Az Európai Unió regionális politikája Dr. Sarudi Csaba előadásai alapján

Fogalmi meghatározások Regionális politika: Különböző szempontok szerint földrajzilag lehatárolható területi egységek (régiók) közötti fejlettségi különbségek mérséklésére koncentráló szakpolitika (gyakran a területfejlesztési politika szinonimájaként használják) Strukturális politika: a fejlettségi különbségek mérséklésén túl, egyéb térségi szinten megjelenő strukturális problémák (pl. munkanélküliség, egyoldalú ágazati szerkezet, vidéki, ill. nagyvárosi térségek speciális problémái stb.) kezelését és a regionális együttműködést szolgáló uniós szintű szakpolitika

Fogalmi meghatározások Kohéziós politika: az egységes piac megteremtését, az uniós szintű gazdasági és szociális kohézió erősítését, az EU versenyképességét szolgáló szakpolitika (strukturális politika + a közlekedési és környezetvédelmi infrastruktúrában a tagállamok közötti különbségek mérséklése + 2007-től a versenyképesség erősítése) EUMSz. 174. cikk

A regionális politika kialakulásának oka Az integrációs folyamat lényeges vetülete az egyes országok között fennálló fejlettségbeli különbségek mérséklése és a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatása Ez a piaci erők szabad érvényesülése és az Európai Unió regionális politikája révén valósul meg Ha az EU nem vállalná fel a jövedelem- és életszínvonalbeli különbségek csökkentését, akkor az egész integráció jövője kerülne veszélybe DE! a teljes kiegyenlítődés soha nem lehet reális cél Eltérő társadalmi, földrajzi adottságok és társadalmi elvárások Stratégiai cél: kohézió

A regionális politika kialakulásának oka Cél a szociális és regionális különbségek csökkentése Kedvezőtlenebb helyzetű régiók versenyképességének növelése Munkavállalók jogainak erősítése és harmonizálása Elmaradott régiók foglalkoztatási körülményeinek javítása és gazdasági potenciáljának erősítése Lényeges viszont, hogy a kohéziót előmozdító intézkedések NEM a szabad piac elve által vezérelt uniós politikák HELYETT fogalmazódik meg, hanem azokkal PÁRHUZAMOSAN kerülnek alkalmazásra! Probléma: a regionális politika céljai homályosak és neheze mérhetők

Regionális különbségek az európai gazdaságban Különbségek mérésére szolgáló mutató: egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért GDP DE! nem mindegy, milyen szinten mérjük Tagállami szinten Bulgária az uniós GDP 37%-át produkálja, Luxemburg 280%-ot. Régiók szintjén még nagyobb különbség: Észak-Kelet Románia: 24% Belső-London: 303%

Területi különbségeket jellemző egyéb mutatószám-csoportok Demográfiai helyzet születések, halálozások aránya, vándorlási egyenleg öregedési index (100 gyerekkorúra eső időskorúak száma) Életminőség, életesélyek iskolázottság, jövedelmi, vagyoni helyzet egészségi állapot közbiztonság, környezeti állapot Foglalkoztatottság, munkanélküliség Infrastrukturális ellátás telefonellátottság ivóvíz- és csatornaellátottság megközelíthetőség energiaellátás

A regionális politika kialakulása A Római Szerződés szerint az integráció célja a gazdasági és társadalmi kohézió megteremtése DE! A RSZ nem tartalmaz konkrétan a regionális politikára vonatkozó célkitűzést A kohézió két dimenziója: az országok és régiók közötti jövedelemkülönbségek felszámolása a társadalmi rétegek közötti egyenlőtlenségek felszámolása Az integráció kezdetén a dél-olasz területeket leszámítva homogén területről beszélhetünk

A regionális politika kialakulása Úgy gondolták, hogy a létrejövő szabad piac automatikusan kiegyenlíti a gazdasági különbségeket. A RSZ célja, hogy a piac működéséhez egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek meg, így az állami támogatásokat megtiltja, kivétel a telephely-választásból adódó hátrányok kompenzálására szánt támogatásokat. Fokozatosan nyilván valóvá vált, hogy a gazdasági integráció súlyosbíthatja a már eredetileg is elmaradott és periférikus régiók helyzetét A problémát közösségi szinten is kezelni kell: közös regionális politika megszületése

