MAGYARORSZÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ BŐVÍTÉSEK EU ismeretek MAGYARORSZÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ BŐVÍTÉSEK

Magyarország és az EU

Tények Magyarország 2004. május 1. óta tagja az Európai Uniónak Magyarország tagja a Schengeni övezetnek Magyarország még nem tagja az euró-zónának

EK és Magyarország kapcsolatai II. világháború után keleti és nyugati blokk kialakulása Vasfüggöny => átjárhatatlan határok Magyarország a KGST tagja lett KGST kvázi „ellen EK” létre A két szervezet hivatalosan nem ismeri el egymás létezését

Kezdetben Magyarország rendkívül kevés olyan cikket állított elő, amit nyugaton megvásároltak Nyugatról főleg hiánypótlásként érkeztek árucikkek Nehezítés: COCOM lista Fő gond: ha Magyarországa valamelyik EK tagállammal kereskedik, akkor a közös piac miatt az EK-val kell felvennie a kapcsolatot

Kapcsolatfelvétel fokozatosan, először un Kapcsolatfelvétel fokozatosan, először un. technikai megállapodások kötése Lényege: biztosítja a magyar exportot Magyarország vállalja, hogy bizonyos árnál alacsonyabban nem szállít az EK-ba Cserébe az EK bizonyos mentességet nyújt a büntető pótvámok alól Büntetővámot a nem piacgazdasági berendezkedésű országokkal szemben alkalmaztak

1967. hasított fél sertésre vonatkozó technikai megállapodás 1970. megállapodás borra 1971. megállapodás kaskavál sajtra

1973. Magyarország csatlakozik a GATT-hoz (amiben EK tagok is részt vesznek) 1975. Helsinki zárónyilatkozat aláírása 1973-1981 KGST-EGK közeledés első szakasza – sikertelen 1978-1981. technikai megállapodások acélipari és textilipari termékekre, juh-és kecskehús kivitelére 1988. első átfogó kereskedelmi és gazdasági megállapodás az EGK-val

1989. rendszerváltás Új magyar kormány (és minden rendszerváltó kormány) célja az EU-hoz való csatlakozás EU erre nincs felkészülve – teljesen váratlanul érték a kelet-közép-európai fejlemények 1989. PHARE program létrehozása

PHARE = Poland and Hungary Assistance for the Reconstruction of the Economy (és egyébként világítótorony ) Segélyek Kereskedelempolitikai intézkedések Preferenciális elbánás

Társulási egyezmény = Európa Megállapodások 1990-1991. december: tárgyalások Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország Szabadkereskedelmi övezet, távlatilag a négy alapszabadság „aszimmetrikus” liberalizálás Elsőszámú kereskedelmi partner az EU lett Jogrendszerek közelítése Folyamatos politikai dialógus Csehszlovákia szétesése miatt 1994. február 1.-jén lép életbe

Régió nemzetközi pozíciói javulnak NEM tartalmazta az EU ígéretét a teljes jogú tagságra De! aláírók a megállapodás ünnepélyes bevezetőjébe foglalták, hogy céljuk a teljes jogú tagság elérése

Az EU felkészülése az új tagokra 1993. Koppenhágai kritériumok Csatlakozás feltételei Stabilan működő demokratikus intézmények (jogállamiság, kisebbségek védelme stb.) Működő piacgazdaság Képesnek kell lennie eleget tenni a tagságból származó kötelezettségek teljesítésére EU képes legyen befogadni az újakat

1994. április 1.  Magyarország beadja csatlakozási kérelmét 1995. Cannes-i csúcstalálkozó: Fehér Könyv – 1100 intézkedési javaslat 1995. Madrid: az EB készítsen országvéleményeket a jelöltekről + vizsgálja meg, milyen hatással lenne a bővítés a KAP-ra és a regionális politikára 1997 AGENDA 2000: anyagi feltételek megteremtése a bővítéshez, javaslat 5+1 tagállammal a csatlakozási tárgyalások megkezdésére

1998. 5+1 országgal megkezdik a tényleges csatlakozási tárgyalásokat = Luxemburgi csoport Magyarország, Lengyelország, Csehország, Észtország, Szlovénia + Ciprus De a többieknek is van lehetősége felzárkózni a folyamathoz Új támogatási formák SAPARD ~ EMOGA ISPA ~ Kohéziós Alap

Csatlakozási tárgyalások menete Átvilágítás EU 29 fejezetbe csoportosítja joganyagát Bemutatja, hogy melyik területen mit vár el, mire kell figyelni Ezek után külön-külön tárgyalják az egyes fejezeteket Tagállam elmondja, mit tud most teljesíteni és mire kér átmeneti mentességet = derogáció

Érdemi tárgyalások Postition paper-ek elkészítése Fejezetek ideiglenes lezárása Végleges döntés mindenről A csatlakozni kívánó ország az ÖSSZES taggal találja magát szemben

