Környezetgazdálkodás 1.

A légkör, mint oxidáló közeg A CO 2 állandó légköri jelenlétének következménye – egyensúlyi pH pH alakító ionok a légkörben, forrásaik Nedves ülepedés a légkörben. A „savas” esők (áttekintés)

Nyomgázok ad- és abszorpciója felhőben – pH meghatározók Henry törvény – gázoldódás ~ gáz parciális p. Elnyelődés pH függő: CO 2 konc. kapcsolat Tengerek felett CO 2 + H 2 O (disszociáció) →CO 3 -- és HCO 3 - [H + ] = [OH - ] + [HCO 3 - ] + 2 [CO 3 -- ] Légköri egyensúlyi pH: 5,6.

Szárazföldek felett pH meghatározók: SO 4 -- ; NO 3 - ; NH 4 + Származásuk: I. NO 3 - : salétromsavgőz disszociációjakor II. SO 4 -- : lehet 1. abszorbeált SO 2 -ból O 3 v. H 2 O 2 oxidációjával; 2. katalitikus oxidációval (Fe, Mn stb)

pH meghatározásban semlegesítő hatással bíró „egyedüli” légköri anyag III. Bázikus anyagkiinduló gáz: ammónia NH 3 + víz → NH 4 + ;+ OH - Hatása: savak semlegesítője pH módosulás: kénsav és salétromsav átalakítása során

pH-t meghatározó ionok Mészáros (1993) szerint

Levegő oxidációs képesség változása Szenny. vegyületek ciklusa módosul Szennyezés – O 3 – szabadgyök keletkezés Ózonszint emelkedés - NO kapcsolat (körfolyamat) Regionális hatású szennyezés. Ózon veszélyességi küszöb: 75 ppb. SO 2 oxidálásával H 2 SO 4 növeli, másodlagosan mindig SAVASODÁS-t eredményez.

Savas eső regionális hatásai 1. Vízi ökoszisztémák Gránit alapú tavak – Al kioldódás – nehézfém mérgezés (halak). Érintett: Skandinávia, Kanada. Okok – védekezés. 2. Erdőpusztulás okok: Közvetlen levél veszélyeztetés Talaj veszélyeztetés Tápanyag kimosódás (Mg) – betegség pH vált.- mikorrizha pusztulás

Vízben élő állatok eltérő érzékenysége a savas esőkre

Savas esők erdőben okozott %-os kártétele Európában

Klorózis (klorofill destrukció) Nekrózis (szöveti elhalás) Pigmentképzési és légzési zavar Növekedési rendellenességek Gyümölcs nem károsodik! Erdei fák – fenyő, tölgy, kőris (0,12 ppm/8 ó) Lucerna- indikátor növény (1 ppm/ó) Növények

A savas eső virágban okozott kártétele A kártétel az alsó, csapadéknak jobban kitett szirmokon erősebb. A virág színét adó pigmentek elbomlása jól követhető.

Talajok – savasodás (műtrágyázás!) Tápanyag forrás = talaj – hasznos elemek kimosása pl. Ca és P -mérgező elemek kioldása pl. Al és Cu Tünet: vashiány – antagonista elemek és hatásaik

Nehézfémek (nedves ülepedés!) Aeroszolokhoz kapcsolódik; nedves ülepedéssel kerül ki. Növény-állat-ember!!! Hatások Kadmium: vese elégtelenség; Ólom: idegrendszer, vérképző szervek; Vanádium: zsír szintézis (koleszterol) gátló; Cink: tüdő, légzés; Nikkel: tüdőrák; Réz: máj, vérképzési gondok.

Kadmium száraz ülepedés 2004-ben [g/km 2 /év]

Ólom száraz ülepedés ben [g/km 2 /év]

Higany száraz ülepedés 2004-ben [g/km 2 /év]

Felhasznált források Szakirodalom: Mészáros, E. (1994) Légkörtan Egyetemi jegyzet, Veszprémi Egyetem, 120. Egyéb források: További ismeretszerzést szolgáló források: www. Buday-Sántha, A. (2006) Környezetgazdálkodás Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. 245.