Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai kar Államháztartási-jog Pénzügyi-jog I. rész Dr. Lóránt Zoltán c. főiskolai tanár

Nemzetgazdaság szereplői (gazdasági alanyok) az államháztartás vállalatok, társaságok, bankok, pénzintézetek, Non profit szervezetek, háztartások (lakosság)

Az államháztartás és a magángazdaság működésének legfontosabb különbsége Célok A közösség érdekében állnak, politikailag meghatározottak, de amennyire csak lehet, érvényesítik a gazdaságossági elvet Az egyén érdekében állnak, szubjektíven meghatározottak, amennyire csak lehet, nyereségmaximalizálás Eszközök Kényszerbevételek, hitelfelvétel Saját és idegen tőke (hitelek a magán és állami szektortól) Kockázat Az adófizetők és a polgárok összességénél, korlátozott visszahatás a bürokráciára Az egyedi gazdasági alanynál Szankciók Elsősorban politikai: szavazatvesztés, esetleg a mandátum megvonása Nyereségkiesés, veszteség egész a csődig Költség-haszonelemzés Néha adott politikai célokra készülnek, többnyire csak új beruházásoknál Gazdaságossági célból folyamatosan készülnek

Nemzeti vagyon állóeszközök befejezetlen beruházások készletállomány földterület erdők élőfa – állománya feltárt ásványi vagyon a lakosság személyes tulajdonában lévő tartós készletek

Kincstári vagyon összetevői Műemlékek kizárólagos állami tulajdon kincstári vagyon körébe tartozó elidegeníthető műemlékek Termőföldek Természetvédelmi területek Erdők Költségvetési szervek vagyona Egyéb (portfolió, koncesszió)

A pénzügyi alaprendszer három szférában működik:   A pénzügyi alaprendszer három szférában működik: a) államháztartási alaprendszerben b) vállalkozások alaprendszereiben c) a pénzintézeti, illetőleg bankalaprendszerben

A pénzügyi jog fogalma: A gazdasági-pénzügyi politika megvalósítása érdekében a pénz- ügyi alaprendszer intézményein keresztül, illetőleg annak intéz- ményeihez kapcsolódva szabályozza a: társadalmi össztermék (GDP) meghatározott részének cent- ralizálását és elosztását az állam funkcióinak és feladatainak ellátása érdekében, szabályozza továbbá a gazdálkodó szervezetek (állami, nem állami és non-profit szervezetek pénzgazdálkodását, a monetáris és devizapolitika területeit, valamint meghatározott jogalanyok pénzügyi kötelezettségeit.

A pénzügyi jog fogalma: A gazdasági-pénzügyi politika megvalósítása érdekében a pénz- ügyi alaprendszer intézményein keresztül, illetőleg annak intéz- ményeihez kapcsolódva szabályozza a: társadalmi össztermék (GDP) meghatározott részének cent- ralizálását és elosztását az állam funkcióinak és feladatainak ellátása érdekében, szabályozza továbbá a gazdálkodó szervezetek (állami, nem állami és non-profit szervezetek pénzgazdálkodását, a monetáris és devizapolitika területeit, valamint meghatározott jogalanyok pénzügyi kötelezettségeit.

A magyar államháztartás (alrendszerei) 2008. évi központi költségvetés ∑ Bevétel: 7 899 542,1 millió Ft ∑ Kiadás: 9 017 138,9 millió Ft Hiány: 1 117 596, 8 millió Ft A magyar államháztartás (alrendszerei) 9 017,1 MdFt* 3 237 MdFt 4 308 MdFt 476,7 MdFt Központi költségvetés Helyi önkormányzatok Társadalom- biztosítás Elkülönített állami pénzalapok Adósságra: 1 110,8 MrdFt *ebből: 1 348,6 Mrd Ft közvetlen *ebből: 841,3 MrdFt közvetlen *ebből: 32,4 MrdFt közvetlen Fejezetek (minisztériumok) Fejezeti előirányzatok Országos hatáskörű szervek ~ 450 költségvetési intézmény Tartalékok 3187 Polgármesteri Hivatal ~1850 helyi kisebbségi önkormányzat ~13000 költségvetési intézmény Nyugdíjbiztosítási Alap (2 872) Egészségbiztosítási Alap (1 436) Munkaerőpiaci Alapok ( 394,1) Szülőföld Alap ( 1,0) Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (16,2) Nemzeti Kulturális Alap (8,6) Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalamítási Alap ( 0,75 ) Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (56,8) Pénzügyi - Transzferek Nemzetközi pénzügyi kapcsolatok Támogatások, hozzájárulások, adósságszolgálat Állami vagyon működtetése Hozzájárulás az EU költségvetéshez Országos-, helyi kisebbségi és helyi önkormányzatok és intézményei Non profit szektor ( ~ 70 000: alapítványok, közalapítványok, társadalmi szervezetek, pártok, egyházak)

