Környezetgazdálkodás 1.. A légkör, mint oxidáló közeg A CO 2 állandó légköri jelenlétének következménye – egyensúlyi pH pH alakító ionok a légkörben,

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Nitrogén vizes környezetben
Advertisements

Környezetgazdálkodás 1.
Települési vízgazdálkodás I. 7.előadás
Környezetgazdálkodás 1.
Kémia 6. osztály Mgr. Gyurász Szilvia
Pufferek Szerepe: pH stabilitás, kompenzálás, kiegyenlítés a külső hatásokkal szemben. Puffer rendszerek pH-ja jelentős mértékben „stabil”, kisebb mennyiségű.
Környezetgazdálkodás 1.
Rézcsoport.
A savanyú talajok javítása
Környezetgazdálkodás 1.
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul
A Föld szférái Hidroszféra Krioszféra Litoszféra Bioszféra Atmoszféra.
SO2.
A LÉGKÖR GLOBÁLIS PROBLÉMÁI
Környezetgazdálkodás 1.
Környezetgazdálkodás 1.
Az ásványi anyagok forgalma
Vízminőségi jellemzők
Haszpra Tímea Homonnai Viktória Ivády Anett Sepsi Panna
A LÉGKÖR GLOBÁLIS PROBLÉMÁI
Savanyodás Savanyú talajok javítása
A salétromsav A salétrom kristályosítása 1580 körül.
Sav-bázis egyensúlyok
SÓOLDATOK KÉMHATÁSA PUFFEROLDATOK
A légkör - A jelenlegi légkör kialakulása - A légkör összetétele
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Az üvegházhatás és a savas esők
Elemek biogeokémiai ciklusai
Az elemek lehetséges oxidációs számai
Heterogén kémiai egyensúly
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban
A talaj 3 fázisú heterogén rendszer
agrokémia Környezetgazdálkodási agrármérnök
Vízminőségi modellezés. OXIGÉN HÁZTARTÁS.
A növények táplálkozása
Produkcióbiológia, Biogeokémiai ciklusok
TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSC
Szigyártó Erzsébet XI.B
OLDÓDÁS.
A salétromsav és a nitrátok
Az oxigén 8. osztály.
16.ea. BUDAPEST ÉS A DUNA Légszennyezések: történelmi áttekintés II. Edward (13 th c.): széntüzelés betíltása III. Richard (14-15 th c.): füstadó.
Nitrifikáció vizsgálata talajban
Munkafüzet feladatainak megoldása 29.old.- 31.old.
A terepi gyakorlat munkanaplószerű összefoglalása Gál Brigitta, III. éves környezetkutató hallgató Környezetföldtani gyakorlat 2004.
Első rész III. kationosztály elemzése 2011 Készítette Fogarasi József
Környezetgazdálkodás 1.. A transzmisszió, mint összetett légköri folyamat Kémiai átalakulások a légkörben A fotokémiai szmog keletkezésének feltételei,
A CSAPADÉKVÍZ KÉMIAI ÖSSZETÉTELE
A K V A R I S Z T I K A Főbb témakörök - a víz - a hal
BUDAPEST ÉS A DUNA Légszennyezések: történelmi áttekintés II. Edward (13 th c.): széntüzelés betíltása III. Richard (14-15 th c.): füstadó 17 th.
A Föld vízkészlete.
Környezetgazdálkodás 1.. A fontosabb gáz szennyezők a légkörben –SO 2 –CO –NO x Veszélyes nyomanyagok a légkörben a hatásaikkal Hazai helyzetkép a „nagyobb”
Vas-kobalt-nikkel A periódusos rendszer VIII/B csoportja
Környezetgazdálkodás 1.
A savas eső következményei
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Környezeti elemek védelme I. Levegőtisztaság védelme KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC.
Környezettechnológia kémiai módszerei
A levegőtisztaság-védelem fejlődése , Franciaország világháborúk II. világháború utáni újjáépítés  Londoni szmog (1952) passzív eljárások (end.
Kémiai reakciók Kémiai reakció feltételei: Aktivált komplexum:
Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
Környezetgazdálkodás 1.
Levegőszennyeződés.  A levegőben természetes állapotban is sokféle gáz található:  négyötödnyi nitrogén  egyötödnyi oxigén.
- Természetes úton: CO 2 LÉGKÖRI EREDETŰ SAVASODÁS - Hőerőművek, belső égésű motorok, széntüzelés SO 2 H 2 S CO 2 NO x.
Környezetgazdálkodás 1.. A levegővédelem jogi keretei Freon kibocsátás szabályozási lehetőségei, eredményei. Nemzetközi egyezmények A felmelegedés várható.
Levegőtisztaság védelem
Redoxi titrálások Kvantitatív analízis. Titrimetriás módszerek Sav-bázis titrálások  acidi-alkalimetria Redoxi tirálások Komplexometriás titrálás Csapadékos.
Savak és lúgok. Hogyan ismerhetők fel? Indikátorral (A kémhatást színváltozással jelző anyagok)  Univerzál indikátor  Lakmusz  Fenolftalein  Vöröskáposzta.
Milyen kémhatásokat ismersz?
A KÉNVEGYÜLETEK LÉGKÖRI KÖRFORGALMA
Atmoszféra.
Előadás másolata:

Környezetgazdálkodás 1.

