PÉNZÜGYI ALAPISMERETEK 9. előadás Előadó: Bakos-Tóth Eszter teszter@karolyrobert.hu

6. PÉNZÜGYI PIACOK, ÉRTÉKPAPÍRPIACOK Tőzsde Tőzsdei ügylettípusok

A világ első értéktőzsdéje Amszterdamban nyílt meg, ahol a legenda szerint kezdetben egy tengerparti fűzfa alatt találkoztak a kereskedők, hogy különböző országokban vert pénzekkel, a kikötői raktárakban heverő vagy a hajók gyomrában levő árukra szóló utalványokkal, jelzáloglevelekkel és váltókkal kereskedjenek.

Az első tőzsde épülete (Forrás: www.wikipedia.hu)

6.1. A pénzügyi piacok fogalma, típusai A pénzügyi piac magában foglalja a pénzügyi eszközök teljes forgalmát lebonyolító piacok összességét Pénzügyi eszközök rövid lejáratra: pénzpiac Pénzügyi eszközök hosszú lejáratra: tőkepiac Nemzetközi piacon: eurodollár piac és eurokötvény piac   Nyílt – zárt piac Elsődleges – másodlagos piac Azonnali – határidős piac

6.2. Az értékpapírpiacok Értékpapírpiacnak nevezzük az értékpapírok iránti kereslet és kínálat találkozási helyét Nem központosított értékpapírpiacok OTC (nem szabályozott értékpapírpiac, a tőzsdén nem jegyzett értékpapírok kereskedelme zajlik ) harmadik piac (tőzsdén jegyzett értékpapírokkal kereskednek tőzsdén kívül, nem szervezett formában) Tőzsde: a legkoncentráltabb értékpapírpiac (ellenőrző szerve a PSZÁF)

6.3.1. A tőzsde kialakulása, fogalma, típusai Helyettesítő tömegáruk koncentrált piaca, ahol a kereskedelem szervezett keretek között, meghatározott szokványok szerint történik

A magyar tőzsde története – 1. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) az egyetlen hazai tőzsde, ahol részvényekkel kereskednek. Az első magyarországi tőzsde a Ferenc József által kezdeményezett Árú és Értéktőzsde, amely 1864-ben jött létre. A tőzsde szervesen bekapcsolódott a nemzetközi piacok vérkeringésébe, árfolyamait mindenütt közölték.

A magyar tőzsde története – 2. A nagy gazdasági világválság a magyar részvénypiacot is érzékenyen érintette, olyannyira hogy 1931-től 1932-ig zárva is tartott. A tőzsdét végül 1948-ban zárták be, politikai okokból.

A magyar tőzsde története – 3. Egészen 1987-ig fel sem merül a tőzsde újbóli megalapítása. Ebben az évben 22 bank megegyezik, hogy szabályozott formában fogja elősegíteni az értékpapír kereskedelmet. Ezt az 1968-ban megkezdett reformfolyamatok és a kötvények megjelenése alapozta meg. 1988-ban megalakul a Tőzsdetanács, amelynek első elnöke Dr. Járai Zsigmond.

A magyar tőzsde története – 4. Őt Dr. Faluvégi Lajos követte ezen a poszton. 1990-ben megszületik az értékpapír törvény, amely megteremti a jogszabályi hátteret a tőzsde megalapításához. Ugyanebben az évben megszületik a BÉT, melynek első elnöke Dr. Bokros Lajos lett.

A magyar tőzsde története – 5. A kereskedés júniusban kezdődik, az első napon csak az Ibusz részvényekkel kereskednek. 1991 végén költöznek át a brókerek az új tőzsdeterembe. Az ezt követő egy évben bevezetésre kerülnek az államkötvények és a kárpótlási jegyek is. 1995 elején kezdik publikálni a BÉT hivatalos tőzsdeindexét, a BUX-ot. Ugyanebben az évben indítják a határidős piacot, először a BUX-ra és két devizára.

A magyar tőzsde története – 6. 1999 szeptemberét követően a teljes kereskedés automatizált rendszeren folyik, az ún. MMTS-en keresztül. A tőzsdeterem ezzel kiürül. A BÉT 2002 során alakul át részvénytársasággá, egyben aláhúzva hogy profitorientált társaság.

A magyar tőzsde története – 7. 2003-ra a BÉT saját rendszerén keresztül kereskedési lehetőséget biztosít a XETRA rendszerhez, amelyen több ezer nemzetközi részvénnyel lehet kereskedni. 2004 márciusában döntés születik a BÉT Rt. és a Budapesti Árutőzsde egyesüléséről. Ezzel 140 évvel első megalapítása után ismét létrejön az egységes Budapesti Áru és Értéktőzsde.

