Magyar–ukrán határon átnyúló együttműködés, ahogyan az érintettek látják Dancs László MTA RKK ATI Debreceni Osztály

1. Előzmények, háttér-információk 2. Felfogások 3. A gyakorlat: együttműködések korlátok között

1. Előzmények, háttér-információk

A helyi közösségek legfőbb problémái a szovjet rendszer öröksége értelmiségi deficit általános forráshiány az agrárgazdaság gondjai szociális ellátórendszer hiányosságai az oktatás alacsony színvonala mindent átitató korrupció folyóvizek szennyezése periférikus helyzet, fejletlen infrastruktúra kicsi innovációs potenciál az együttműködés hiánya a különböző közigazgatási szintek között a tőke könnyen átugorhatja ezt a területet szociális problémák (munkanélküliség, elvándorlás)

A fő országos szintű problémák gazdasági hatékonyság alacsony szintje az értelmiség elvándorlása korrupció, maffia jellegű szokásrendszer politikai instabilitás, bürokrácia elavult, fejletlen infrastruktúra az oktatási rendszer hiányosságai humánerőforrások rossz állapota szociális problémák (munkanélküliség, népesség elöregedése, elszegényedés) centralizáció-decentralizáció (a hatáskörök és források átadása a régióknak lassan halad) megfelelő intézményrendszer hiánya az EU-s támogatások felhasználására

Az ország külpolitikájának megítélése korábbi külpolitika: megpróbált megfelelni a Nyugatnak valójában Moszkva kinyújtott karja volt új külpolitika: az európai irányzat felvállalása nem szigetelődhet el Oroszországtól sajátos viszony a szomszédokkal inkább negatív megítélés behódoló magatartás a csatlakozási tárgyalásokon sokat kell még tanulni a brüsszeli érdekérvényesítésről

2. Felfogások

A határról és a hatrárrégióról alkotott kép sorban állás, mesterséges várakoztatás korrupció megaláztatás határőrök, vámosok negatív hozzáállása félelem a Schengeni faltól jelenleg mindenképpen elválaszt a határ a személyes kapcsolatokat kevésbé akadályozza a gazdasági kapcsolatokban még ma is akadályozó tényező eltérő közigazgatási berendezkedés a két oldalon

Határon átnyúló regionális identitás közös történelmi múlt közös problémák regionális (beregi, ungi) identitás sajátos kárpátaljai „mi” tudat közös történelmi múlt periférikus helyzet mindkét oldalon hasonló problémák hasonló megoldási lehetőségek határon átnyúló kapcsolatok miatt is A határtérség tekinthető külön régiónak

Határrendszer, vízummentes közlekedés fontos lenne a vízummentes határforgalom kishatárforgalom újbóli bevezetése nincsenek ellenérzések a nyitottabb határokkal szemben a vízumkötelezettség most sem szűri ki a bűnözőket rövid távon nem lehet jelentős hatása a magyar munkaerőpiacra felelősség a határon túli magyarokért nem fogalmazódott meg ellenérzés

3. A gyakorlat: együttműködések korlátok között

A határon átnyúló kapcsolatok jelentős szereplői lakossági kapcsolatok gazdasági szereplők növekvő aktivitása önkormányzatok civil szervezetek a helyi és megyei önkormányzatok oktatási intézmények a lakosság gazdasági szereplők

Határon átnyúló együttműködést igénylő legfontosabb kérdések gazdasági kapcsolatok fejlesztése oktatás-képzés korszerűsítése mezőgazdaság átalakítása árvízvédelem szennyvízkezelés, hulladékgazdálkodás kulturális kapcsolatok magyar-magyar kapcsolatok területfejlesztési kérdések infrastruktúra-fejlesztések környezet- és árvízvédelem

Motivációs tényezők megélhetés biztosítása rokoni, baráti kapcsolatok fenntartása gazdasági kapcsolatok - profit üzemanyag-turizmus bevásárlási lehetőség támogatási források megszerzése megélhetés magyar-magyar kapcsolatok erősítése

Pénzügyi források kihasználtsága az EU-s források még nem játszanak fontos szerepet nem hatékony a forráskihasználás: információhiány szakembergárda hiánya ellenőrizhetetlen forráselosztás hatékonynak tekinthető: társadalmi kapcsolatok erősítése intézmények közötti kapcsolat javítása kevésbé hatékony: gazdasági hatás jelenleg nem mérhető

A határ melyik oldala profitál többet? jelenleg a magyar oldal profitál többet: jelentősebb elérhető források befektetések Kárpátalján vízummentesség, bevásárló turizmus jelenleg a magyar oldal, mivel ők voltak a kezdeményezők ahogy nő az ukrán oldal aktivitása, egyre inkább ők is profitálhatnak

Milyen tényezők akadályozzák leginkább az együttműködéseket? a határátkelés nehézségei korrupció centralizált állami berendezkedés nem hatékony ukrán gazdasági szabályozás (adó- és bankrendszer) eltérések az intézményrendszerben ukrán közigazgatási rendszer centralizáltsága ukrán hivatalok mentalitása, rugalmatlansága ukrán-magyar határ átjárhatatlansága

A magyar-ukrán külkereskedelmi forgalom alakulása

Dancs László MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet Debreceni Osztály Tel/fax: (52) Köszönöm megtisztelő figyelmüket!