A légkör, mint oxidáló közeg A CO 2 állandó légköri jelenlétének következménye – egyensúlyi pH pH alakító ionok a légkörben, forrásaik Nedves ülepedés a légkörben. A „savas” esők (áttekintés)

Nyomgázok ad- és abszorpciója felhőben – pH meghatározók Henry törvény – gázoldódás ~ gáz parciális p. Elnyelődés pH függő: CO 2 konc. kapcsolat Tengerek felett CO 2 + H 2 O (disszociáció) →CO 3 -- és HCO 3 - [H + ] = [OH - ] + [HCO 3 - ] + 2 [CO 3 -- ] Légköri egyensúlyi pH: 5,6.

Szárazföldek felett pH meghatározók: SO 4 -- ; NO 3 - ; NH 4 + Származásuk: I. NO 3 - : salétromsavgőz disszociációjakor II. SO 4 -- : lehet 1. abszorbeált SO 2 -ból O 3 v. H 2 O 2 oxidációjával; 2. katalitikus oxidációval (Fe, Mn stb)

pH meghatározásban semlegesítő hatással bíró „egyedüli” légköri anyag III. Bázikus anyagkiinduló gáz: ammónia NH 3 + víz → NH 4 + ;+ OH - Hatása: savak semlegesítője pH módosulás: kénsav és salétromsav átalakítása során

pH-t meghatározó ionok Mészáros (1993) szerint

Levegő oxidációs képesség változása Szenny. vegyületek ciklusa módosul Szennyezés – O 3 – szabadgyök keletkezés Ózonszint emelkedés - NO kapcsolat (körfolyamat) Regionális hatású szennyezés. Ózon veszélyességi küszöb: 75 ppb. SO 2 oxidálásával H 2 SO 4 növeli, másodlagosan mindig SAVASODÁS-t eredményez.

Savas eső regionális hatásai 1. Vízi ökoszisztémák Gránit alapú tavak – Al kioldódás – nehézfém mérgezés (halak). Érintett: Skandinávia, Kanada. Okok – védekezés. 2. Erdőpusztulás okok: Közvetlen levél veszélyeztetés Talaj veszélyeztetés Tápanyag kimosódás (Mg) – betegség pH vált.- mikorrizha pusztulás

Vízben élő állatok eltérő érzékenysége a savas esőkre

Savas esők erdőben okozott %-os kártétele Európában

Klorózis (klorofill destrukció) Nekrózis (szöveti elhalás) Pigmentképzési és légzési zavar Növekedési rendellenességek Gyümölcs nem károsodik! Erdei fák – fenyő, tölgy, kőris (0,12 ppm/8 ó) Lucerna- indikátor növény (1 ppm/ó) Növények

A savas eső virágban okozott kártétele A kártétel az alsó, csapadéknak jobban kitett szirmokon erősebb. A virág színét adó pigmentek elbomlása jól követhető.

Talajok – savasodás (műtrágyázás!) Tápanyag forrás = talaj – hasznos elemek kimosása pl. Ca és P -mérgező elemek kioldása pl. Al és Cu Tünet: vashiány – antagonista elemek és hatásaik

Nehézfémek (nedves ülepedés!) Aeroszolokhoz kapcsolódik; nedves ülepedéssel kerül ki. Növény-állat-ember!!! Hatások Kadmium: vese elégtelenség; Ólom: idegrendszer, vérképző szervek; Vanádium: zsír szintézis (koleszterol) gátló; Cink: tüdő, légzés; Nikkel: tüdőrák; Réz: máj, vérképzési gondok.

Kadmium száraz ülepedés 2004-ben [g/km 2 /év]

Ólom száraz ülepedés ben [g/km 2 /év]

Higany száraz ülepedés 2004-ben [g/km 2 /év]

Felhasznált források Szakirodalom: Mészáros, E. (1994) Légkörtan Egyetemi jegyzet, Veszprémi Egyetem, 120. Egyéb források: További ismeretszerzést szolgáló források: www. Buday-Sántha, A. (2006) Környezetgazdálkodás Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. 245.