BÉT – 1. A Budapesti Értéktőzsde egy olyan szervezett, megfelelő jogszabályi keretrendszeren belül működő koncentrált piac, ahol részvényekkel, kötvényekkel, kárpótlási jegyekkel, és származékos termékekkel, jelzálog hitel levelekkel lehet kereskedni. Ez az egyetlen ilyen hazai társaság.

BÉT – 2. A BÉT kereskedését három szekcióra bontja: Hitelpapír, Részvény, Hitelpapír, Származékos. A tőzsdén mindegyik szekció termékeire mára csak elektronikus platformon az ún MMTS rendszeren keresztül lehet üzletet kötni.

BÉT – 3. A BÉT a befektetőknek megtakarítási lehetőséget, likvid piacot (bármikor értékesíthessék értékpapírjaikat) biztosít. A vállalatok számára pedig reális alternatívát jelent a hitelekkel szembeni finanszírozási forrást tekintve.

BÉT – 4. A BÉT ZRt. profitorientált társaság. Célja, hogy a feladata maximális végrehajtása mellett nyereséget biztosítson részvényeseinek. A bevételeket a brókercégektől beszedett forgalmi díjak, a kibocsátóktól beszedett forgalomban-tartási díjak, és az adatszolgáltatóktól beszedett díjak jelentik.

BÉT – 5. A Tőzsde folyamatosan bővülő termékpalettája három jól elkülöníthető részre osztható. A kezdetektől működő Részvény Szekció a tulajdonosi viszonyt megtestesítő értékpapírok, így különösen a részvények - emellett a befektetési jegyek és a kárpótlási jegy - kereskedését biztosítja.

BÉT – 6. A Hitelpapír Szekcióban az állampapírok mellett egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert a jelzáloghitel-levelek, illetve a vállalati kötvények.

BÉT – 7. A Tőzsde legfiatalabb, ám legdinamikusabban fejlődő szekciója a Származékos Szekció, melyben egyedi részvény és BUX index, deviza illetve kamat alapú határidős ügyletek és opciós ügyletek köthetők.

A tokyói értéktőzsde (Forrás: www.wikipedia.hu)

A Tőzsdepalota (Forrás: www.wikipedia.hu)

6.3.2. A legfontosabb tőzsdei kifejezések, ügylettípusok Tőzsdei árfolyam-emelkedés = hausse Tőzsdei árfolyam-csökkenés = baisse Hivatalos ügynök = bróker (saját nevében nem köthet) Szabad ügynök = dealer (saját nevében köthet) BUX (1995 óta)

Ügyletek típusai prompt (azonnali) termin (határidős) későbbi időpontra vonatkozó adás-vétel opció (vételi és eladási) Forward ügylet (devizapiacot fedik le, banki ügylet) (ügyfél - ügyfél) Futures ügylet (tőzsdei ügylet) (ügyfél – ügynök - ügyfél) Arbitrázs (kamatlábak, árfolyamok földrajzi eltérését kihasználja)

Alkuszok és alkuszok helyett elektronikus kereskedés (Forrás: www Alkuszok és alkuszok helyett elektronikus kereskedés (Forrás: www.wikipedia.hu)

Érdekesség: Ausztrália a birkák hazája, ezért ha gyapjúból, bőrből készült termékekről és szőrmékről van szó, minden szem a sydneyi piacra szegeződik Kenyában a kávénak és a teának, Malajziában a guminak és az ónnak van nagy tőzsdéje Hollandiában található a legnagyobb tojás-, disznóhús- és krumplitőzsde Japánban, Angliában és az Egyesült Államokban minden van „mi szem s szájnak ingere” Különösen híres a londoni fémtőzsde és a chicagói gabonatőzsde (Forrás: www.wikipedia.hu)

Képletek: Eladási opció belső értéke = kötési árfolyam – lejáratkori spot árfolyam Eladási opció nyeresége/vesztesége = opció belső értéke – opciós díj Vételi opció belső értéke = lejáratkori spot árfolyam – kötési árfolyam Vételi opció nyeresége/vesztesége =

ÉRDEKESSÉGEK

Mi is a tőzsde? A tőzsde tulajdonképpen egy piac, ahol elsősorban értékpapírokat lehet eladni és venni, de az értékpapírok mellett lehet különböző termékekkel, devizával, indexekkel is kereskedni. A tőzsdén ugyanúgy, mint más termékek piacán vannak eladó és vevők. A termékek pedig az értékpapírok pl. részvény. A kereskedés szigorúan szabályozott, és mostanra elektronikus. Ha kereskedni akarunk, ezeket a szabályokat meg kell ismerni, illetve egy brókercégre is szükségünk lesz, mivel csak brókercégen keresztül adhatunk tőzsdei megbízást. Ma már a brókercégeknek is fejlett számítógépes rendszerük van, így akár otthonából számítógép és internet segítségével, brókerek nélkül is kereskedhet.

