Nemzetközi kapcsolatok története 1945-1990. A hidegháború végleges befejeződése felé: az átmenet évei (1985-89): M. Gorbacsov hatalomra kerülése, az 1989-es kelet-közép-európai forradalmi hullám

Mihail Gorbacsov hatalomra kerülése, 1985. március 1982-85 között három temetés – idős korú elnökök Gorbacsov – glasznoszty (politikai liberalizálódás), peresztrojka (átszervezés) – REFORMOK SZÜKSÉGESEK!!! Fokozódó gazdasági lemaradás, Kínában és a nyugati világban dinamikus növekedés a gazdaságban Egyre költségesebb az afganisztáni intervenció – stratégiai túlterjeszkedés, túlköltekezés A SZU túlságosan is militarizálódott, hatalmi bázisa egydimenziójúvá vált. Új külügyminiszter: Eduard Sevarnadze

Andrej Szaharov visszatérhet Moszkvába. Diplomáciai offenzíva: korlátozni kell a fegyverkezési versenyt, javuljanak a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok!

Amerikai-szovjet évenkénti csúcstalálkozók 1985-1989 között Hat évvel a bécsi Carter-Brezsnyev csúcstalálkozó után 1985 novemberében Genfben („genfi szellem?”) 1986. június Reykjavik Reagan visszavonta korábbi kijelentéseit a SZU-val kapcsolatban. 1986 április: a csernobili atomkatasztrófa – nehéz belpolitikai helyzet – külpolitikai engedmények Az évenkénti csúcstalálkozók eredményeként egyre javultak az amerikai-szovjet kapcsolatok.

1987. december: INF-szerződés megkötése – a közepes hatótávolságú „eurorakéták” kölcsönös megsemmisítéséről (a SZU 857 db SS-20-as rakétát, az USA 429 db Pershing II-es rakétát 1991. július 31. START tárgyalások (Strategic Arms Reduction Talks) Tárgyalások a III. világ regionális konfliktusairól. A szovjet csapatok afganisztáni kivonulásának véső határidejét 1989. feb. 15-ben állapították meg. A SZU fokozatosan csökkentette a korábbi szövetségesek támogatását (Kuba, Nicaragua, Angola, Etiópia)

A pártállami rendszerek belső eróziójának felgyorsulása Kelet-Európában A 80-as évek végére: a szocializmus általános válsága A világgazdasági korszakváltás a perifériák-félperifériák számára elhúzódó krízist eredményzett. Belső hatalmi küzdelmek, folyamatos sztrájkok. Erősödő antiszemita hangulat – zsidók tömeges vándorlása Izraelbe (eközben 1981-ben Görögország, 1986-ban Spanyolország és Portugália az EGK tagjai lesznek.)

Az 1989-es kelet-közép-európai forradalmi hullám kibontakozása A lengyelországi szabad választások (a Szolidaritás jelöltje Tadeus Mazowiecki lett a miniszterelnök) A magyar fordulat (az 1956-os forradalom népfelkeléssé nyilvánítása, Kádár János visszalépése, Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése, a demokratikus ellenzéki szervezetek létrejötte) A vasfüggöny megszűnése (Alois Mock és Horn Gyula) – „páneurópai piknik” A prágai „bársonyos forradalom”

A berlini fal leomlása, 1989. november 9. Gorbacsov nem állt ki Erich Honecker mögött „á la Peking 1989. május”??? Gorbacsov nem akarta alkalmazni a Brezsnyev-doktrínát A befolyási szférák feladása 1989. november 9.: a német újraegyesítés felé

A G. Bush és m. Gorbacsov közti csúcstalálkozó Málta szigetén, 1989 A G. Bush és m. Gorbacsov közti csúcstalálkozó Málta szigetén, 1989. december 3. A hidegháború vége Erősödő nacionalista érzelmek, függetlenségi mozgalmak, új nemzeti erők a nyugati és déli perifériákon – centrifugális tendenciák Megbomló globális egyensúly – a szovjet birodalom szétesése úgy következett be, hogy előzőleg nem szenvedett átfogó katonai vereséget.

A szocialista pártállami modellek bukása – gazdasági tényezők (a kommunista rendszerek nem találtak hatékony választ a XX. sz. végi gazdasági kihívásokra)