Természetes szálasanyagok A GYAPJÚ

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Anyagvizsgálatok Mechanikai vizsgálatok.
Advertisements

Hőpréselés alatt lezajló folyamatok •A kompozit alkotóelemei z irányban végleges helyükre kerülnek; Mi történik?
Szakítódiagram órai munkát segítő Szakitódiagram.
Kutyafajták Készítette: Hajduhegyi János (HAJRABI.ELTE)
Az állati termelés táplálóanyag szükséglete III.
Az ammónia 8. osztály.
Mosodai innovációk, fertőtlenítő mosás
Energiatermelő mezőgazdaság - Lágyszárú energianövények -
A FŰSZERPAPRIKA TERMÉSE ELTÉRŐ TÁPANYAG-ELLÁTOTTSÁG ESETÉN
AZ ANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA
Készítette: Hokné Zahorecz Dóra 2006.december 3.
Az arany Az arany a termeszetben elemi allapotban elofordulo, a tortenelem kezdetei ota ismert, jellegzetesen sarga nemesfem, a periodusos rendszer 79.
Chu Thi Thuy Linh, Soltész Réka
6. osztály Mgr. Gyurász Szilvia Balassi Bálint MTNYAI Ipolynyék
Baumit NanoporTop vakolat
Szabad aminosavak termelésének kimutatása a talajmikroorganizmusok tenyészetében.
Az anyag tulajdonságai és változásai
Élelmiszeripari műveletek
A levegőburok anyaga, szerkezete
A faanyagban végbemenő változások és azok hatása Nedvességvesztés  u RTH.
Műszaki furnér gyártás
A diasor csak segédanyag, kiegészítés az előadáshoz!
Ragasztás és felületkezelés
Mangáncsoport elemei.
Az anyagok közötti kötések
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Kőműves anyagismeret Agyagtermékek.
Kőműves anyagismeret Kőzetek.
Hagyományos energiaforrások és az atomenergia
A talaj 3 fázisú heterogén rendszer
Halmazállapot-változások
A szappanok káros hatásai
A szappanok káros hatásai
Szappanok káros hatása
Cellulóz.
Cellulóz Cserés Zoltán 9.c.
Hőkezelés órai munkát segítő HŐKEZELÉSEK.
Cellulóz-acetát lágyítása ε-kaprolaktonnal Katalizátortartalom hatása a lágyításra Készítette: Kiss Elek Zoltán Témavezető: Dr. Pukánszky Béla Konzulens:
Erősítő textíliák pórusméretének meghatározása képfeldolgozó rendszer segítségével Anyagvizsgálat a Gyakorlatban Tengelic, június 1. Gombos Zoltán,
Tk.: oldal + Tk.:19. oldal első két bekezdése
A salétromsav és a nitrátok
A nitrogén és oxidjai 8. osztály.
Nyomtatók.
Villamos tér jelenségei
Optikai tárolók CD, DVD.
A VÍZ HIDROGÉN-OXID KÉMIAI JEL: H2O.
Háztartási vegyszerek
A Tűz.
Kén-dioxid indikátorok: a zuzmók
Egyed alatti szerveződési szintek
Természetes szálasanyagok A P A M U T
A kvantum rendszer.
A FONTOSABB MÓDSZEREK:
Levegőszennyeződés.  A levegőben természetes állapotban is sokféle gáz található:  négyötödnyi nitrogén  egyötödnyi oxigén.
LEN Készítette: Kiss Róbertné.
CÉRNÁK.
A kelmék varrás okozta sérülései
Készítette: Kiss Róbertné
Fizikai alapmennyiségek mérése
Helyük a periódusos rendszerben Felhasználásuk Közös tulajdonságaik Kivételek Szabadon mozgó elektronfelhő Fémes kötés.
Kén oxidjai és a kénsav. Kén-dioxid SO 2 Fizikai tulajdonságai: Színtelen, szúros szagú, levegőnél nehezebb, gáz. Kémiai tulajdonságai: Vízben oldódik.
MIRIGYVÁLADÉKOK. HERNYÓSELYEM A SELYEMHERNYÓ MIRIGYVÁLADÉKA: AZ ÉRETT HERNYÓK GUBÓT KÉSZÍTENEK, MELYRŐL A SELYEMSZÁL A LEPKE KIKELÉSE ELŐTT LEGOMBOLYÍTHATÓ.
A LEGFONTOSABB NYERSANYAG, A FELHASZNÁLT ANYAGOK FELÉT TESZI KI
Természetes szálasanyagok A HERNYÓSELYEM
Egyéb növényi eredetű szálak
A POLISZACHARIDOK A poliszacharidok sok (több száz, több ezer) monoszacharidrészből felépülő óriásmolekulák. A monoszacharidegységek glikozidkötéssel kapcsolódnak.
BŐR.
GYAPJÚ.
Előadás másolata:

Természetes szálasanyagok A GYAPJÚ

Angolul: Wool Franciául: Laine Németül: Wolle Nemzetközi jelölése: WO A nemzetközi gyapjújel: A nemzetközileg védett jel a tiszta élőgyapjúból készült textíliák jelölésére szolgál, és garantálja a jó minőséget.

Természetes szálasanyagok Textilipari besorolása: Természetes szálasanyagok Szerves Állati eredetű Szőrök A gyapjú a juhfajták testét borító, bundát alkotó szőrzet.

Juhfajták: a) Finom gyapjút adó merinó fajták pl. ausztrál, spanyol merinó b) Közepesen finom gyapjút adó fajták, pl. az angol „down” (dombvidéki) c) hosszú szálú gyapjat adó fajták d) durva gyapjat adó fajták pl. racka, cigája

Magyarországon tenyésztett juhfajták: magyar merinó cigája hortobágyi racka

A gyapjúszál szerkezeti felépítése: A szál keresztmetszetében három réteget különböztetünk meg: 1. Pikkelyréteget(felhám v. epidermisz) 2. Kéregréteget (kortex) 3. Bélüreget (medula)

A gyapjúszál modellje:

A gyapjú elsődleges megmunkálása: 1.Nyírás: Nyírásra évente egyszer, esetleg kétszer kerül sor. A nyírások száma befolyásolja a gyapjú hosszát és a hozamot.

2. Osztályozás: A juhról lenyírt bunda különböző részei különböző finomságú gyapjúszálakból állnak. A feldolgozástól függően válogatni, osztályozni kell a bundát

A juhokon található szőrféleségeket a következőképpen osztályozhatjuk: Pehelyszőr : a legjobb minőségű Felszőr: A pehelyszőrnél durvább Átmeneti szálak: az előző kettő közti Ebszőrök: A juhok lábán és a fejük oldalán nőnek Hamis szálak: bőrráncokban, lábszáron, faroknál nőnek Halott szálak: használhatatlan szálak

3. Tisztítás: Megkezdése már a nyírás előtt megtörténhet 3. Tisztítás: Megkezdése már a nyírás előtt megtörténhet. Erős szennyeződéseket úsztatással v. zuhanyzással lehet csökkenteni. („hátonmosott” gyapjú) A tisztítás előtt nyírt gyapjú a „zsírban nyírt” gyapjú. Az így kapott bunda nagy mennyiségű szennyeződést tartalmaz. (a tömegének 40 %-át) A tisztítás általában a nyírás után történik. A lenyírt bundát, részben mechanikai, részben vegyi eljárásokkal tisztítják.

A mechanikai tisztítás során poroló és bogáncstalanító gépekkel eltávolítják a nem oldható szilárd szennyeződéseket pl. por, föld, kavics és a növényi szennyeződések egy része. Vegyi tisztítás során a szennyeződéseket oldással távolítják el.

