Az Európai Unió energiapolitikája: a harmadik energia csomag Herczog Edit Európai Parlamenti Képviselő Budapest, 2008. október 2.

Az európai politika pillérei Önálló energiapolitika nem lehet: jogi alap hiányzik LISSZABON Megfizethetőség + Innováció --------------------------- VERSENYKÉPESSÉG ÉS SZOLIDARITÁS KYOTO Kibocsátás csökkentés + Hatékonyság növelés + Post-Kyoto rendszer --------------------------- HOSSZÚ TÁVÚ FENNTARTHATÓSÁG MOSZKVA Stabil jó kapcsolat + Biztonsági és környezeti normaexport ------------------------------ ELLÁTÁSBIZTONSÁG STRASBOURG Környezeti szabályok + Biztonsági szabályok + Piacintegráció ----------------------------- SZABÁLYOZÁS-REGULÁCIÓ

Beruházásösztönzés 30 éve nagy erőműberuházás nem volt Pénzügyi befektetők ? Monopolhelyzetben lévők ? 20% és 80% viszonya Ha nem megújuló akkor mi? Tudásalapú gazdaság nem létezik energia nélkül

21st Century - Social and Economic Challenges

Az európai villamosenergia-, gáz- és kőolaj hálózat jelene és perspektívái

A HARMADIK ENERGIA CSOMAG

Harmadik Energia Csomag Általános célok: Versenyképesség Fenntarthatóság Ellátásbiztonság "3 x 20%" KÖRNYEZETI TERHELÉS ETS Kibocsátás-csökkentés Energia-hatékonyság Fogyasztói Charta TERMELÉS Harmadik Energia Csomag Liberalizáció Reguláció SZÁLLÍTÁS ÉS ELOSZTÁS Versenyképesség Fenntarthatóság TERMELÉS Tagállami hatáskör Diverzi-fikáció

A harmadik energia csomag előzményei és elemei ELSŐ ENERGIA CSOMAG: Az energia belső piacának megteremtése MÁSODIK ENERGIA CSOMAG: Monopóliumok felbontása regulátorok megerősítése, részleges liberalizáció ZÖLD KÖNYV az európai energiapolitikáról Parlamenti és tanácsi állásfoglalás Az Európai Bizottság energia stratégiai közleménye Az Európai Tanács politikai döntése a belső piac elmélyítése mellett Az EP állásfoglalása (Vidal-Quadras jelentés) HARMADIK ENERGIA CSOMAG 1998-1999 2003-2004 2006 márc. 2006. nov-dec. 2007. jan. 10. 2007. márc. 9. 2007. júl. 10. 2007. szep. 19. Villamos Energia Rendelet Gáz Rendelet Ügynökség Rendelet Villamos Energia Irányelv Gáz Irányelv

Az energiapiac strukturális átalakítása: szétválasztás, együttműködés „Szigorú” verzió: Teljes tulajdoni szétválasztás (unbundling) Energia- termelő forgalmazó Átviteli rendszer üzemeltetője Elosztó hálózat Erőmű Nagy feszültségű átviteli hálózat „Enyhe” verzió: Független rendszerüzemeltetők (ISO modell) (a hálózat megmarad a vertikálisan integrált cég tulajdonában, de üzemeltetője tőle függetlenül, regulátori kontroll alatt dolgozik). Mindkét esetben kötelező hálózatüzemeltetői együttműködés lesz: Technológiai szabványosítás és üzemeltetési koordináció Határkeresztező kapacitások fejlesztése és kihasználása Infrastrukturális beruházások összehangolása

Az energiapiac felügyelete: tagállami reguláció európai koordináció EURÓPAI REGULÁTORI EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÜGYNÖKSÉG: Együttműködési keretet biztosít Felügyeli a regulátorok együttműködését Határokon átívelő kérdésekben döntéshozatali jogokat gyakorol Technikai kérdésekben az ERGEGen keresztül segíti a Bizottság munkáját KÖZÖSSÉGI SZINT TAGÁLLAMI SZINT A REGULÁTOR INTÉZMÉNYE: Egyetlen illetékes energia hatóság Jogilag és szervezetileg minden már köz- és magánintézménytől független Jogi személyiséggel, saját költségvetéssel és személyzettel rendelkezik A REGULÁTOR HATÁSKÖRE: A piaci szabályozás betartatása, akár kényszerítő intézkedések útján is Az átviteli hálózat-fejlesztések értékelése, elbírálása Széles körű piacfelügyelet (reporting és monitoring) A REGULÁTOR EURÓPAI KÖTELESSÉGE: Együttműködni a többi tagállami regulátorral

Az energiapiac a köz szolgálatában: fogyasztóvédelem, szolidaritás Több és jobb fogyasztási tájékoztatás Szolgáltató-váltási jog A váltás gyors (1 hónapon belüli) adminisztratív lebonyolítása Gyakoribb óraleolvasás („intelligens mérés”) Közszolgáltatási iránymutatások Kiszolgáltatott fogyasztók fokozott védelme Európai Parlamenti vívmány: ENERGIAFOGYASZTÓI CHARTA TAGÁLLAMKÖZI SZOLIDARITÁS (CSAK A GÁZ IRÁNYELVBEN): Cél: a komoly ellátási zavarok megelőzése, kivédése Eszközök: Regionális, bilaterális együttműködés (válságkezelés, segítségnyújtás) Stratégiai készletezési és ellátás-biztonsági beruházások

A további lépések („in the pipeline”) Megújulók és klímapolitika (új irányelvek) Tagállamokra lebontott, pontos célszámok Közös bioüzemanyag-ellenőrzési (certification) rendszer Poszt-kiotó kibocsátás-csökkentési rendszer Energiahatékonyság (új irányelv) Fogyasztói magatartások javítása Stratégiai Energia-technológiai Terv (SET) Energia-termelési innováció Megújulók költségeinek csökkentése Energetikai innováció Energiafelhasználás hatékonyságának növelése European global leadership „Alacsony-szén” technológiák kifejlesztése és terjesztése

Mi lehet a magyar érdek a Harmadik Csomagban? Magyarország a saját céljait az Európai Unió közös energiapolitikájának keretei között kívánja elérni; elfogadja, hogy legyen közös európai energiapolitika Kiemelt cél a tagállami szolidaritás elérése, amit a hálózatok összekapcsolásával teremthetünk meg Fontos a részvétel a bilaterális és multilaterális szabályozásban Magyarország tranzitország szerepe kell, hogy előtérbe kerüljön Fontos az erőműépítés, a beszállítói szerepre való törekvés továbbá a net-energiatermelő pozíció elérése a kiemelt cél, az ország regionális vezető/elosztó szerepének megteremtését megcélozva

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Herczog Edit edit.herczog@europarl.europa.eu +32 228 47 596