8. Csapadékos titrálások

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A vízben oldott oxigén meghatározása
Advertisements

I. kationosztály elemzése
A víz oxigéntartalmának meghatározása
Erőállóképesség mérése Találjanak teszteket az irodalomban
Pufferek Szerepe: pH stabilitás, kompenzálás, kiegyenlítés a külső hatásokkal szemben. Puffer rendszerek pH-ja jelentős mértékben „stabil”, kisebb mennyiségű.
7. Komplexometria Analitika 13. C, 13. H osztály és 1219/6 modul tanfolyam részére 2010/ Komplexometria
TÁMOP /1-2F Analitika gyakorlat 12. évfolyam Vegyipari termékek hatóanyag- tartalmának meghatározása Fogarasi József 2009.
Reakció tipusok (2.-3. óra)
Rézcsoport.
A sűrűség.
Halmazállapotok Részecskék közti kölcsönhatások
IV. kationosztály elemzése
A talaj összes szulfát-tartalmának meghatározása
Kémiai alapozó labor a 13. H osztály részére 2011/2012
Kémiai alapozó labor a 13. H osztály részére 2011/2012
Analitika 13. H osztály 2011/ Redoxi titrálások 13. H
6. Sav – bázis titrálások Analitika 13. C, 13. H osztály és 1219/6 modul tanfolyam részére 2010/ Sav – bázis titrálások.
Analitikai Kémia.
Statisztika Érettségi feladatok
A VEGYI KÉPLET.
A kémiai egyensúlyokhoz… ( )
Sav-bázis egyensúlyok
SÓOLDATOK KÉMHATÁSA PUFFEROLDATOK
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Levegőtisztaság-védelem 3. előadás Természetes és antropogén eredetű légszennyezők. Pont-,vonal-, diffúz források.
Levegőtisztaság-védelem 3. előadás Természetes és antropogén eredetű légszennyezők. Pont-,vonal-, diffúz források.
Az elemek lehetséges oxidációs számai
Heterogén kémiai egyensúly
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban
Kémiai egyensúlyok A kémiai reakciók reakcióidő szempontjából lehetnek: pillanatreakciók időreakciók A reakciók lehetnek. egyirányú egyensúlyi reakciók.
A KÉMIAI EGYENSÚLY A REAKCIÓK MEGFORDÍTHATÓK. Tehát nem játszódnak le végig, egyensúly alakul ki a REAKTÁNSOK és a TERMÉKEK között. Egyensúlyban a termékekhez.
ELEKTROKÉMIAI ALAPFOGALMAK
Kémiai reakciók katalízis
szakmérnök hallgatók számára
Optikai szenzorok hatóanyagai
Reakciók vizes közegben, vizes oldatokban
A KDT-KTVF TEVÉKENYSÉGE A GÁTSZAKADÁS UTÁN :
33. Tojásfehérje vizsgálata
Szilárd AgNO 3, ZnSO 4, kihevített CuSO 4 azonosítása.
48. kísérlet Sók azonosítása vizes oldatuk kémhatása alapján
19. AgNO3-, Na2CO3- és NaOH- oldat azonosítása
OLDÓDÁS.
A sósav és a kloridok 8. osztály.
TÁMOP /1-2F Analitika gyakorlat 12. évfolyam Környezeti analitikai vizsgálatok Fogarasi József 2009.
TÁMOP /1-2F Analitika gyakorlat 12. évfolyam Vegyipari termékek hatóanyag- tartalmának meghatározása Fogarasi József 2009.
Második rész III. kationosztály elemzése 2011
Halogének II. Elemi bróm előállítása Jód tisztítása szublimációval
Oxigén Oxigén előállítása KClO3-ból O2 előállítása K2Cr2O7-el
QualcoDuna interkalibráció Talaj- és levegövizsgálati körmérések évi értékelése (2007.) Dr. Biliczkiné Gaál Piroska VITUKI Kht. Minőségbiztosítási és Ellenőrzési.
Első rész III. kationosztály elemzése 2011 Készítette Fogarasi József
Kalciumvegyületek a természetben
Dürer kísérletbemutató
Tagozat, 10. évfolyam, kémia, 16/1
A Föld vízkészlete.
Kémiai egyensúlyok A kémiai reakciók reakcióidő szempontjából lehetnek: pillanatreakciók pillanatreakciók időreakciók időreakciók A reakciók lehetnek.
Kémiai reakciók Kémiai reakció feltételei: Aktivált komplexum:
Halmazállapotok Gáz Avogadro törvénye: azonos nyomású és hőmérsékletű gázok egyenlő térfogatában – az anyagi minőségtől, molekula méretétől függetlenül.
Ionok, ionvegyületek Konyhasó.
Oldat = oldószer + oldott anyag (pl.: víz + só, vagy benzin + olaj )
Redoxi titrálások Kvantitatív analízis. Titrimetriás módszerek Sav-bázis titrálások  acidi-alkalimetria Redoxi tirálások Komplexometriás titrálás Csapadékos.
Savak és lúgok. Hogyan ismerhetők fel? Indikátorral (A kémhatást színváltozással jelző anyagok)  Univerzál indikátor  Lakmusz  Fenolftalein  Vöröskáposzta.
Potenciometria Elektroanalitika fogalma, Potenciometria fogalma, mérőcella felépítése, mérő- és összehasonlító elektródok, Közvetlen és közvetett potenciometria.
Készítette: Szenyéri veronika
Analitika OKTÁV tanfolyam részére 2016
Méréstechnika 1/15. ML osztály részére 2017.
Méréstechnika 15. ML osztály részére 2017.
Méréstechnika 1/15. ML osztály részére 2017.
Készítette Fogarasi József Lektorálta dr. Golopencza Pálné
Analitikai számítások a műszeres analitikusoknak
Előadás másolata:

