10.1 B Az ország háborús emberáldozata Tk (Sz)-Történelem IV- 143/144 old, 178/179

Érettségi min. követelmények Edvard Benes Háborús bűnös Kollektív felelősség Kitelepítés Lakosságcsere

Áldozatok: 15 millió, 15 százaléka a civil lakosságból Első világháború (1914�1918) Áldozatok: 15 millió, 15 százaléka a civil lakosságból Második világháború (1939�1945) Áldozatok: 55 millió, kétharmada a civil lakosságból Koreai háború (1950�1953) Áldozatok: 1,5 millió észak-koreai és kínai, 500 ezer dél-koreai, 33 ezer amerikai, 3000 szövetséges. Az elhunytak fele civil volt. Vietnami háború (1964�1975) 3-4 millió áldozat, közülük 60 ezer amerikai. A halottak 58 százaléka a polgári lakosság köréből. Öbölháború (1991. január 17�március 3.) 300 ezer iraki és kevesebb mint 200 amerikai és szövetséges áldozat.

A legnagyobb emberveszteséget elszenvedő országok közé tartozunk Az ország háborús ember vesztesége 1 millió főre tehető, emellett a munkaképes férfiak jelentős része , közel 850-900 ezer ember hadifogságban volt ebből 550-570 ezer a Szovjetunióba került….1945-46-ban a békeszerződés előtt nyugatról 290 ezer a Szovjetunióból 300 ezren tértek haza. A nyugati hadifoglyok hazatérése1947-ben be is fejeződött…… a Szovjetunióból még 49-ben is több ezer hadifogoly tért haza. A legnagyobb emberveszteséget elszenvedő országok közé tartozunk Katonák Kb.340-360 ezer katona Holokauszt Kb 500 ezer áldozat Szovjet hadifogság Kb. 600 ezer fő, jelentős részük soha se tért haza. ( túlnyomó részük katona, de kb. 100-120 ezer polgári személy) F/Tk.-182.old Romsics Ignác (1999)

Az ismét kisebbségbe került magyarság Bácska Jugoszláv partizánok 10 ezrével lőtték agyon a falvak lakóit Erdély Szovjet katonák adtak védelmet a magyaroknak a kegyetlenkedő román gárdistákkal szemben Kárpátalja Minden 18 és 50 év közötti férfit elhurcoltak, jelentős részük elpusztult

Jóvátételi szállítások Megszálló hadsereg ellátása Elpusztult Tk 6 – 266. old) Az ország gazdasági állapota katasztrofális volt. Az 1944 márciusától rendszeressé vált légitámadások, majd a több mint fél éven át tartó frontharcok következtében elpusztult a az 1938-as nemzeti vagyon 40%, mintegy 4,4 milliárd dollárnyi érték. Tovább növelték a károkat a nyilasok és a németek által elhurcolt javak. Elpusztult a lakások jó része , a Duna és a Tisza hídjai, a vasúti hálózat közel 40%, az ipari üzemek 90%-át érte kisebb nagyobb kár. 1944 őszén a mezőgazdasági munkák sok helyen elmaradtak, lecsökkent az állatállomány, súlyosan károsodtak a mezőgazdasági felszerelések. Az ország háborús ember vesztesége 1 millió főre tehető Tk (Sz) F old. Nemzeti vagyon 40% Lakások Duna Tisza hídjainak jó része közel 40% Vasúti hálózat Ipari üzemek 90% „batyuzások” Jóvátételi szállítások Megszálló hadsereg ellátása

A történelem legnagyobb Újjáépítés Tk 6 – 266. old) Az ország gazdasági állapota katasztrofális volt. Az 1944 márciusától rendszeressé vált légitámadások, majd a többmint fél éven át tartó frontharcok következtében elpusztult a az 1938-as nemzeti vagyon 40%, mintegy 4,4 milliárd dollárnyi érték. Tovább növelték a károkat a nyilasok és a németek által elhurcolt javak. Elpusztult a lakások jó része , a Duna és a Tisza hídjai, a vasúti hálozat közel 40%, az ipari üzemek 90%-át Tk (Sz) F old. Jóvátételi szállítások Megszálló hadsereg ellátása 30% Nemzeti jövedelem A történelem legnagyobb méretű inflációja „batyuzások” 1946 Forint

