Földrajzi köznevek székely helynevekben Bárth János Földrajzi köznevek székely helynevekben

Disszertációm témája: Székelyföld történeti helyneveinek nyelvi elemzése Az előadás A helyneveket alkotó szókincs című fejezet problematikáját tárgyalja

A vizsgálat adatainak forrásai: a) alapadatok Szabó T. Attila Erdélyi Helynévtörténeti Adattára (EHA), Háromszék, Udvarhelyszék, Csík-, Gyergyó- Kászonszék

b) informatizált kereső, mutató „Olló”-szoftver, (eddig Háromszék anyagával)

c) kitekintést segítő adattárak történeti földrajzok tájszótárak Korai magyar helynévszótár az ún. megyei-járási földrajzi név-gyűjtemények elektronikus Földrajzinév-tár (FÖMI) erdélyi jelenkori helynévgyűjtések (Janitsek Jenő munkái, MND.)

A doktori dolgozat fő célja:. egy nagytáj névadási jellegzetességeinek A doktori dolgozat fő célja: egy nagytáj névadási jellegzetességeinek megragadása a történeti helynévanyag vizsgálata alapján a nyelvészeti mellett földrajzi és történeti szemléletmód alkalmazásával a névtan tudományközisége miatt: a nyelvtörténet, dialektológia és népesedéstörténet (migrációkutatás) tudományterületeihez való kapcsolódva A földrajzi köznevek vizsgálatára mindez különösen érvényes

A helyneveket alkotó szókincs témája a névtani szakirodalomban sok műben, röviden fordul elő a földrajzi köznévi szócsoport definiálása, kategorizációja kevés elméleti, általános kérdésekkel foglalkozó tanulmány A földrajzinév-gyűjtések kötetei eltérően értelmezték a földrajzi köznév fogalmát

A helyneveket alkotó szókincs témája a névtani szakirodalomban Egy konkrét névanyag földrajzi közneveinek bemutatása (Tamásné Szabó Csilla, Fekete Péter, Bíró Ferenc, Horváthné Kispéter Zsuzsanna, Farkas Ferenc, Bognár András). Egy-egy földrajzi köznév eredetének, történetének, változásainak kutatása (Pelle Béláné – tanya, Fekete Péter – kő, Juhász Dezső – bőrhíd, Takács Lajos – förtés, Vörös Ottó – csepeles, tanárok, Reszegi Katalin – bérc, Hoffmann István – patak). Vízrajzi köznevek vizsgálata: (szóföldrajzi elemzések) Bíró Ferenc, Cs. Nagy Lajos, Vörös Ottó

A helyneveket alkotó szókincs témája a névtani szakirodalomban Egy terület helynévanyagának bemutatásakor az alapelemek vizsgálata nagyobb terjedelemben: Kálnási Árpád (Szatmári helynévtípusok és történeti rétegződésük) A téma kutatástörténete: Nemes Magdolna, Tóth László Földrajziköznév-szótár tervezete: Nemes Magdolna – Hoffmann István

Földrajzi köznév-definíciók Lőrincze Lajos (Kázmér Miklós): - „földrajzi fogalmat jelölő, a földrajzinév-alkotásban elsődlegesen használt főnevek” Kiss Lajos: - a földrajzi köznév földrajzi fogalmat jelentő, mindenképpen helyet jelölő szó. Hoffmann István: - a helyek fajtáját kifejező, névalkotó szó a földrajzi köznév - Egyrészes névként (Patak, Ér) és kétrészes nevek fajtajelölő névrészeként, alaprészeként fordulhatnak elő, hozzájuk járulnak a sajátosságot kifejező bővítményrészek (Nagy-hegy, Hosszú-dűlő). J. Soltész Katalin: - determinativum – a tulajdonnév mellett álló, fajfogalmat megnevező közszó

A földrajzi köznévi kategória határai főnévi csoport [?] nem tartoznak bele a megkülönböztető, melléknévi elemek (kis, új stb); a helynévgyűjtemények mégis sokszor szerepeltetik ezeket a kategória kitágítása nem szerencsés

A földrajzi köznevekhez kapcsolódó egyéb témák: a névtest meghatározása Kalocsa > Kalocsa városa, Varság > Varság pataka, > Varság pataka vize keletkezéstörténeti vizsgálatok -s képzővel alakult földrajzi köznevek

Földrajzi köznevek rendszerezése Kázmér Miklós: településnevek (falu, major, puszta) településrész-nevek (szeg, utca, vég) közlekedést szolgáló tájrészek nevei (allé, csapás, rámpa) vízrajzi köznév (áztató, csatorna, ér, patak, iszap, láp) térszínforma-nevek (domb, hát, gödör, oldal) gazdálkodástörténeti nevek (pl. mező, pást, irtvány, tábla, rét) növényzeti gyűjtőnevek (pl. erdő, fiatalos) köznevekből alakult megkülönböztető elemek (kis, nagy; alsó, felső; új, ó)

Földrajzi köznevek rendszerezése Hoffmann István: víznevek (folyóvizek, állóvizek, álló- és folyóvizek részeinek nevei; források, kutak nevei) vízparti helyek (vízpartok, félszigetek; szigetek; mocsarak, lápok) domborzati nevek (hegyek; völgyek; ezek részeinek nevei; sík felszínű területek nevei, egyenetlen felszínű területek nevei) tájnevek határnevek (szántóföldek; kertek; gyümölcsösök, szőlők; rétek, legelők; erdők nevei) lakott területek nevei (közigazgatási egységek, helységnevek, településrész-nevek; utcanevek, tanyanevek) építménynevek (lakóháznevek; középületek nevei; kocsmák, csárdák, gazdasági célú építmények; állomásnevek; utak, vasútvonalak; hídnevek; kisebb építmények: keresztek, kemencék stb. nevei; bányák; határvonalak nevei)