A vegyi eljárás módjai: Lúgos mosás: 30-60 °C közötti lúgos közegben Emulgeálás: Az eljáráshoz kis hőmérsékleten oldódó, gyapjúzsírt elbontó szappanokat használnak Szerves oldószeres tisztítás: ritkán alkalmazzák, mert drága és veszélyes

A vegyi tisztítás után még mindig tartalmazhat növényi eredetű szennyeződéseket a gyapjú, ezért további tisztító eljárás szükséges. Ezt karbonizálásnak nevezik.

Karbonizálás A laza gyapjúhalmazt 3-4%-os kénsav oldatba merítik, a szennyeződéstől függően 15-30 percre. A felesleges savat eltávolítják sajtolóhengerrel v. centrifugával. Szárítás 70-80 °C-on , majd 105 °C-on 5-10 percen keresztül. Ekkor a növényi anyagok elszenesednek. Az elszenesített növényi részeket szétporlasztják, majd az elporladt növényi részeket kiporolják Ezután következik az öblítés, a maradék kénsav közömbösítése, a centrifugálás és a szárítás.

A gyapjú fizikai tulajdonságai: A szál mikroszkópi képe: Közel kör keresztmetszetű, henger alakú pikkelyekkel borított szál. A különböző szálféleségek közötti eltérések megmutatkoznak a pikkelyek méretében, átfedésében, a keresztmetszet alakjában, a bélüreg meglétében v. hiányában

A gyapjúszálak hossza: Mivel a szálak erősen íveltek, így megkülönböztetünk természetes és valódi hosszt. Természetes hossz: a hullámos szálak kisimítás nélküli mérete Ez a jellemzőbb. Valódi hossz: a kisimított, de meg nem nyújtott hossz A kisimított hossz 10-80%-kal is nagyobb lehet a természetes hossznál

A gyapjúszálak átlagos hossza: Finom gyapjú: 40-120 mm Középfinom gyapjú: 50-130 mm Hosszú szálú gyapjú: 180-400 mm Durva, kevert gyapjak: 50-300 mm Keresztezett fajták: 120-160 mm

A gyapjúszálak íveltsége: Szabályos Nyomott Magas Hurkolt Lapos Nyújtott Az ívelődések száma általában a gyapjú finomságával arányosan nő.

A szálak íveltségének mértéke befolyásolja: a fonhatóságot a nemezelődő képességet a fonalak, kelmék terjedelmességét a kelmék hőszigetelő képességét a kelmék tapintását a kelmék fedőképességét

Szilárdsága és kopásállósága: Az amorf szerkezete miatt kevés oldalkötés alakul ki a szálakat felépítő láncmolekulák között, ezért a szilárdsága kicsi: 90-150 mN/tex. Egyike a legkisebb szakítószilárdságú szálasanyagoknak. Nedvesség hatására az amúgy is kis szakítószilárdság még 10-20%-kal csökken.

A gyapjúszálak sűrűsége: 1,3-1,33 g/cm3 A gyapjúszálak finomsága: A gyapjúszálak finomságát az átmérőjükkel jellemzik, amit mikronban adnak meg. A gyapjúszál átmérője 16-100 µm lehet. Magyar jelzés szerint finomsági osztályokat adnak meg. Az egyes finomsági osztályokat az ABC betűivel jelezik. A legfinomabb az AAAA jelzés, ami 16 µm alatti, ill. a legdurvább az F2, ami 70 µm feletti szálátmérőt jelez.

Kopásállósága kicsi. Ez nagy szakítószilárdságú vegyiszálak (PA) hozzákeverésével javítható. Nyúlása: A molekulaláncok hajtogatott, göngyölt alakja miatt igen nagy mértékű, nedvesség hatására növekszik Rugalmassága: A szálasanyagok között a legrugalmasabb

Nedvesség felvétele: Kiváló a nedvesség felvétele, amely függ a szálasanyag zsírtartalmától és feldolgozásától. Ruházati szempontból lényeges, hogy 40%-os nedvességtartalom mellett még száraz tapintású. Szabványos légállapot mellett (20°C-on, 65% relatív légnedvesség mellett) 13-16% nedvességet tartalmaz.