Az állam szerepe a piacgazdaságban pénzt bocsát ki adóztat és költekezik szabályozza a kereskedelmet javak és szolgáltatások tulajdonosa és termeltetője

A pénzügyi politika   A pénzügyi politika meghatározott célok és eszközök (intézmények) összessége Fiskális politika: az államháztartás kiadásainak és bevételeinek kialakításának folyamatát jelenti Monetáris politika: középpontjában a gazdaság növekedés (árak) külső egyensúly optimuma áll A pénzügy- politikai döntési folyamat függ az állami berendezkedéstől és a politikai döntéshozatal országonként változó sajátosságaitól (többpárti demokráciákban a döntéshozatal bonyolultságában fejeződik ki)

A költségvetési politika eszközei adók, támogatások, államkötvények és kincstárjegyek adás-vétele, központi állami beruházások finanszírozása, a társadalmi közös fogyasztás pénzellátásának rendszere. Fiskális – Monetáris politika! Államháztartási reform!

A költségvetési politika kialakításánál figyelembe kell venni A gazdaság helyzetét, A GDP alakulását, A munkanélküliek számát, Az infláció várható mértékét

Költségvetési politika A költségvetési hiány és az államadósság Az államháztartás reformja Az állami feladat Az állami feladatellátás módja Az államháztartási rendszer

Költségvetési politika A költségvetési hiány és az államadósság Az államháztartás reformja Az állami feladat Az állami feladatellátás módja Az államháztartási rendszer

Közfeladat A közszükséglet kielégítése érdekében kifejtett tevékenység, amely lehet: - állami (TB) - önkormányzati (kötelező – önként vállalt) - non-profit, közhasznú szervezetek (civil szféra)

Közpénzügyek Civil szféra A közfeladatok ellátása érdekében végzett pénzügyi tevékenység. A pénzeszközök mozgását a közhatalommal rendelkező testületek (állam és az önkormányzatok) szabályozzák. Államháztartás (négy alrendszere) Minisztériumok Országos hatáskörű szervek Központi költségvetési szervek Önkormányzatok Helyi kisebbségi önkormányzatok Költségvetési intézmények Civil szféra Mindez a GDP jelentős részének központosításával valósul meg (közbevételek)! KÖZKIADÁSOK!

KÖZPÉNZEK A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSBEN BEVÉTEL KIADÁS Adók kiemelt adók áfa, fogyasztási és jövedéki adó, szja, társasági adó gazdálkodó szervezetek támogatása, központi költségvetési szervek támogatása, helyi önkormányzatok támogatása, elkülönített állami pénzalapok támogatása, adósságszolgálat, kamattérítés, garanciabeváltás. egyéb adók egyéb lakossági adók, biztosítási adó, játékadó Vámok vám- és importbefizetések, lakossági vámbefizetések Egyéb lakossági illetékek, bányajáradék, kezességi visszatérülés, MNB befizetése, osztalék, koncessziós bevétel, stb

Az alkotmány 19. §-a szerint az Országgyűlés meghatározza az Ország társadalmi-gazdasági tervét és dönt a Kormány gazda- ságpolitikájáról, így törvény szabályozza a.) az állam kizárólagos gazdasági tevékenységét, a gazdál- kodó szervezetek jogállását és állami irányításuk alapvető rendjét, b.) az állami pénzügyeket, az adókat és az adójellegű köte- lességeket, c.) a központi költségvetést, zárszámadást. Jogpolitikai szempont, hogy a törvények legyenek zártak, csak kivételesen kapcsolódjék hozzájuk végrehajtó rendelet.

Költségvetés Az állam várható bevételeinek és kiadásainak terv- és számszerű szembeállítása. legjelentősebb pénzügyi terv (a jövőre vonatkozik) szisztematikusan tagozódik (mérlegként jelenik meg) jogilag kötelező érvénye van (OGY felhatalmazás) Kormány  alkotmányos működésének garanciája az éves költségvetés OGY általi jóváhagyása!

