Műkritika Tamás Dénes

Mi a műkritika? a véleményalkotó műfajcsaládba tartozik Kritika szó eredete: görög: krino – ítél, krinein – szétválaszt A kritika megítélés, bírálat, a művészet nagy alkotásaiból levont esztétikai elveket a megítélendő művekre alkalmazza. Műkritika, olyan sajtóközlemény, amely egy-egy konkrét műalkotás vagy valamely művészeti jelenség, folyamat értékelő elemzését adja.

Kinek szól a sajtókritika? I. A művésznek? Tudatosítja a művészben az általa felfedezett, becsült értéket és jelzi, melyek az alkotásnak azok az elemei, amelyek nem feleltethetők meg az általa alkalmazott kritérium rendszernek. A másik kritikusnak? Ezt sokszor rosszállóan szokták megjegyezni, de a kritikaírás szakma, ennyiben számol a szakmabeliek szempontrendszerével és véleményével. Az utókornak? A kritikus a jelennek ír, de a kritika egésze beletartozik a művészet történetébe. Egy pár év múlva már történeti forrásmunka lesz.

Kinek szól a sajtókritika? II. Mindenekelőtt az olvasónak írunk!!! A zsurnálkritikusok az olvasónak írnak. A cikkek nem művészi, tudományos szándékkal íródnak, hanem társadalmi (szerkesztőségi) megrendelésre születnek. A bíráló hivatása, egyfelől a lap olvasóinak a tájékoztatása a művészet legújabb tendenciáiról, alkotásairól, másfelől a lap által megcélzott közönség befolyásolása. A befolyásolás két dolgot foglal magában: egyrészt a kritikus a maga véleményével rá- vagy lebeszéli a művészet fogyasztóját a felkínált „árú” megvásárlására, másrészt segít az olvasónak saját véleménye kialakításában.

Műkritikák! I. A kritikát több tagból álló önálló műfajcsaládként kell érteni. Létezik irodalmi-, színház-, film-, zene- és tánc-, rádió- és tévékritika. Amelyek mindegyike külön szakértelmet igényel. A kritika osztályozásánál figyelembe kell venni a kritika jellegét és funkcióját meghatározó különbségeket.

Recenzió Recenzió: műalkotásokról szóló, esetenként nyolc-tíz soros, esetleg egyoldalas figyelemfelkeltő, a művet ismertető, tájékoztató közlemények. A recenzió – informál, tájékoztat a könyv megjelenésének tényéről, alapvető bibliográfiai adatokról. A nagyobb részt a tartalmi ismertetés tölti ki. A cselekmény vázlata mellett bekerülhet a szerző személyére, munkásságára vonatkozó információk

Hírlapi kritika A recenzióval ellentétben elemez, értékel, eligazít. Terjedelmét a lap jellege és az adott időszak sajtókonvenciói szabják meg, de belejátszik a szerkesztés vagy a kritikus értékítélete is. A terjedelmi korlátnak megvan a maga haszna: kiszorítja a kritikából a tiszteletköröket, az üresjáratokat. A tanulmány, az esszé már túllépi a kritika műfajának határait.

Hogyan írjunk kritikát? I. Erkölcsi intelmek: aki kritikus ne keresse a népszerűséget, ne írjon elfogultan, baráti érdekek által vezérelve, ne figyelje a konkurens lapokban a nagy tekintélyű bírálókat, ne akarjon mindenáron feltűnést kelteni. Legyen tisztességes: ez magába foglalja az emberi és szakmai bátorságot. A kritikus világszemléletének a vállalását, amit ki kell alakítani. Az őszinteség az fontos, de nem elég, hanem bizonyítani is kell. Ilyenkor kell alkalmazni a tudományos, esztétikai kritériumokat, nyelvezetet.

Hogyan írjunk kritikát? II. Ajánlatos a felkészülés. A kritikus szakmai kompetenciája az az alap, amire a tevékenységét kell építenie. Nem árt előadás előtt újraolvasni a megnézett darabot. Ajánlatos újraolvasni a megbírálandó mű szerzőjének előző művét, tevékenysége körüli vitákat.

Hogyan írjunk kritikát? III. Közérthetően, de igényesen írjunk. A kritikus erőpróbája, hogyan tudja kialakítani a szükséges egyensúlyt a szakszerűség és az olvasmányosság között. A közérthetőség nem abszolút mérce: mást jelent egy megyei lapban és mást egy értelmiségieknek szerkesztett hetilapban. Az olvasó általában számít új ismeretekre, korábban nem ismert tényekre, összefüggésekre. Eligazítást vár a legújabb művészeti törekvések és művekkel kapcsolatosan. Értékeli, ha a bíráló okosan magyarázza és merészen támogatja az újszerűt, és leleplezi a gyengét. A kritikusnak általában problémát jelent a tömegízlés és az elit ízlése közötti szakadék.