Tárgyalási fejezetek Áruk szabad mozgása Környezetvédelem Személyek szabad mozgása Szolgáltatásnyújtás szabadsága Tőke szabad mozgása Vállalati jog Versenypolitika Mezőgazdaság Halászat Közlekedés Tudomány és kutatás Oktatás és képzés Távközlés és információs technológiák Kultúra és audiovizuális politika Regionális politika, strukturális eszközök Környezetvédelem Fogyasztóvédelem Bel- és igazságügyi együttműködés Vámunió Adózás Gazdasági és Monetáris Unió Statisztika Szociálpolitika és foglalkoztatás Energia Iparpolitika Kis-és középvállalkozások Külgazdasági kapcsolatok Közös kül- és biztonságpolitika Költségvetés Intézményi kérdések Egyebek

Magyarország első érdemi tárgyalási fordulója 1998. novemberében volt 1999. Helsinki csúcs: a „maradék” országokkal is megkezdhetők a tárgyalások 2002-ig az Uniónak meg kell hoznia a bővítéshez szükséges intézményi döntéseket =>2003. január 1. lehet az első időpontja a csatlakozásnak

2000. Nizzai csúcs: intézményi reformok 2001. Laeken: megnevezik a 10 csatlakozó országot 2003. április 13. Athén: csatlakozási szerződés aláírása 2004. május 1. csatlakozás

Magyarország a csatlakozás után Legfontosabb derogációk: 2+3+2 évig nincs szabad földvásárlás Magyarországon Ugyanennyi ideig nincs szabad munkaerő-áramlás egyes országokba Egyéb derogációk pl.: Gépjárműadók kötelező minimális szintjének meghatározása 2006-ig 0%-os ÁFA => 5% 12%-os ÁFA => 15% Új villamosenergia- és gáztörvény 2015-ig megoldás a települések szennyvízkezelésére és tisztítására Csomagolási hulladék 50%-át újra kell hasznosítani bizonyos határidővel

Merre tovább Európai Unió? Bővítések a jövőben

Bővítés „Bármely olyan európai állam kérheti felvételét az Unióba, amely tiszteletben tartja a 2. cikkben említett értékeket, és elkötelezett azok érvényesítése mellett. A kérelemről értesíteni kell az Európai Parlamentet és a nemzeti parlamenteket. A kérelmező államnak a kérelmet a Tanácshoz kell benyújtania, amely a Bizottsággal folytatott konzultációt és az Európai Parlament tagjainak többségével elfogadott egyetértését követően arról egyhangúlag határoz. Az Európai Tanács által megállapított feltételeket figyelembe kell venni. A felvétel feltételeit és az Unió alapját képező szerződéseknek a felvétel miatt szükségessé váló kiigazításait a tagállamok és a felvételét kérő állam közötti megállapodás rendezi. Ezt a megállapodást alkotmányos követelményeinek megfelelően valamennyi szerződő államnak meg kell erősítenie.” (EUSz. 49. cikk)

Eddig bővítések 1973. Nagy Britannia, Dánia, Írország 1981. Görögország 1986. Portugália, Spanyolország 1995. Ausztria, Svédország, Finnország 2004. Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Málta, Ciprus 2007. Románia, Bulgária 2013. Horvátország ??? FOLYTATÁS ???

Lehetséges szereplők Törökország Macedónia FYR Albánia Szerbia Montenegró Izland Bosznia-Hercegovina Koszovó (ENSZ 1244/99 szerint) Ukrajna Oroszország Fehéroroszország (Svájc, Norvégia, mini államok stb.)

Nyugat-Balkán

Nyugat-Balkán Dél-szláv válság rendezésében EU szerepe 1996-2000 PHARE támogatás 2000-2007 CARDS (Community Assistance for Reconstruction, Development and Stabilization) Célok: Rekonstrukció Demokratikus stabilitás Menekültek visszatérése Jogi és alkotmányos reform, intézményfejlesztés (jogharmonizáció) Demokrácia, jog uralma, civil társ. Média, szabad piac Fenntartható gazdasági és szociális fejlődés Emberi jogok és kisebbségvédelem alkotmányos keretek között Regionális kooperáció 2007- IPA (Instument for Pre-accession Assiostance)

Nyugat-Balkán SAP – Stabilization and Association Process – Stabilizációs és Társulási Folyamat SAA – Stabilizációs és Társulási Megállapodások ~ Európa Megállapodások Folyamat lépcsői: SAA tárgyalás SAA aláírása SAA életbelépése Tagsági kérelem benyújtása Tagjelölti státusz EU döntése a csatlakozás lehetőségéről Csatlakozási tárgyalások kezdete Tárgyalások lezárása EU döntése a tagságról Csatlakozás