Tk 6 – 266. old) Az ország gazdasági állapota katasztrofális volt Tk 6 – 266. old) Az ország gazdasági állapota katasztrofális volt. Az 1944 márciusától rendszeressé vált légitámadások, majd a többmint fél éven át tartó frontharcok következtében elpusztult a az 1938-as nemzeti vagyon 40%, mintegy 4,4 milliárd dollárnyi érték. Tovább növelték a károkat a nyilasok és a németek által elhurcolt javak. Elpusztult a lakások jó része , a Duna és a Tisza hídjai, a vasúti hálozat közel 40%, az ipari üzemek 90%-át

A romos Andrássy út 10. 1945 Budapesti Történeti Múzeum

A II. világháború idején fölrobbantott budapesti Duna-hidak pótlására először épített szovjet katonai pontonhíd, amely a Margitszigetet és Budát kötötte össze. A vicces népnyelv "Manci-hídnak" nevezte el.

Az élet megy tovább... A régi Erzsébet-híd roncsai még a Dunában fekszenek. A közelben kikötött stégen fiatalok

1945-ben megállapított bűncselekmény-kategória HÁBORÚS BŰNŐS 1945-ben megállapított bűncselekmény-kategória ~ az a személy aki a háború során gyilkosságokat követett el ~ embertelenül bánt polgári személyekkel ~ deportálásokban vett részt ~ hadifoglyokat bántalmazott ~ katonai szükségletek által nem indokolt pusztítást okozott

Kollektív felelősség A második világháború után megfogalmazott alapelv A háborús felelősség miatt az egész német népnek bűnhődnie kell. ~ indokolták a németek kitelepítését, átköltöztetését Németországba ~ a csehszlovák kormány kiterjesztette a magyar kisebbségre is

Kelet és Közép-Európából: kb. 12 millió Németek kitelepítése Kelet és Közép-Európából: kb. 12 millió Magyarországról: kb. 200 ezer fő

Kassai kormányprogram A Beneš-dekrétumok tágabb értelemben a második világháború utáni csehszlovák államiságot megalapozó, 143 dekrétumot magába foglaló törvénykomplexum. Szélesebb körben használatos szűkebb értelmezése a Beneš-dekrétumok azon 13 jogszabályának gyűjtőfogalma, amelyek a csehszlovák nemzetállam megteremtése érdekében az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét meghirdető, velük szemben az emberi jogokkal összeegyeztethetetlen bánásmódot elrendelő jogfosztó dekrétumokat tartalmazza. Ezen inkriminált dekrétumok ellentétesek a nemzetközi jog általános elveivel, a diszkrimináció és a kényszermunka tilalmával, a tulajdon sérthetetlenségének elvével. A dekrétumokat az egykori Csehszlovákia mindkét utódállama, Csehország és Szlovákia is jogrendje részének tekinti. 1945. május 14. és október 27. között 143 dekrétum született, melyek közül 13 közvetlenül, körülbelül 20 közvetve érintette a két kollektívan bűnösnek tekintett etnikumot. Ezek közül valószínűleg Beneš 1945. augusztus 2-án kiadott 33. elnöki dekrétuma járt a szlovákiai magyarság számára a legsúlyosabb következményekkel. A rendelet – híven a kassai programban megfogalmazottakhoz – automatikusan megfosztotta őket állampolgárságuktól, ami a nyugdíj és más állami járulékok megvonását, az állami alkalmazásból való elbocsátást is maga után vonta. A magyar nemzetiségű magánalkalmazottak elbocsátását egy júniusban kiadott rendelet írta elő. Betiltották a magyar nyelv használatát a közéletben, kizárták a magyar hallgatókat az egyetemekről, feloszlatták a magyar kulturális egyesületeket, befagyasztották a magyarok bankbetétjeit. Lehetővé tették és szabályozták a németek és magyarok földjeinek elkobzását, melyekre cseheket és szlovákokat telepítettek. A Magyar kisebbséget sújtó intézkedések: Népbírósági eljárások Kényszermunka, deportálások Lakosságcsere (Magyarok kitelepítése) Szlovákosítás Magyar településnevek szlovákosítása 2010 Márciusában Robert Fico Szlovákia volt miniszterelnöke kijelentette, hogy Szlovákia számára a Beneš-dekrétumok eltörölhetetlenek és megváltoztathatatlanok. 1945- ben a csehszlovák kormány kimondta a németek és a magyarok kollektív felelősségét. Edvard Benes Ezt a programot szentesítették a benesi- dekrétumok -automatikusan megfosztotta a németeket és a magyarokat állampolgárságuktól, ami a nyugdíj és más állami járulékok megvonását, az állami alkalmazásból való elbocsátást is maga után vonta. -A magyar nemzetiségű magánalkalmazottak elbocsátását egy júniusban kiadott rendelet írta elő. -Betiltották a magyar nyelv használatát a közéletben, kizárták a magyar hallgatókat az egyetemekről, feloszlatták a magyar kulturális egyesületeket, -befagyasztották a magyarok bankbetétjeit. Lehetővé tették és szabályozták a németek és magyarok földjeinek elkobzását, melyekre cseheket és szlovákokat telepítettek. http://www.mtaki.hu/docs/cd1/tothagnes61/05a.htm