Kezdeti próbálkozások és törekvések 1958-68 között a Közös Agrárpolitika (KAP) is formálódott, amitől a város és vidék közötti egyenlőtlenségek csökkentését várták 1961-ben létrehozzák az Európai Szociális Alapot, aminek keretében már megjelent a regionális politika, mint eszköz a kohézió megteremtésére. Korlátozott hatáskörrel rendelkezett a munkaerő mobilitásával, felzárkóztatásával és az átképzéssel kapcsolatosan. Létrehozták az Európai Beruházási Bankot, ami részt vett az elmaradottabb régiók különféle programjainak finanszírozásában

A közös regionális politika felé 1963-ban egy konferenciát tartottak az EK-n belüli egyenlőtlenségekről, ahol megállapították, hogy a különbségek nem mérséklődtek, a leszakadó régiók (Dél-Olaszország, Szicília, Szardínia, Korzika, Franciaország középső területei) megmaradtak 1968-ban a Barre-terv részeként megjelent a támogatás az elmaradt régiók számára Létrehozzák a Régiós Politikáért felelős Főigazgatóságot, aminek 3 feladatot szabnak meg: 1. területfejlesztés céljait kell koordinálni 2. eszközök koordinációja 3. a támogatandó területeket összehasonlíthatóvá kell tenni

A közös regionális politika felé 1973. Thomson bizottság: az egyes régiók között akár 5*-ös különbségek is vannak, ezért szükség van közös regionális politikára Cél: hangolják össze a legszegényebb országok regionális politikáit, illetve a regionális politikát a többi politikával 1973. Nagy-Britannia csatlakozása: válságkorszak, elhanyagolható mezőgazdasága miatt viszont nettó befizető ország lett 1975. Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)létrehozása

ERFA 1975 Kezdetben 1,3 milliárd ECU-s alap (közös költségvetés 5%-a) Cél: Regionális egyenlőtlenségek kezelése szerepvállalás az elmaradott- és hanyatló ipari régiók struktuális alkalmazkodásában és fejlesztésében

ERFA kezdeti működése A támogatások 91%-a négy államba jut: Franciaország, Nagy-Britannia, Írország, Olaszország NSZK ellenzi az alap ilyen formában való működését, hiszen kiadásait szinte teljes egészében a német befizetések fedezik 1986-ra három mediterrán ország csatlakozik a Közösséghez Regionális különbségek még szembetűnőbbek Új tagállamok elvárják, hogy hátrányaikért a Közösség teljes egészében kompenzálja őket

A regionális politika reformjai 1985. „kis reform” az államoknak juttatható támogatások minimumát és maximumát meghatározzák ERFA költségvetését 3 milliárd ECU-re emelik (még mindig nem elég!) 1986. Egységes Európai Okmány beilleszti a szerződésbe a gazdasági és társadalmi kohéziót, mint a Közösség egyik deklarált célját Regionális politika bekerül a közös politikák közé 1987. Delors-csomag Különböző alapok központosítása = STRUKTURÁLIS ALAPOK Bevezetik az 5-7 éves tervezési időszakokat

Napjaink regionális politikája Strukturális Alapok Kohéziós Alap Napjainkban a regionális politikája a költségvetés 1/3-át teszi ki, a második legnagyobb kiadási tétel a Közös Agrárpolitika után. ( 70’s évek: 5%)

A regionális politika alapelvei 1. Szubszidiaritás és decentralizáció A funkciókat, feladatokat és döntéseket a legtöbb információval rendelkező legalacsonyabb szinten kell ellátni (megnő a helyi szintek felelőssége) 2. Partnerség A programokban résztvevők között szoros együttműködésre van szükség Partneri kapcsolatokat kell kialakítani a közösségi, az országos, a regionális, helyi, városi és egyéb közhatóságokkal, gazdasági és társadalmi szereplőkkel, civil szervezettel

A regionális politika alapelvei 3. Programozás Ne egy-egy projektet (létesítményt, akciót) támogassanak, hanem a terület egészének vagy meghatározott alrendszerének fejlődését befolyásoló célkitűzéseket Nem elszigetelt beruházások, hanem koherens fejlesztési stratégiákon alapuló programok támogathatók 4. Koncentráció A pénzeszközök felhasználását a kiemelt feladatokra kell összpontosítani