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS SZERKEZETE FEJEZETEK (fejezetrend) államhatalmi szervek, minisztériumok, kivételesen: országos hatáskörű szerv és köztestület CÍMEK, ALCÍMEK (címrend) (fejezeti kezelésű előirányzatok) ELŐIRÁNYZAT-CSOPORTOK Működési előirányzat-csoport Felhalmozási előirányzat-csoport KIEMELT ELŐIRÁNYZATOK pl. személyi juttatások előirányzatai, beruházások előirányzatai

Helyi önkormányzati költségvetési szabályozórendszer céljai Általános költségvetési célok Szabályozórendszeri célok a helyi önkormányzati költségvetés kiadási oldalán bevételi oldalán Helyi érdekeltség megteremtése Ösztönzés a hatékony és takarékos feladatellátásra Saját forrás növelési érdekeltség Szolgáltatási minimum, biztonságos feladatellátás garantálása (eltérő típusú önkormányzatok számára) Hozzájárulás az eltérő feladatokhoz és a különböző fajlagos költségek miatt Támogatás a forráslehetőségek különbségeinek kiegyenlítésére Területi kiegyenlítés (azonos típusú önkormányzatok között) Támogatás a fajlagos költségekben meglévő különbségek közelítésére Támogatás a bevételi kapacitások kiegyenlítésére

Az önkormányzati törvény hat kötelezően ellátandó feladatot jelöl meg: az egészséges ivóvíz-ellátás, az alapfokú oktatás, az egészségügyi és szociális alapellátás, a közvilágítás, a helyi közutak és a köztemető fenntartása, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása

A helyi önkormányzatok közigazgatási rang szerinti megoszlása Főváros/ Megye Fővárosi kerület Megyei jogú város Város Nagyközség, község Összesen 20 23 282* 2 846** 3 194 * ebből: 10 000 fő feletti 118 5 000 – 10 000 fő közötti 103 5 000 fő alatti 61 ** ebből: 10 000 fő feletti 2 5 000- 10 000 fő közötti 42 2 000 – 5 000 fő közötti 625 1 000 – 2 000 fő közötti 477 500 – 1 000 fő közötti 668 200 – 500 fő közötti 698 200 fő alatti 334 Forrás: MÁK; KSH

Az önkormányzatok bevételei között megkülönböztetjük: állami támogatást, átengedett központi adókat, saját bevételeket, egészségügyi támogatást, hitelt

Önkormányzatok tulajdonában lévő vagyon összetevői Lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek Műemlék ingatlanok Védett természeti területek Földek Közüzemi vagyon Vizek, közcélú vízi létesítmények és vízi közművek Egyéb vagyon

Törzsvagyon Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvá-nítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatás-kör ellátását, vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja (Ötv. 79. § (1) bekezdés). A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon vagy forgalom-képtelen vagy korlátozottan forgalomképes.

Helyi adók rendszere Vagyoni típusú Helyi iparűzési adó Kommunális jellegű Építményadó Telekadó Magánszemélyek kommunális adója Vállalkozók kommunális adója Idegenforgal-mi adó

HELYI ADÓK (Jellemzői) Az önkormányzat adó megállapítási joga kiterjed: adók bevezetésére, módosítására, hatályon kívül helyezé-sére a bevezetés időpontjának és tartalmának meghatározására az adó mértékét a törvény keretein belül a helyi körülmé-nyekhez igazítsa mentességet, kedvezményt adhat a tv. keretei között a részletes szabályokat a jogszabályi kereteken belül meg-határozza

Az önkormányzati adó megállapítási jogának korlátai adótöbbszörözés tilalma a vagyoni típusú adók körében az adó alapját egységesen kell meghatározni az adó mértékét a törvényi maximumnál magasabban nem lehet megállapítani, a törvényi mentességeket nem szűkítheti a fővárosi közgyűlés által bevezetett adót a kerületi önkormányzat nem működtetheti, annak hatályon kívül helyezéséig, a főváros a kerületek hatáskörébe tartozó adót pedig a kerületek többsége (12) egyetértésének beszerzéséig nem működtetheti az évközi adórendelet módosítás naptári éven belül nem súlyosbít- hatja az adóalanyok adóterheit a vállalkozó részére csak szűk körben adhat adómentességet, adó- kedvezményt az EU-s követelmény miatt.

