Emberi Erőforrás Menedzsment Érdekképviseletek, kollektív tárgyalások Dr. Gyökér Irén - Emberi Erőforrás Menedzsment Emberi Erőforrás Menedzsment Érdekképviseletek, kollektív tárgyalások

Munkaharc ! Négyórás, általános sztrájkot hirdettek tegnap Olaszországban, ahol elsősorban a legnagyobb szakszervezetek képviseltették magukat. Teljes káosz volt a légi-, és földi közlekedésben, valamint a hivatalokban is. Milánóban 100.000 ember vonult zászlókkal az utcára. (2004.dec.1.)

a szereplők közötti együttműködés fenntartására, Munkavállalók Munkaadók Szövetség Képviselet Kapcsolatok A munkaügyi kapcsolatok alatt a munkavállalók és a munkáltatók, illetve képviseleti szervezeteik intézményes (megállapodásokon nyugvó és/vagy jogilag szabályozott) kapcsolatainak rendszerét értjük, amelyek alapvetően a szereplők közötti együttműködés fenntartására, a konfliktusok lehetőség szerinti megelőzésére, és a már létrejött konfliktusok megoldására irányulnak.

Fogalom: Munkaügyi kapcsolatok, érdekegyeztetés Kezdetben csupán a szociális partnerek közötti kétoldalú, bipartit kapcsolatokat jelentette (a munkaügyi kapcsolatok elsdőleges fogalma) szociális partnerek és az állam között tripartit kapcsolatokat is felöleli, (a munkaügyi kapcsolatok másodlagos fogalma) Hazánkban a szociológia tudományának érdekegyeztetés fogalma olyan sajátos értelmezést nyert, amellyel a munkaügyi kapcsolatok összes intézményét jelölték a rendszerváltás kezdetén.

Munkaügyi kapcsolatok Kiinduló pontja az objektíve létező érdek-különbség a munka és a tőke között A munkaadó és a munkavállaló olyan kapcsolata, amelyben létérdekek is szerepet játszanak. Alapja a munkaviszony A kapcsolat lehet együttműködés vagy ütközés Tartalma érdek vagy jogvita

A munkaügyi kapcsolatok szerepe A munkaügyi kapcsolatok rendszere a munkaerőpiac szerelőinek olyan együttműködése, amely kiegészíti, esetenként átírja a munkaerőpiac szabályozó mechanizmusait, mert a szembenállás, a kölcsönös károkozás nem érdeke a feleknek és a gazdaság egészének sem.

Miért kölcsönös az érdek? Mert a munkaügyi kapcsolatrendszer lehetővé teszi a munkavállalók oldaláról érdekeik érvényesítését (jövedelem, munkabiztonság) a munkaadók oldaláról az emberi erőforrások stratégiai együttműködését, azonosulását (versenyelőny!!)

A munkaügyi kapcsolatok intézményrendszere A kollektív tárgyalások és megállapodások rendszere; A munkavállalói részvétel (participáció); A munkaügyi konfliktusok és viták rendezésének békés és nyomásgyakorló eszközei; A gazdaság és társadalompolitika fő irányainak meghatározására vonatkozó országos szintű tárgyalások és megállapodások; Makroszintű konzultációk. Makro szint

A kapcsolatok szereplői A szociális partnerek Az állam Az állam szerepe: A formális egyenlőség ellenére nagy a hatalmi asszimetria, ezért az állam korlátozza a tulajdonosi jogokat a munkavállalói érdekek érvényesítése érdekében Munkáltató és tulajdonos Elosztó funkciója alapján tárgyaló vagy konzultáló fél

Az interakciók modelljei (Fürstenberg) A szabályozás modellje A a felek autonómiája államilag korlátozott, vagy jogi/hatalmi aktussal bármikor korlátozható, az állam lép fel egyeztető - közvetítő szerepben A szerződés modellje Állami felhatalmazás alapján a felek saját pozíciójuk megerősítése érdekében harcolnak, a szerződésben rögzített megállapodásig. Az együttműködés modellje egyenrangú partnerek együttműködése

A munkaügyi kapcsolatok fő területei egy szervezeten belül Kollektív tárgyalások - a kollektív szerződés kialakítása érdekében, az elosztási konfliktusok feloldására Participáció a döntések előkészítésében és meghozatalában, Kialakult konfliktusok, viták esetén egyeztető tárgyalások, döntőbíráskodás, munkaügyi bíróság

Munkaügyi kapcsolatrendszerben érintett faktorok

A munkaügyi kapcsolatok alapja A munkaerőpiaci partnerek intézményesített együttműködésének alapfeltételei: Elvárás a felekkel szemben a kölcsönös bizalom és megállapodási készség és a tárgyalásos megoldás preferálása Törekvés a viszony kiegyensúlyozására (a termelés és az egyéni megélhetés biztonsága együttes elérésére) Intézményesítés: a fentiek biztosítását szolgálja, legalizálja a partnerek egyenrangúságát, a játék- szabályokat, a felhasználható eszközöket. Általában kétoldalú, esetenként három-, ill. egyoldalú kapcsolat

