az idézetek szavait hangrendjük szerint 9. a) Csoportosítani tudja a versrészlet szavait a mássalhangzók zöngéssége szerint; b) Meg tudja állapítani a zöngés-zöngétlen mássalhangzók által keltett stilisztikai többlettartalmakat

Kezdeti felmérés értékelése

Utómérés 1. Felismeri az alliterációt, mint jellegzetes rímfajtát és összefüggésbe tudja hozni a betűrímet meghatározó magánhangzó szerepét a vers hangzásvilágának megteremtésével. 2. Meg tudja nevezni az s és sz hangoknak a hangszimbolikában létező jelzőjét (sziszegők) és szerepét. 3. Meg tudja állapítani az egyes szövegrészekben fellelhető mássalhangzó-arányt. 4. Felismeri a kijelölt sorokban szereplő lágy mássalhangzók stílushatását. 5. Felismeri a kijelölt sorokban szereplő pergő hang stílushatását. 6. Képes elkészíteni egy egyszerűbb hangstatisztikai kimutatást, amelyben egy kijelölt szövegrész zöngés-zöngétlen mássalhangzó-készletét tünteti fel. 7. Felismeri, hogy az egyes hangok (l és ny) gyakorisága nem föltétlenül határozza meg az adott sorok hangulatát, mert egy harmadik hang (h) válik dominánssá.

Utómérés 8. Meg tudja állapítani a kijelölt verssorokban a magánhangzók előfordulási arányát. 9. Képes elvonatkoztatni az egyszerű hang-hangulatkeltés viszonytól, és a hangok tágabb szövegkörnyezetét vizsgálva, felfedezi, hogy az adott versszakban a földi-égi valóságszférát szimbolizálják az előforduló hangok. 10. Felismeri a magánhangzós betűrímet. 11. Meg tudja állapítani, hogy a költemény időmértékes jambikus verselésű. 12. Ki tudja keresni a versből a soráthajlásokat és ismeri szerepüket. 13. Megtalálja a versben a hangulatfestő szavakat. 14. Ki tudja keresni a vers szövegéből az archaikus hatást keltő szavakat.

Utómérés kiértékelése

A két felmérés összehasonlítása a kísérleti csoportban

A két felmérés összehasonlítása a kontroll csoportban

Gyakorlati rész Feladatsor a beszédhangok stílushatásának vizsgálatára Felmérőlapok Munkalapok

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!