A regionális politika alapelvei 5. Addicionalitás (kiegészítés) A közösségi támogatás csak kiegészítő jellegű, de nem váltja ki a hazai fejlesztési forrásokat (társfinanszírozás) A nemzeti (költségvetési) források mellett a programot megvalósító szervezetek saját forrásaira (önerő) is szükség van (önkormányzatok, gazdasági és non profit szervezetek, magánszemélyek 6. Átláthatóság A területfejlesztés nyilvánosságát, áttekinthetőségét, ellenőrizhetőségét kívánja biztosítani (monitoring rendszer működtetése a tervezés, döntés, projekt megvalósítás minden fázisában)

A regionális politika alapelvei 7. Monitoring Előre meghatározott célrendszer eléréséhez kell rendelni minden támogatást, így a végén az előre kitűzött célokhoz kell rendelni minden támogatást

Strukturális Alapok

Strukturális Alapok régen és ma Kezdetben… ERFA = Európai Regionális Fejlesztési Alap 1975 ESZA = Európai Szociális Alap 1960 EMOGA-G és EMOGA-O =Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap 1962 HOPE = Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz 1993 2007-től… ERFA ESZA EMVA = Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap EMOGA EHA = Európai Halászati Alap

Strukturális Alapok legújabb fejleményei Európai Strukturális és Befektetési Alap (EBS)… ERFA ESZA EHA EMVA Kohéziós Alap

A támogatási rendszer működése 5-7 éves, úgynevezett programozási időszakok felállítása Hosszú távú fejlesztési tervek készítése, a terveknek megfelelő pályázatok kiírása Minden időszakban célrendszer meghatározása Támogatásra jogosultság kritériuma: bizonyos gazdasági mutatók, de NEM országok szintjén

NUTS rendszer NUTS = Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája EUROSTAT által 1988-ban kidolgozott területi statisztikai egységrendszer Cél: területek összehasonlíthatósága ötszintű hierarchikus osztályozással dolgozik, három ebből a regionális (NUTS 1-3), kettő (NUTS 4-5) pedig a helyi szintre vonatkozik A német és francia közigazgatási egységek alapján, kompromisszum révén jött létre Lefedi az egész Unió területét Népességszám alapján határolják le a területeket 1059/2003/EK rendelet

NUTS 1. Magyarország (Közép-Magyarország; Dunántúl; Alföld és Észak) NUTS Magyarországon NUTS 1. Magyarország (Közép-Magyarország; Dunántúl; Alföld és Észak) NUTS 2. Nyugat-Dunántúl (Zala, Vas, Győr-Moson-Sopron) Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye) Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna) Közép-Dunántúl (Fejér, Veszprém, Komárom-Esztergom) Észak-Magyarország (Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén) Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok) Dél-Alföld (Békés, Bács-Kiskun, Csongrád)

NUTS Magyarországon NUTS 3. megyék, megyei jogú városok, főváros NUTS 4. kistérségek 174 kistérség földrajzilag egymással határos összefüggő települések együttese 2014-ig NUTS 5. település szint A fejlettségbeli és gazdasági összehasonlítás alapja a Strukturális Alapok támogatásai esetében minden tagállamban a NUTS 2-es szint!

Időszakok 1989-1993 1993-1999 2000-2006 3 célkitűzés 2007-2013 3 célkitűzés 2014-2020 ??? 5 majd 6 célkitűzés

Célkitűzések 2000-2006 1. Célkitűzés: fejlődésben elmaradott régiók támogatása - a GDP/fő < EU átlag 75%-a - a legtávolabb fekvő régiók (pl. francia tengerentúli területek, Azúri-szigetek, Kanári-szigetek) - Finnország és Svédország alacsony népsűrűségű régiói (korábbi 6. cél átmeneti támogatása) 2. Célkitűzés: strukturális nehézségekkel küzdő térségek gazdasági és társadalmi átalakulásának támogatása - a hagyományos gazdasági tevékenységek hanyatlanak - ipari és vidéki régiók, ill. városi térségek 3. Célkitűzés: oktatási, képzési és foglalkoztatási rendszerek modernizációjának támogatása az 1. célkitűzésen kívül eső területeken - horizontális célkitűzés - a munkaerő piacképességének és a foglalkoztatási viszonyoknak a javítása