Hogyan működik a piac (tőzsde)? – 1. A piaci szereplők egyrészt az eladók, akinek van valamilyen termékük (részvény), és el akarják adni. Az eladó célja, hogy minél drágábban adja el a termékét. De ha a piaci árnál magasabb áron kínálja, akkor az adott pillanatban nem tudja eladni, hiszen a vevőknek az a célja, hogy minél alacsonyabb áron vegye meg a terméket. Mindaddig, amíg lesz alacsonyabb áron a termékből, addig a vevők azt fogják megvenni. Látható, hogy az árnak nagyon fontos szerepe van.

Hogyan működik a piac (tőzsde)? – 2. Az ár mellett a másik fontos tényező, hogy a piaci szereplők (vevők-eladók) közül kik vannak túlsúlyban. Ugyanis ha nagyon sokan akarnak venni, akkor előbb utóbb elfogy az alacsony árú termék, és már csak a magasabb a áron kínáló eladóktól vehetjük meg a terméket. Ugyanakkor az eladó látják, hogy sok a vevő, így emelik az árat. Tehát ha a vevők vannak túlsúlyban, akkor emelkedik a termék ára. Fordított esetben, ha az eladók kerülnek túlsúlyba, csökken a termék ára. 

Hogyan működik a piac (tőzsde)? – 3. A vevők azért kerülnek túlsúlyba, mert a termék vonzóbb lesz számukra, azaz többen akarják megvenni. Részvény esetén ez azt jelenti, hogy a vállalatról jó híreket kapnak a vevők pl.: jelentős profitnövekedés, piaci előnyhöz jutás, új találmány, technológia stb. Rossz hírek esetén (pl.: csökkenő profit, növekvő költségek, romló makrogazdasági mutatók, terrorcselekmények stb.) pedig kevesebben akarnak vásárolni, illetve az eladók igyekeznek megszabadulni a részvényeiktől, mert attól tartanak, hogy a jövőben kevesebbet fog érni az értéke. A tőzsdei befektetések pontosan ezért kockázatosabbak, ugyanis minden részvénynek van egy névértéke és van egy piaci ára. A névérték fejezi ki, hogy valójában mekkora tőke lett befektetve a vállalatba, de ennél a piaci ár az esetek többségében sokkal több. Ezért a tulajdonunkban levő részvényeket csak azon az áron (általában piac árat jelent) tudjuk eladni, amennyit a vevők hajlandóak adni érte.

Technikai elemzés A japán gyertyák alkalmazása a technikai elemzésben A technikai elemzés a múltbeli árfolyamokból von le következtetéseket. Az árfolyamok elemzéséhez szükség van a múltbeli adatok ábrázolására, vagy a már meglévő ábrázolások értelmezésére. Az árfolyam ábrázolásának két fontosabb típusát különböztetjük meg: vonal diagram, japán gyertya. 

A japán gyertyák magyarázata – 1.

A japán gyertyák magyarázata – 2. A japán gyertyák egy adott kereskedési nap legfontosabb információit hordozzák. A gyertya teste a nyitó és a záróárat jelenti, a gyertya kanóca pedig a minimum és a maximum árfolyamokat mutatják meg az adott napon. Az emelkedő napokat fehér gyertyával, a csökkenő napokat fekete gyertyával szemléltetjük. A múltban történt megfigyelések alapján a gyertyák alakja és a gyertyákból kirajzolódó alakzatoknak is jelentősége van. A gyertyákkal kapcsolatos megfigyelések segítik a döntés meghozatalát, pozícióba lépés, illetve pozíció zárás esetére. A gyertyák fontosabb jelzései: minél nagyobb a gyertya teste annál erőteljesebb emelkedés vagy csökkenés volt az adott napon. A hosszú kanócnak is jelentősége van. Jelezheti, hogy a meglévő trend fordul, de utalhat a piac bizonytalanságára is.

Példák kitörésre 1. MTELEKOM árfolyama elhagyja a szűkülő ék alakzatot

Példák letörésre 1. OTP töri a korábbi emelkedő trendet 2007 nyarán

Fontos fogalmak (tőzsdeszótár) – 1. Nyitóár: a nyitó szakaszban megállapított ár, gyakorlatilag az adott részvényre vonatkozó első adásvétel árfolyama. A nyitó ügyletkötési szakaszban a kereskedési rendszer egy meghatározott algoritmus alapján határozza meg a nyitóárat. Záróár: adott kereskedési nap záró szakaszában megállapított részvényár, amit egy meghatározott algoritmus alapján számolnak ki. Minimumár: adott kereskedési napon a legalacsonyabb áron történt adásvétel árfolyama. Maximumár: adott kereskedési napon a legmagasabb áron történt adásvétel árfolyama.