Nyugat-Balkán Macedónia Albánia Szerbia Montenegró SAA tárgyalás kezdete 2000. november 2003. január.31 2005. október 10., de 2006. május 3. felfüggesztik 2006, július 24. SAA aláírása 2001. április 9. 2006. június 12. 2008. április 29. 2007. október 15. SAA életbe lép 2004. április 1. 2009.  2013. szeptember 1. 2010. május 1. Tagsági kérelem március 22. április 24.  2009. december 22. 2008. december 15. Tagjelölti státusz 2005. december 17. 2014. június 27.  2012. március 1. 2010. december 17. Csatlakozási tárgyalások EB javaslata: 2009. október 1.   2014. január 21. 2012. június 29

Bosznia és Koszovó Bosznia- Hercegovina 2005. november 25. SAA tárgyalások kezdete 2008. június 16. SAA aláírása 2012. június 27. első ‘High Level Dialogue’ a csatlakozásra való felkészülés támogatása érdekében Koszovó 2008. február 18. A Tanács tudomásul vesz Koszovó függetlenségét és kijelenti, hogy ezeegy sui generis helyzet 2008. december 9. EULEX misszó megkezdi működését Nincs egyértelmű álláspont Koszovóról, de technikai segítség 2014. július 25. SAA parafálása

Törökország 1952. február NATO tagság 1963. szeptember 12. Ankarai Szerződés – társulási megállapodás, benne van a teljes jogú tagság igénye 1964. január 1. hatályba lépés 1974. Ciprusi konfliktus Görög csatlakozási kérelem 1979. május → 1980. február török csatlakozási szándék bejelentése

Törökország 1980. szept. 12. katonai puccs → kapcsolatok befagyasztása 1986. kapcsolatok normalizálása 1987. április 14. csatlakozási kérelem benyújtása 1989. EU elutasítja a kérelmet → Törökország újabb lépéseket tesz a megfelelés érdekében 1995. vámunió

Törökország 1999. helsinki csúcs – tagjelölt 2002. december 13. koppenhágai csúcs – a kritériumok teljesítése esetén megkezdhetik a tárgyalásokat 2001-2002 török parlament reformjai – alkotmánymódosítások 2004. január halálbüntetés eltörlése 2004. Bizottság javaslata a tárgyalások megkezdésére

Törökország 2005. október 5. osztrák tiltakozás, de a csatlakozási tárgyalások megkezdődhetnek 2006. screening után kezdődhetnek az érdemi tárgyalások is, az első tárgyalási fejezetek megnyitása (tudomány és kutatás)

Törökország Azóta megnyitott fejezetek: a tőke szabad áramlása, társasági jog, szellemi tulajdonjogok, információs társadalom és média, élelmiszer-biztonság, állat-és növény-egészségügyi politika, adózás, statisztika, vállalkozás és iparpolitika, transzeurópai hálózatok, környezetvédelem, egészségügyi és fogyasztóvédelem, pénzügyi ellenőrzés regionális politika és a strukturális politikai eszközök összehangolása

Törökország Lezárt fejezet: tudomány és kutatás DE! 2006-ban a Tanács úgy dönt, hogy nyolc fejezet esetében addig nem nyitja meg a tárgyalásokat, illetve a megnyitott fejezetek ideiglenes lezárására addig nem kerít sort, amíg Törökország eleget nem tesz kötelezettségének.

Törökország A szóban forgó nyolc fejezet a következő: Az áruk szabad mozgása, A letelepedés joga és a szolgáltatásnyújtás szabadsága, Pénzügyi szolgáltatások, Mezőgazdaság és vidékfejlesztés, Halászat, Közlekedéspolitika, Vámunió Külkapcsolatok;

- + Törökország A török csatlakozás mérlege: gazdasági elmaradottság politikai kritériumok teljesítése – emberi és kisebbségi jogok félelem a munkavállalóktól Demokrácia kérdése Ciprusi probléma EU teherbírásának kérdése a csatlakozás támogatásában Öregedő európai társadalmak felfrissítése Energiapolitika – Törökország. tranzit szerepe CFSP – katonai potenciál, stratégiai elhelyez- kedés, biztonságpolitikai megfontolások Kulturális sokszínűség - +

Izland 1994. január 1. EGT (Európai Gazdasági Térség) tag – jelenleg EU + Norvégia, Izland, Lichtenstein 2000. Schengeni megállapodás társult tagja Állampolgárai szabadon utazhatnak és vállalatnak munkát az egész EU-ban Részt vesz az egységes piac működésében Szavazati jog nélkül részt vesz számos EU ügynökség munkájában és uniós programok végrehajtásában

Izland Csatlakozás indoka: gazdasági vállság Recesszió, bankrendszer összeomlása 2009. július 16. Csatlakozási kérelem benyújtása a Tanácsnak 2010. június 17. az Európai Tanács dönt a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről 2013. május az izlandi kormány jegeli a tárgyalásokat Jól állnak: 27 fejezet van megnyitva, amiből 11-et ideiglenesen éle is zártak Folytatás kérdéses

KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!