A munkaügyi kapcsolatok területei Kollektív tárgyalások az elosztási konfliktus tárgyalásos megoldására irányul a munkaadó vagy érdekképviselete és a munkavállaló érdekképviselete pl. szakszervezet között (Ez rendelkezik megfelelő tagsággal, szervezettséggel, harci eszközökkel , amely kiegyenlített pozíciót biztosít a munkavállalóknak) Participáció a munkavállalók bevonása a vezetői döntésekbe, az üzemi folyamatokban potenciálisan megjelenő érdekellentétek megelőzősére és feloldására. A munkavállalói érdekképviselet a munkavállalók összességét képviseli.

Munkavállalói érdekképviseletek Az érdekképviseletek társadalmi rendeltetése az egyedileg szétszórt, gyenge érdekérvényesítési törekvések és képességek összefogása. Fő formája: szakszervezetek (néhol kamarák, szövetségek) A szerveződés alaptípusai: horizontális tagozódás szt.: szakmai és ágazati sz. vertikális tagozódás szt.: országos, helyi (regionális) szövetségek és vállalati szakszervezetek

Munkáltatói érdekképviseletek A munkáltatók, vállalkozók és tulajdonosok szövetségeket hoznak létre - az önkéntesség és a koalíciós szabadság elvén - saját vagy együttes vállalkozási ill. munkaadói érdekeik védelmében. Szerveződésük: ágazati (iparági) regionális országos, csúcsszervezetek Irányultság: munkavállalók vagy kormányzati

Kollektív tárgyalások Célja a munkaadók és munkavállalók közötti megállapodás a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos igényeiről, eredménye a kollektív szerződés. A kollektív tárgyalások tartalma: a jövedelemre, munkafeltételekre, és a felek kapcsolatára vonatkozó megállapodások

A kollektív szerződés hatóköre A szerződés kötelező tartalmi elemei: A megállapodás szintje Az érvényesség köre, azaz, hogy milyen térségre (egész országra, vagy régióra), ágazatra (iparágra, tevékenységi körre) érvényes Időbeli hatály (érvényességi és felmondási idők) A személyek köre, akikre a szerződés kiterjed.

A kollektív szerződés tartalma Az elosztási, anyagi viszonyokra vonatkozó kérdések, (pl. bérrendszer, béremelés nagysága, pótlékok, borítékon kívüli juttatások); a munkafeltételekre vonatkozó szabályok (a konkrét munkaidő kialakítása, szabadság, kártérítési felelősség, fegyelmi szabályok, felmondás szabályai, stb.); a két fél kapcsolatrendszerére vonatkozó szabályok (az együttműködés folyamatai, elvei, szakszervezeti működés feltételei, panaszok, viták kezelésének módja).

A kollektív tárgyalások folyamata A tárgyalások előkészítése A tárgyalás lefolytatása A tárgyalás utóélete

A tárgyalások előkészítése A gazdasági feltételek, lehetőségek felmérése A hatalmi helyzet vizsgálata, erőpozíció felmérése A várható tárgyalási sáv meghatározása a delegáció összeállítása a tárgyalási stratégia meghatározása A tárgyalások külső előkészítése (tagság, külső támogatók)

A tárgyalások lefolytatása Alapelv: a feszültségek tárgyalásos levezetése, a konfliktus megegyezésen alapuló megoldása. Kapcsolatfelvétel Álláspontok konfrontációja Részletes tanácskozások Másik fél taktikai puhítása Tanácskozás kisebb bizottságokban Döntési krízis Megegyezés

A tárgyalás utóélete Az eredmény elfogadtatása, kihirdetése Eredménytelenség esetén a folytatás lehetőségének meghatározása Következtetések levonása az előkészítésről, taktikáról, delegáció összetételéről, a résztvevők magatartásáról A megállapodás betartása és betartatása (mechanizmusok, monitoring rendszer)

Tárgyalási taktikák Disztributív, a megosztást kényszerítő, fenyegető, nyomást gyakorló taktikával Integratív, a meggyőzés, közös problémamegoldás révén Attitűdre orientált, az együttműködő, pozitív tárgyalási légkör elérése, kölcsönös engedmények. Szervezeten belüli elfogadásra orientált

Munkaharc eszközei Munkavállalók Munkaadók Sztrájk (spontán, szervezett, figyelmeztető, szimpátia alapú) Puha eszközök aláírásgyûjtés, agitáció cikkek, passzív ellenállás, előírások teljes betartása Üzemelfoglalás Munkaadók Megelőző eszközök Fellépés egyéni szinten, pl. fegyelmi, figyelmeztetés, elbocsátás Fellépés a szakszervezet ellen Kollektív nyílt harc, pl. kizárás , felfüggesztés