8. Csapadékos titrálások http://tp1957.atw.hu/an_08.ppt Analitika 13. C, 13. H osztály és 1219/6 modul tanfolyam részére 2010/2011 8. Csapadékos titrálások http://tp1957.atw.hu/an_08.ppt Frissítés: 2011.02.25. Állapot: kész

8.0 Csapadékos titrálások alapjai Csapadék: az adott közegben (pl. vízben) oldhatatlan vegyület. Teljesen oldhatatlan anyag nincs, a csapadéknak is van oldhatósága. Az ionos csapadékok ionjaikra disszociál-nak: pl. AgCl ↔ Ag+ + Cl– Telített oldatban az ionok koncentrációinak szorzata (illetve megfelelő hatványon vett szorzata) adott hőmérsékleten állandó, ez az oldhatósági szorzat (a vízion-szorzathoz hasonló): L(AgCl) = c(Ag+)·c(Cl–) Ha az oldathoz valamelyik ion oldatát adjuk, megnöveljük annak koncentrációját, a másik ion koncentrációja csökken, a szorzat állandó marad, így lehet a választott ion lecsapását teljessé tenni. A csapadékok a saját ionjaikat megkötik (adszorbeálják) a felületükön; amelyik ion feleslegben van, azt kötik meg.

8.0 Csapadékok oldhatósági szorzatai A vegyület képlete oldhatósági szorzat, L A fémion konc. a telített oldatban, mol/dm3 Al(OH)3 2·10–33 BaSO4 1·10–10 CaSO4 2·10–4 CaCO3 1·10–8 CuS 8,5·10–36 Fe(OH)3 1,1·10–36 HgS 2·10–53 MgCO3 2,6·10–5 Mg(OH)2 1,2·10–11 ZnS 1,2·10–22 2,9·10–9 1·10–5 1,4·10–2 1·10–4 2,9·10–18 4,5·10–10 4,5·10–27 5,1·10–3 1,44·10–4 1,1·10–11

8.0 Ezüst csapadékok oldhatósági szorzatai A vegyület képlete és disszociációja L A fémion konc. a telített oldatban Ag3AsO3 ↔ 3 Ag+ + AsO33– 4,5·10-19 3,4·10-5 Ag3AsO4 ↔ 3 Ag+ + AsO43– 1,0·10-19 2,3·10-5 AgBrO3 ↔ Ag+ + BrO3– 5,77·10-5 7,6·10-3 Ag2(CN)2 ↔ 2 Ag+ + 2 CN– 21,0·10-12 4,6·10-6 AgSCN ↔ Ag+ + SCN– 1,2·10-12 1,1·10-6 AgCl ↔ Ag+ + Cl– 1,56·10-10 1,25·10-5 AgBr ↔ Ag+ + Br– 7,7·10-13 8,8·10-7 AgI ↔ Ag+ + I– 1,5·10-16 1,23·10-8 Ag2CrO4 ↔ 2 Ag+ + CrO42– 9,0·10-13 1,22·10-4