Földrajzi köznevek rendszerezése Kálnási Árpád: (településnevek – belterületi nevek- határrésznevek – víznevek – létesítménynevek megkülönböztetése) Határrésznévi alapelemek: Természeti névi alapelemek térszíni (hegy, oldal, domb, part, sziget, szugoly, fenék, halom) talajminőségre utaló (homok, föveny, sivatag) növényzetre utaló (erdő, berek, füzes) állatvilágra utaló (gólyás, rókás) Műveltségi névi alapelemek földmûvelés (szer, puszta, kert, rét, kaszáló, mező, sor, föld) növénytermesztési (szőlő, almás, szilvás) gazdálkodás- és birtoklástörténeti (tábla, telek) pásztorkodásra, állattartásra utaló (legelõ, páskom, tilalmas)

Földrajzi köznevek rendszerezése (a székelyföldi helynevek elemzésében) határrésznévi alapelemek ▼ természeti névi alapelemek térszíni formák nevei kiemelkedések – bemélyedések – viszonyító szerepű elemek

Kiemelkedések nevei hegy 'nagyobb kiemelkedés' bérc 'hegy, domb, hegycsúcs' halom 'természetes, vagy mesterséges, illetve mesterségesnek tartott kiemelkedés' domb 'kisebb kiemelkedés' hágó 'hegyoldal, hegyoldalban vezető út' havas 'magas hegy' pad 'lapos tetejű földemelkedés' kő 'szikla, hegy' gyerke, györke, gyürke 'bucka, domb' pojána, pojánka 'két hegy közötti, magasan fekvő havasi rét, tisztás' honcsok 'kisebb halom‘ gorond, goromb 'domb, kisebb hegy' ponk 'kisebb domb' csompó 'szikla, kőrakás' lok 'hegyek közti sík terület' homp 'kisebb (határ)domb'

Bemélyedések nevei völgy 'hosszan elnyúló talajmélyedés' vápa 'széles talajmélyedés, völgy, gödör' gödör 'kisebb talajmélyedés' szoros 'hegyek közt vezető út, völgy' árok 'hosszan elnyúló földmélyedés' debren, dobra 'gödör, mély vízmosás' borozda 'árok' áj, ály 'völgy mélyedés' szurdok 'két hegy közti szűk völgy' lyuk 'bemélyedés' hajlás 'sekély talajmélyedés, kanyar' lapály 'mélyen fekvő, sík földterület'

Viszonyító szerepű elemek oldal 'hegynek, dombnak lejtője, földterület' mart 'vízfolyás partja, hegy oldala' tető 'hegynek lapos felső része' hát 'vminek a felső része' farok 'vminek a vége, nyúlványa' fej 'vminek a kezdete' verő, verőfél, verőfény 'déli, napos hegyoldal' fenék 'vminek az alsó része' derék 'vminek a középső része' szakadát, szakadás 'leomlott hegyoldal' orr 'vminek előre ugró része' nyak 'két kiemelkedést összekötő kesken hát' erős 'meredek, meredek lejtő, sziklafal' árnyék 'északi, árnyékos hegyoldal, széltől védett hely' homlok 'hegy hirtelen leszakadó vége' karé 'völgy felső részét képező hegyoldal' szármány 'meredek, kopasz hegyoldal' áll 'valaminek az egyik nyúlványa, része' bütü 'vminek a vége, hegycsúcs' eszak 'északi rész, oldal' far 'vminek a vége' máj, mál 'déli hegyoldal' torok 'völgy összeszűkülése' ereszkedő ' lejtő' köldök 'vminek a közepe' suvadás 'leomlott hegyoldal' Viszonyító szerepű elemek

Dialektológiai összefüggések alakváltozatok területi megoszlása

csijános, csihányos

Hasonló jelentésű szavak elterjedése ‘völgy, bemélyedés’

gödör

vápa

Kötött eloszlású térszínformanevek áj, ály 'völgy mélyedés' debren, dobra 'gödör, mély vízmosás' pojána, pojánka 'két hegy közötti, magasan fekvő havasi rét, tisztás'

áj

debren

pojánka

A megoszlás okai nyelvi okok földrajzi okok népesedéstörténeti okok (népcsoportok – székek)

Kötött eloszlású térszínformanevek kiemelkedések

halom, honcsok, györke

Viszonyító szerepű elemek ‘hegyoldal, domboldal’

mart

erős

verőfély

verőfély, máj

árnyék, észak (észok)

Népesedéstörténeti összefüggések vápa (lápa alakváltozat) csak a Székelyföldön gyakori elterjedésének, szótörténetének vizsgálata adatokat szolgáltathat a székelység településtörténeti kérdéseivel kapcsolatban szóföldrajzi vizsgálata az esetleges szláv átvétel helyének, idejének meghatározásában segíthet a korai adatok lokalizálása az oklevelek szövegkörnyezete alapján történt

A lápa és vápa előfordulása helynevekben (13–14. század)

A lápa és vápa előfordulása helynevekben (15–16. század)

A lápa és vápa előfordulása helynevekben (17–20. század)

Köszönöm a figyelmüket!