Célkitűzések 2007-2013 Konvergencia Azok a NUTS 2-es régiók jogosultak rá, amelyekben a vásárlóerő-paritáson számolt GDP nem éri el az EU átlag 75%-át Regionális versenyképesség és foglalkoztatás Minden, Konvergencia célkitűzésbe nem tartozó régió Európai regionális együttműködés Határokon átnyúló projektek

Kohéziós Alap

Kohéziós Alap 1993-ban hozzák létre Országokat támogat ( Strukturális Alapok régió szinten) Az az ország jogosult, amelynek egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért GNI-ja nem éri el a közösségi átlag 90%-át (pl. Görögország, Portugália, Spanyolország, korábban Írország, és az új KKE országok) Környezetvédelmi és infrastrukturális nagyberuházásokat támogat (minimális projekt érték 10 millió Euró)

Kohéziós Alap A támogatásokra projektenként születik döntés. A projekteket állami szinten határozzák meg (pl. szennyvíztisztítás: Budapest, Veszprém, Zalaegerszeg; ivóvízjavítás: Észak-Alföld, hulladékgazdálkodás: Szabolcs-Szatmár- Bereg megye; közlekedés: M0 körgyűrű keleti szektor építése, vasútvonal rehabilitáció: Szolnok- Lökösháza stb.)

Közösségi Kezdeményezések

Közösségi Kezdeményezések SA tevékenységét egészítették ki konkrét problematikus területeken Eltérő pályázati logika: Bizottság tesz javaslatot rájuk (nem az adott ország készít fejlesztési tervet) Kezdetben 13, majd 2000-2006 között 4 létezett LEADER EQUAL URBAN INTERREG Mára beolvadt a 2007-2013 közötti 3. célkitűzésbe, illetve a megfelelő uniós szakpolitikákba

Közösségi programok

Közösségi Programok az EU általános költségvetése finanszírozza a közösségi szervek (Bizottság) által meghatározott szűkebb területekre terjed ki céljuk a tagállamok közötti együttműködés erősítése különböző, a közösségi politikákhoz kapcsolódó területeken pl. TEMPUS, SOCRATES, Leonardó: oktatással, továbbképzéssel foglalkoztak

Pályázati folyamat logikája a magyar rendszeren keresztül Tagállam nemzeti fejlesztési tervet készít Magyarországon ez jelenleg Széchenyi 2020 Európai Bizottság ezt jóváhagyja Fejlesztési terv prioritásokat és célkitűzéseket tartalmaz A tervet a céloknak megfelelően un. Operatív Programokra bontják Jelenleg 9 Operatív Program OP-k tartalmazzák a konkrétan megpályázható intézkedéseket

Források Abszolút értelemben 1989 és 1999 között növekedés tapasztalható, azóta szinten tartják a kiadásokat EU szinten: 2000-2006 a GNI 0,41%-a jut Strukturális Alapokra, most 0,36%-a 2000-2006: 195 mrd €+ 18 mrd € KA-ra +22 mrd € az új tagoknak 2007-2013: 347 mrd € 27 tagállamra Magyarországnak 22,4 mrd € = 8000 mrd Ft 2014-2020: 325 mrd € 20,5 mrd € Magyarországnak 21,9 mrd €

2004-2006 Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program Humánerőforrás Operatív Program Regionális Operatív Program Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program

2007-2013 Prioritások Operatív Program Rövidítés 1. Gazdaságfejlesztés Gazdaságfejlesztés OP GOP 2. Közlekedésfejlesztés Közlekedés OP KÖZOP 3. Társadalmi megújulás Társadalmi megújulás OP TÁMOP Társadalmi infrastruktúra OP TIOP 4. Környezeti és energetikai fejlesztés Környezet és energia OP KEOP 5. Területfejlesztés Nyugat-dunántúli OP NYDOP Közép-dunántúli OP KDOP Dél-dunántúli OP DDOP Észak-magyarországi OP EMOP Észak-alföldi OP EAOP Dél-alföldi OP DAOP Közép-magyarországi OP KMOP 6. Államreform Államreform OP ÁROP Elektronikus közigazgatás OP EKOP Az ÚMFT koordinációja és kommunikációja Végrehajtás OP VOP

2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) Vidékfejlesztési Program (VP)

KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET! Ú