8.1 Csapadékos titrálások Mérőoldat Meghatározandó ion Reakciótermék Indikátor AgNO3 X– (Cl–, Br–, I–, CN–, SCN–) AgX K2CrO4, fluoreszcein Pb(NO3)2 PbSO4 Erythrosin B PbMoO4 Eosin A Pb(CH3COO)2 Pb3(PO4)2 Dibróm-fluoreszcein PbC2O4 Fluoreszcein K4Fe(CN)6 Zn2+ K2ZnFe(CN)6 Difenil-amin Hg2(NO3)2 Cl–, Br– Hg2Cl2 Brómfenolkék NaCl Th(NO3)4 F– ThF4 Alizarinvörös BaCl2 BaSO4 (50% metanolos oldat) Alizarinvörös S

8.2 Csapadékos indikátorok működése Többféle működési elv: 0. A csapadék megjelenése A mérőoldattal szintén csapadékot adó ion Feltétel: a mérni kívánt ionnal alkotott csapadékhoz képest – jobban oldódjék, – és attól eltérő színű legyen. Pl. kromát az Ag+ ionhoz. Adszorpciós: a csapadékon megkötődő színes anyag, pl. fluoreszcein. A vizsgált ion feleslege az indikátorral színes vegyületet ad: pl. SCN– ion a Fe3+ ionnal. Ez fordított titrálás és visszatitrálás esetén használható.

8.3 Mérőoldat készítése, pontos koncentráció 500 cm3 c = 0,05 mol/dm3 névleges koncentrációjú AgNO3 mérőoldat készítéséhez hány g AgNO3 szükséges? M(AgNO3) = 169,88g/mol AgNO3 anyagmennyiség n(AgNO3) = c(AgNO3)·V(AgNO3) = 0,025 mol AgNO3 tömeg m(AgNO3) = n(AgNO3)·M(AgNO3) = 4,247 g A bemérésünk ténylegesen m(AgNO3) = 4,2456 g lett. Mennyi az oldat pontos koncentrációja? c(AgNO3) = 0,04998 mol/dm3

8.3 Pontos koncentráció meghatározása Ha nincs megfelelő minőségű ezüst-nitrát, a pontos koncentrációt titrálással kell meghatározni. 2,9456 g NaCl feloldásával készítettünk 500 cm3 oldatot. Az oldat 10,0 cm3 térfogataira 20,13 cm3 átlagfogyást kaptunk az ezüst-nitrát mérőoldatból. Mennyi a pontos koncentráció? M(NaCl) = 58,45 g/mol NaCl anyagmennyiség n(NaCl) = m(NaCl)/M(NaCl) = 0,05040 mol c(NaCl) = 0,1008 mol/dm3 A titrált NaCl anyagmennyiség n(NaCl) = c(NaCl)·V(NaCl) = 0,001008 mol AgNO3 anyagmennyiség n(AgNO3) = n(NaCl) = 0,001008 mol AgNO3 pontos koncentráció c(AgNO3) = n(AgNO3)/V(AgNO3) = 0,05007 mol/dm3

8.4 Egyenértékpont jelzése az argentometriában Az Ag+ ionok feleslege többféle módon is jelezhető. a) Adszorpciós: a fluoreszcein mindaddig nem tud kötődni a csapadékon, amíg annak felületén a negatív klorid-ionok vannak. Természetes vizeknél nem mindig jó! b) Színes csapadékos: kromát – az ezüst-ionok feleslegével vörös csapadékot alkot. (2 Ag+ + CrO42– → Ag2CrO4) Mennyi indikátor kell? Annyi, hogy 1. ne váljék le Ag2CrO4 csapadék, amíg van klorid-ion, de 2. azonnal keletkezzék 1 csepp mérőoldat felesleg hatására (ld. a következő oldal) További lehetőség(ek) c) Visszatitrálás: az ezüst-ionok feleslegét olyan mérőoldattal titráljuk meg, aminek feleslegét az indikátor jelzi (pl. NH4SCN feleslegét a Fe3+ indikátor).

8.4 Mennyi indikátor kell? A 2. meggondolás (azonnal keletkezzék Ag2CrO4 csapadék 1 csepp mérőoldat felesleg hatására) alapján számoljuk ki, a 0,5 mol/dm3-es K2CrO4 indikátorból hány csepp kell legalább 50 cm3 titrált térfogat, 0,05 cm3 csepptérfogat és 0,05 mol/dm3 mérőoldat koncentráció esetén! c(Ag+, felesleg) = 0,05 mol/dm3·0,05 cm3/50 cm3 c(Ag+, felesleg) = 0,00005 mol/dm3 = 5·10-5 mol/dm3 L = c(Ag+)2·c(CrO42–) = 9,0·10-13 c(CrO42–) = 0,5 mol/dm3·x cm3/50 cm3 x = 0,036 cm3, azaz 1 csepp, a valóságban legalább 3-5 csepp, hogy tényleges csapadék leválás legyen.