Nyugdíjbiztosítási ellátások (Nyugdíjbiztosítási Alap) Saját jogú nyugellátás Öregségi nyugdíj Baleseti rokkantsági nyugdíj Rokkantsági nyugdíj Hozzátartozói nyugellátás Özvegyi nyugdíj Szülői nyugdíj Árvaellátás Baleseti hozzátartozói nyugellátás Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

Egészségbiztosítási Alap 1. Egészségügyi szolgáltatások Háziorvosi ellátás Járóbeteg ellátás Fekvőbeteg ellátás Gyógyfürdő szolgáltatás, betegszállítás, védőnői stb. 2. Pénzbeli ellátások Terhességi – gyermekágyi segély Gyermekgondozási díj Táppénz 3. Baleseti ellátások Országos Egészségbiztosítási Pénztár

A népesség száma korcsoportok szerint Férfi Nő Összesen 1990. 2007. (2007. január 1.) ezer fő Korcsoport Férfi Nő Összesen 1990. 2007. 0-14 1 090,4 784,5 1 040,1 745,1 2 130,5 1 529,6 15-19 393,4 318,9 373,5 304,8 766,9 623,7 20-29 660,5 739,3 638,4 711,4 1 298,9 1 450,7 30-39 812,2 781,9 809,6 758,5 1 621,8 1 540,4 40-49 683,6 621,5 708,1 642,2 1 391,7 1 263,7 50-54 277,6 380,9 320,1 420,5 597,7 801,4 55-59 279,9 316,6 327,6 369,6 607,5 686,2 60 - 787,3 835,5 1 172,5 1 335,0 1 959,8 2 170,5 Összesen: 4 984,9 4 779,1 5 389,9 5 287,1 10 374,8 10 066,2

Nyugdíjkiadások a GDP %-ában 2000 2010 2020 2050 HU* 8,6 10,3 10,7 20,3 EU25 12,5 12,6 11,9 14,6 * a korhatár alatti rokkantakkal és a nyugdíjszerű ellátásokra fordított kiadásokkal együtt

Hogyan reagálhatnak a kormányok a kedvezőtlen demográfiai folyamatokra Elfogadják, hogy nyugdíjas korban jelentősen csökken az életszínvonal Folyamatosan emelik a nyugdíjkorhatárt 1997 – 60 és 55 éves kor 2002 – 62 és 59 éves kor (2008-ig ellensúlyozza a negatív hatásokat Növelik a fiatalabb generáció terheit az állami nyugdíjkiadások összege már 2003-ban is a GDP 8,1%-át VAGY A hosszú távú megtakarításokat ösztönzik

Az MNB szervezete Az MNB jogi formája Az MNB szervei a monetáris tanács a felügyelő bizottság Az MNB elnöke, alelnökei Könyvvizsgáló

Az MNB alapvető feladatai (I.) Az MNB a nemzeti fizetőeszköz értékállóságának védelme érdekében meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát. Az MNB kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra. Az MNB által kibocsátott bankjegy és érme a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszköze. Az MNB hivatalos deviza- és aranytartalékot képez és kezeli azt. Az MNB a devizatartalék kezelésével és az árfolyampolitika végrehaj- tásával kapcsolatban devizaműveleteket végez.

Az MNB alapvető feladatai (II.) Az MNB kialakítja és szabályozza a belföldi fizetési és elszámolási rendszereket, támogatja azok biztonságos és hatékony működését. Az MNB a feladatai ellátásához szükséges statisztikai információkat gyűjt és tesz közzé. Az MNB támogatja a pénzügyi rendszer stabilitását, valamint a pénzügyi rendszer prudenciális felügyeletére vonatkozó politika kialakítását és hatékony vitelét. Az MNB egyéb tevékenységet – jogszabályban meghatározott fel- hatalmazás alapján – csak elsődleges célja és alapvető feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül folytathat.

Az államháztartási ellenőrzés célja, hogy elősegítse az államháztartásra vonatkozó jogszabályok betartását, az államháztartás alrendszerét megillető bevételek beszedését, az államháztartási pénzeszközök gazdaságos, takarékos és szabályszerű felhasználását, a központi költségvetés és a zárszámadás megalapozottságát, az államadósság célszerű kezelését, a vagyonkezelés hatékonyságát és szabályszerűségét, a számviteli és bizonylati rend betartását.

Államháztartás ellenőrzése Állami Számvevőszék (külső ellenőrzés) Kormányzati ellenőrzés Független könyvvizsgálat (Magyar Könyvv. Kamara) Belső ellenőrzés Saját Felügyeleti MÁK KEHI APEH VPOP Országos hatáskörű szervek Közigazgatási hivatalok FEUVE – Kontroll A folyamatban épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés

A helyi önkormányzatok pénzügyi-gazdasági ellenőrzése Külső ellenőrzés: Állami Számvevőszék A belső ellenőrzés módszere a következő lehet: független könyvvizsgálat; pénzügyi ellenőrző bizottság; függetlenített belső ellenőr alkalmazásával; a vezetői ellenőrzés; munkafolyamatba épített ellenőrzés