Hőszigetelő képessége: Jó a hőszigetelő képessége Hőszigetelő képessége: Jó a hőszigetelő képessége. A szálak íveltsége miatt a fonalakban és a kelmékben sok a hőszigetelő légzárvány. A feldolgozás során tovább növelhető a légzárványok száma (pl. bolyhozással). Elektromos tulajdonsága: Rossz elektromos vezető. Elektrosztatikusan könnyen feltöltődik, de az állandó nedvességtartalma elvezeti a töltéseket.

Színe és fénye: A juh fajtájától, a környezeti viszonyoktól és a tartási körülményektől függ a színe. A legjobb a fehér szín. A gyapjúnak jellegzetes fénye van. A fényesség függ a: pikkelyek szerkezetétől szálak íveltségétől Fajtától A legjobb minőségű gyapjú ezüstfényű (finom merinó), és selyemfényű (hosszú szálú, laposan ívelt gyapjú).

A gyapjú kémiai tulajdonságai: A gyapjú állati eredetű fehérjéből épül fel. Ez a fehérje a hajtogatott molekulaláncú keratin, amely döntően meghatározza a gyapjú kémiai tulajdonságait . Lúgok hatása: Már híg lúgokra is rendkívül érzékeny. 5%-os nátronlúgban 5 percig főzve teljesen feloldódik. Savak hatása: híg savak nem károsítják

Nagyon károsítják, fehérítése nagy körültekintést igényel. Oxidálószerek hatása: Nagyon károsítják, fehérítése nagy körültekintést igényel. A redukáló szerekkel szemben közömbösen viselkedik. Fény hatása: Károsodik. A károsodott szálak lúg hatására jobban duzzadnak Hő hatása: Károsodik. Száraz levegőben 100°C körüli hő hatására elveszti fényét. 105°C Feletti hőfokon bomlásnak indul, barnulni kezd, 240°C-on zsugorodik, majd elszenesedik.

Égése: Göbösödve, lassan, kis lánggal ég, hamar elalszik. Szaga égett haj- v. szaruszag. Égésterméke feketés, szétmorzsolható salak. Kártevők: Könnyen megtámadják a penészgombák, baktériumok, ezért száraz szellős helyen kell tárolni a gyapjútermékeket. Legveszedelmesebb kártevője a molylepke.

A gyapjú különleges tulajdonságai: Alakíthatóság: Gőz hatására a szálbelsőben lévő molekulaláncok újrarendeződnek, így gőzöléssel jól formázható Forró gőzben alakított gyapjú eredeti alakját melegvizes kezelés után sem kapja vissza. Ezen alapul az avatási eljárása. Nemezelődés: A kuszált szálhalmaz enyhén lúgos közegben mozgatás és gyömöszölés hatására összefüggő tömött szilárd szerkezetté kapcsolódik. Lehetővé válik a szövés nélküli kelmék létrehozása és a gyapjúkelmék hőszigetelő képességének és tetszetősségének növelése.

A gyapjú tulajdonságainak megváltoztatási lehetőségei: Éltartósítás: Megfelelő vegyszerek, nyomóerő és gőz alkalmazásával a bevasalt éleket, hajtásokat tartósan rögzíthetjük. Nemezelődésgátló kikészítés: Klórgázos kezeléssel csökkenthető Tűzálló kikészítés: A fehérjemolekulákhoz kémiailag kötött vegyszerek a láng és a hő elleni védőhatást biztosítják. Molyellenes kikészítés: Vegyszerekkel Vízhatlan kikészítés: Szilikonos kezeléssel

A gyapjú felhasználása: A legelterjedtebb, legnemesebb textilipari nyersanyag. Készítenek belőle Férfi- és nőiruha szöveteket Kötött ruhadarabokat Harisnyákat,zoknikat takarókat