8.4 Mennyi indikátor kell? Az 1. meggondolás (ne váljék le Ag2CrO4 csapadék, amíg van klorid-ion) alapján számoljuk ki, a 0,5 mol/dm3-es K2CrO4 indikátorból hány cseppet használhatunk legfeljebb 50 cm3 titrált térfogat, 0,05 cm3 csepptérfogat és 0,05 mol/dm3 mérőoldat koncentráció esetén! c(Ag+, egyenértékpont) = 1,25·10-5 mol/dm3 L = c(Ag+)2·c(CrO42–) = 9,0·10-13 c(CrO42–) = 0,5 mol/dm3·x cm3/50 cm3 x = 0,58 cm3, azaz kb. 12 csepp. Így a gyakorlatban az alkalmazott mennyiség a 10 w%-os oldatból kb. az oldat térfogatának 1 %-a, az 5 w%-os oldatból kb. az oldat térfogatának 2 %-a.

8.5 Eredmény számítása: Cl– ionok mérése A klorid-ionok az ezüst-ionokkal fehér csapadékot adnak: Ag+ + Cl– → AgCl 50 cm3 vízmintát titráltunk c = 0,0507 mol/dm3-es AgNO3 mérőoldattal. Az átlag fogyás 12,53 cm3. a) Mennyi a víz klorid-ion tartalma mg/dm3-ben? n(AgNO3) = 12,53 cm3·0,0507 mmol/cm3 = 0,635 mmol n(Cl–) = 0,635 mmol c(Cl–) = 12,7 mmol/dm3 M(Cl–) = 35,45 g/mol = 35,45 mg/mmol ρB(Cl–) = 450 mg/dm3 b) Alkalmas-e ivóvíznek, ha 250 mg/dm3 a klorid-ion határ-érték? NEM.

8.7 Fordított titrálás: SCN– ionok mérése A rodanid-ionok az ezüst-ionokkal fehér csapadékot adnak: Ag+ + SCN– → AgSCN A Fe3+ ionnal a rodanid-ionok feleslege jelezhető: Fe3+ + 6 SCN– → [Fe(SCN)6]3– A végpont jelzése fordított titrálással egyszerűbb: az AgNO3 mérőoldatot titráljuk a mérendő (pl. NH4SCN) oldattal. 50 cm3 c = 0,0498 mol/dm3-es AgNO3 oldatra fogyott átlag 14,37 cm3 NH4SCN oldat. Mennyi az oldat rodanid-ion tartalma g/dm3-ben? n(AgNO3) = 50 cm3·0,0498 mmol/cm3 = 2,490 mmol n(SCN–) = 2,490 mmol c(SCN–) = 173,3 mmol/dm3 M(SCN–) = 58,1 g/mol ρB(SCN–) = 10,07 g/dm3

8.9 Összefoglaló kérdések Mi a csapadék? (2 pont) Mi az oldhatósági szorzat? (2 pont) Mi kötődhet meg a csapadékok felületén? Mit okoz ez? (2+1+2 pont) Mi a csapadékos titrálásoknál alkalmazott indikátorok működési elve? (2+2+2 pont) Milyen mennyiségű csapadékos (kromát) indikátor kell? (3 pont) 500 cm3 c = 0,05 mol/dm3 névleges koncentrációjú AgNO3 mérőoldat készítéséhez hány g AgNO3 szükséges? A bemérésünk ténylegesen m(AgNO3) = 4,2456 g lett. Mennyi az oldat pontos koncentrációja? M(AgNO3) = 169,88g/mol (3+3 pont)

8.9 Összefoglaló kérdések 2,9456 g NaCl feloldásával készítettünk 500 cm3 oldatot. Az oldat 10,0 cm3 térfogataira 20,13 cm3 átlagfogyást kaptunk az ezüst-nitrát mérőoldatból. Mennyi a pontos koncentráció? (4 pont) 50 cm3 vízmintát titráltunk c = 0,0507 mol/dm3-es AgNO3 mérőoldattal. Az átlag fogyás 12,53 cm3. (5 pont) a) Mennyi a víz klorid-ion tartalma mg/dm3-ben? b) Alkalmas-e ivóvíznek, ha 250 mg/dm3 a klorid-ion határérték?