Fontos fogalmak (tőzsdeszótár) – 2. Forgalom: egy részvény piacán kötött adásvételek mennyisége egy kereskedési napon, amit mennyiségben és értékben is meghatároznak. „ A” típusú részvény elnevezésű kategóriába való besoroláshoz az értékpapírnak meghatározott szabályoknak kell megfelelnie. A kibocsátott értékpapírok mennyiségének egy megadott darabszámot túl kell lépnie, illetve árfolyamértéken legalább 2,5 Mrd Ft-nak megfelelő értéket kell elérnie az összes kibocsátott részvénynek. További feltétel, hogy a bevezetésre kerülő sorozat legalább 25%-ának közkézen kell lennie. „A” típusú részvények: OTP, MOL, RICHTER, MTELEKOM stb. „B” típusú részvény esetén nincsenek korlátozások az értékpapír darabszámára vonatkozóan, és a közkézhányad sincs megkötve. Például: IBUSZ, PICK, ZWACK.

Fontos fogalmak (tőzsdeszótár) – 3. Hosszú pozíció (long): akkor beszélünk long pozícióról, ha részvényt vásárol azzal a céllal, hogy később magasabb áron adja el, azaz árfolyam-emelkedésre spekulál. Rövid pozíció (short): a long fordítottja, azaz kölcsönkapott részvény eladását, és későbbi alacsonyabb áron történő visszavásárlását jelenti. Ebben az esetben árfolyam csökkenésre spekulál. Volatilitás: egy részvény, vagy piac árfolyamának változására vonatkozik. Ha egy részvény, vagy piac árfolyama rövid időszakon belül nagymértékben növekszik és csökken, akkor nagy volatilitásúnak nevezzük.

Külföldi tőzsdék

BUX index Tőzsde hivatalos részvényindexe a BUX index, mely valós időben, 5 másodpercenként kerül kiszámításra az aktuális piaci árak alapján. Az index a BÉT részvény szekciójában szereplő legnagyobb tőkeértékű és forgalmú részvények árának átlagos változását tükrözi, ezáltal a tőzsdei folyamatok legfontosabb mutatószáma. Az index kosarába kerülő részvények súlyának meghatározásakor a Tőzsde a világon az elsők között tért át 1999. októberétől a tisztán kapitalizáció súlyozásról a piacon ténylegesen forgó állományt jobban megragadó közkézhányad alapú súlyozásra. A BUX index egyben kereskedhető index is. Határidős és opciós termékei elérhetőek a BÉT származékos szekciójában.

BUX index – kosár összetétel http://www.bet.hu/magyar_egyeb/dinportl/buxindexbasket

FELADATOK (4) 6/1) Vételi opciót köt 180 napra, 5.000 Ft vételi árfolyamra, 300 Ft/db opciós díj mellett. Számolja ki, hogy a következő (a-d) 180. napon érvényes árfolyam mellett lehívja-e vagy sem az opciót! a) 4.600 Ft b) 5.600 Ft c) 5.100 Ft d) 5.000 Ft

6/2) Egy befektető 1 év múlva esedékes vételi jogot vásárol egy részvénytulajdonostól 100 db részvényre. Az opciós díj 100 Ft/részvény. A kötési árfolyam 6.000 Ft/részvény. A lejáratkori prompt árfolyam 6.400 Ft/részvény. A banki kamatláb 20%. Mekkora a befektető nyeresége? a) 28.000 Ft b) 30.000 Ft c) 32.000 Ft d) 40.000 Ft

6/3) Nagy Virág 150 Ft/db opciós díj fejében eladási opciót vásárol a DDD részvényre 5.780 Ft/db árfolyamértéke. Az opció lejáratának időpontjában a DDD részvény árfolyama 5.650 Ft/db. Éljen-e opciós jogával Nagy Virág? a) éljen opciós jogával, mert az opciós díjból 130 Ft/db megtérül b) éljen opciós jogával, mert 20 Ft nyeresége van részvényenként c) ne éljen opciós jogával, mert se nyeresége, se vesztesége nem keletkezik d) ne éljen az opciós jogával, mert 20 Ft vesztesége van részvényenként

6/4) Egy befektető 90 nap múlva 1 6/4) Egy befektető 90 nap múlva 1.000 db vállalati részvényt szeretne eladni. Az értékpapír pillanatnyi spot árfolyama 9.000 Ft. A részvény árfolyam-esésére számít, ezért az árfolyamkockázat kivédése érdekében 70.000 Ft-ért eladási európai opciót vásárol. A kötési árfolyam 8.600 Ft. A piaci betéti kamatláb 14%. Hogyan dönt az opció lejáratakor, ha a részvény spot árfolyama 8.540 Ft?

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!