Hogyan írjunk kritikát? IV. Milyen legyen a kritika hangvétele? Nincs recept. A legtöbben a publicisztikai jelleget hangsúlyozzák. Világos indítatás, közérdekű dolgokról való személyes meggyőződés jellemzi. Vannak kritikusok, akik szeretik szellemességükkel elkápráztatni az olvasót, van aki higgadtan érvel. A szókimondás, a határozott és egyértelmű állásfoglalás értéknek tekintendő.

Hogyan írjunk kritikát? V. Problémát jelent ha: A kritikus túl sokat mond: elejétől végéig követi a megbírált mű cselekményét , ezáltal megfosztja az olvasót a felfedezés örömétől. Ha agyonbeszéli a produkciót. A kritikus túl sokat feltételez, és túl keveset mond: ha nem veszi figyelembe, hogy a befogadó még nem ismeri a művet, és nem létező információkra épít, ha követhetetlen fejtegetésekbe kezd.

A kritikaírás tízparancsolata - Ian Herbert I. 1. Légy őszinte. Ha valamit nem értesz, mondd ki: „Ez nem világos a számomra." 2. Ez nem egyenlő azzal, hogy feltárod a tudatlanságodat: ne mondd, hogy a Lear király rettenetes darab, hacsak nem vagy elég biztos az érvelésedben. 3. Érleld meg és fejleszd a szépre való fogékonyságodat. Néha jobb egy kritikát azzal kezdeni, hogy számba vesszük a jó dolgokat, mielőtt rátérünk a rosszra. 4. Ha rossz előadást látsz, legyen merszed azt leírni. Rövid távon talán elveszítesz néhány barátot, ám hosszú távon az őszinteséged meghozza a neked járó tiszteletet. 5. Felejtsd el az előítéleteidet. Csak mert utáltad egy társulat előző öt előadását, nem jelenti azt, hogy a hatodik ne lehetne zseniális. 6. Valld be, ha elfogult vagy valamivel. Ha soha nem szeretted a musicaleket, vagy imádod a Ray Cooney-vígjátékokat, azt nem árt tudatni az olvasóval.

A kritikaírás tízparancsolata - Ian Herbert II. 7. Az olvasóidnak írsz és nem a színházi szakmának, sem pedig az utókornak. Szórakoztatnod kell, érdeklődést kelteni, információt nyújtani és vitatkozni, csakúgy, mint mindenkinek, aki színházban dolgozik. És saját szavaiddal kell ezt tenned. 8. Legyen saját életed. Csak mert minden idődet színházban töltöd, nem jelenti azt, hogy az olvasóid is ezt teszik. Hogy értsd az ő világukat, nem veszítheted el a kapcsolatot a valósággal. Ismerned kell a politikát, irodalmat, popzenét, valóságshow-kat, szappanoperákat, filozófiát, művészetet, technológiát, tudományt, számítógépes játékokat, szupermarketeket, építészetet..., röviden szólva: mindent. 9. Soha ne köss házasságot színésszel. Ha ez mégis elkerülhetetlen, akkor legalább rövid időre kösd hozzá magad, hogy ezalatt megismerhesd a színház belső világát. 10. A kritikaírásra nincs recept. Soha nem fogod tudni, hogyan csináld. Abban a pillanatban, amikor úgy érzed, elsajátítottad a tudományát, azonnal fel is kell hagynod vele.

Mire figyeljünk a színházi kritika írásakor? (néhány szempont) A szinészi játékra (hogyan formálják meg a szerepüket a színészek) A díszletre: hogyan rendezte be a rendező a színpadot (ez öszhangban van-e a színészi játékkal) A cselekményvezetésre, hogyan kapcsolódnak a jelenetek. Milyen rendezői megoldások vannak. A darab előzetes ismeretéhez képest mit hangsúlyozott ki a rendező. A darab hangulatára, milyen benyomásokat ébreszthet a nézőben, miért? A mondanivalóra, a darab üzenetére (ha régi darabról van szó, mennyire aktuális az üzenet)

Vezérgondolat A kritikus akkor tölti be a szerepét a társadalomban és a művészeti életben, ha úgy különbözteti meg a jót és a rossztól, az értékest az értéktelentől, hogy érdeklődéssel és élvezettel olvasható írásaival az értékek befogadásának táborát növeli.

Házi feladat Kritikát írni a Hamletről, a Csíki Játékszín előadásában. Aki pótolni fog, írhat recenziót könyvről vagy más darabról kritikát.