1945. május 14. és október 27. között 143 dekrétum született, melyek közül 13 közvetlenül, körülbelül 20 közvetve érintette a két kollektívan bűnösnek tekintett etnikumot. A Magyar kisebbséget sújtó egyéb intézkedések: Népbírósági eljárások Kényszermunka, deportálások Lakosságcsere (Magyarok kitelepítése) Szlovákosítás Magyar településnevek szlovákosítása Edvard Benes  Tarján M. Tamás: Edvard Benes cseh politikus  http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1884_majus_28_edvard_benes_cseh_politikus_szuletese/ Edvard Beneš csehszlovák köztársasági elnök (1935–38, 1945–1948) elnöki dekrétumai (1940-44, 1945) http://www.mtaki.hu/docs/szarka_laszlo_benesi_dektretumok.pdf 2010 Márciusában Robert Fico Szlovákia volt miniszterelnöke kijelentette, hogy Szlovákia számára a Beneš-dekrétumok eltörölhetetlenek és megváltoztathatatlanok.

Lakosságcsere 1946-ban a csehszlovák kormány által kierőszakolt egyezmény A ~ alapján kb. 100 ezer magyar ”települt” át , és mintegy 73 ezer szlovák távozott az országból Hadifoglyok helyzete, lakosságcsere és a kitelepítés http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/mti-kepgyujtemeny/a-tarsadalomtortenet-az-eletmod-es-a-mindennapok-kepekben-1944-es-1948-kozott/hadifoglyok-helyzete-lakossagcsere-es-a-kitelepites

ÉRETTSÉGI

Népmozgások Magyarországon a második világháború után

Az állami szempontból megbízhatatlan személyeknek a Csehszlovák Köztársaság területén levő vagyonát állami kezelés alá veszik […]. Állami szempontból megbízhatatlanoknak kell tekinteni: a német vagy magyar nemzetiségű személyeket. […] Azok a német vagy magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárok, akik az idegen megszálló hatalom jogszabályai értelmében német vagy magyar állampolgárságot szereztek, az ilyen állampolgárság megszerzésének napján elveszítették csehszlovák állampolgárságukat. A többi német vagy magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgár e dekrétumhatályba lépése napján elveszti csehszlovák állampolgárságát. […] …bevezetjük azon személyek munkakötelezettségét, akik […] elvesztették csehszlovák állampolgárságukat. […] Az állami szempontból megbízhatatlanoknak tekintett személyeknek a köztársaság hatóságai vagy szervei által őrizetbe vételét a törvény által engedélyezett eseteken kívül is, vagy ideiglenes őrizetben (fogságban) tartásuk meghosszabbítását a törvényben engedélyezett időtartamon túlmenően is törvényesnek kell tekinteni.” (Beneš csehszlovák elnök dekrétuma; 1945)

a) Emeljen ki a rendeletből két olyan megkülönböztető intézkedést, amely a csehszlovákiai magyarságot sújtotta a II. világháború után! b) Válassza ki a felsorolásból aláhúzással azt a korabeli elvet, amely a rendelet alapját alkotta! - Truman-elv - a kollektív bűnösség elve - nemzetiszocializmus - New Deal

e) Válassza ki a felsorolásból aláhúzással, miért került sor a magyarországi németek kitelepítésére! - Csak ötven éve telepedtek Magyarországra. - Németországnak szüksége volt rájuk a háborús veszteség pótlására. - A győztesek az egész nemzetiséget felelősnek tartották a nácikkal való együttműködésben. 3 pont