Romák Magyarországon Pszifon 2008. november

Egy vagy több A romák vagy cigányok különböző nyelvű és szokású, de hagyományos kultúrájukban a befogadó ország többi lakosától (a „nem-romáktól”) erősen eltérő, sok esetben szándékosan elhatárolódó népcsoportok összefoglaló elnevezése. Azonos etnikumnak eredetileg csak a nem-romák tartják őket, azonban a többségi társadalom kultúrájához igazodva újabban közülük is egyre többen kezdenek egységes népben, nemzetben gondolkodni.

Az 1971-ben elfogadott roma nemzeti zászló, közepén a csakra vagyis életkerék.

A roma roma = emberek, férfiak; A kifejezés az 1990-es években, kevésbé pejoratív volta miatt kezdett elterjedni a politikai korrektséget szem előtt tartó médiában és a hivatalos szóhasználatban, de a közbeszéd általában ma is cigányt mond, amint egyes roma vezetők továbbra is cigánynak vallják magukat.

Elterjedtség Európában

Népesség A romák ma a világ számos részén megtalálhatók, de legnagyobb számban Közép Európában és Kelet-Európában élnek. A romák becsült lélekszáma Európában 7–8,5 millió fő. A legnagyobb lélekszámú roma kisebbség a következő európai országokban található (becsült adatok): Törökország: kb. 2,0-5,0 millió Spanyolország: 1,5 millió Franciaország: 1,2-1,3 millió Románia: 1,0-2,5 millió Bulgária: kb. 850 000 Szlovákia: 550 000[5] Szerbia: 500 000 Magyarország: 500 000-700 000 Görögország: 300 000 Macedónia: 240 000 Cseh Köztársaság: 150-300 000 Olaszország: 130-160 000 Németország: 110 000 Oroszország és Ukrajna: kb. 100 000 Egyesült Királyság: 90 000 Bosznia-Hercegovina: 40-100 000 Koszovó: 40 000

Etnikai csoportok A romák legfőbb etnikai csoportjai (más felfogás szerint különböző népek): Gitanók vagy kalók (spanyol cigányok) – Spanyolország, Portugália, Dél-Franciaország, Észak-Afrika Szintók (mánusok, német cigányok) – Nyugat-Európa, Olaszország, Közép-Európa, Észak-Európa Romnicselek (brit cigányok) – Egyesült Királyság, Észak-Amerika Vlax romák ("Oláhcigányok"): kelderások, lovárik, csurárik, macsvaják stb. – Délkelet-Európa, Kelet-Európa, Közép-Európa, Amerikai Egyesült Államok Romungrók ("Magyar romák")– Közép-Európa Beások (rudárik) – Közép-Európa, Brazília Arliják (horahánók, török cigányok) – Délkelet-Európa, Törökország Bosák (örmény cigányok) – Törökország Domok (arab cigányok) – Észak-Afrika, Közel-Kelet Lúrok és gorbatok (iráni cigányok) – Irán

A romák őshazájaként szóba jövő mai indiai államok: Gudzsarát (1), Radzsasztán (2), Pandzsáb (3), Harjana (4), Uttar Prades (5)

Magyarország A magyarországi romák a romák vagy más néven cigányok Magyarországon élő népessége. Ők alkotják az ország legnagyobb hivatalosan elismert nemzetiségét. A hazai nemzetiségek közül ők az egyedüliek, akik nem rendelkeznek anyaországgal, ezért nem nemzeti kisebbségként, hanem etnikai kisebbségként határozzák meg őket.

Statisztika A 2001. évi népszámlálás szerint Magyarországon 190 046 fő volt a cigány lakosság lélekszáma. A népszámlálási adatok ugyanakkor jelentősen eltérnek a szociológusok felmérési eredményeitől. Egy 1994-es felmérésnél azt vették alapul, hogy a nem cigány környezet kiket tekint cigánynak (ez nem feltétlenül jelent valós cigány származást). Eszerint több mint 500 000 fő a magyarországi cigányok lélekszáma (kb. az összlakosság 5%-a). Mások 6-700 000 között becsülik a hazai cigányság számát, míg egyes roma értelmiségiek szerint ez a szám az egymilliót is eléri. (Lásd: Roma szociológiai tanulmányok, 1997.)

Csoportok A magyarországi romáknak nyelvi és történeti szempontból, valamint önmaguk meghatározása szerint hat nagy csoportja különböztethető meg. A hat csoport közül három, a magyarcigányok, az oláhcigányok és a beások nagyobb létszámban élnek Magyarországon, míg három kisebb csoport, a kárpáti cigányok, a szintók és a román cigányok csupán néhány száz, illetve egy-két ezer tagot számlálnak.

Nyelv Az oláhcigány és beás származású cigányok nagyobb része – különösen Budapesten és a nagyobb városokban – elődei nyelvét az utóbbi évtizedekben a magyarral cserélte fel. A legújabb felmérések szerint ma már a magyarországi cigányok 90%-a magyar anyanyelvű, és csak 5%-uknak a roma nyelv és szintén 5%-uknak a román (beás) az anyanyelve. (1971-ben még 21% roma anyanyelvű, illetve 8% beás anyanyelvű volt!) Az oláhcigány származásúak egy része kétnyelvűnek nevezhető, a magyar mellett beszéli a roma nyelvet is.

Az oláh cigányok a cigány nyelvet (romani) beszélik Az oláh cigányok a cigány nyelvet (romani) beszélik. A magyarországi cigány anyanyelvűek mintegy 90%-a a cigány nyelv lovári dialektusát használja. A beás cigányok a beást beszélik, amely a román nyelv archaikus változata.

Demográfia A roma/cigány nemzetiségű népesség száma a népszámlálásokban, 1941–2001

Főbb jellemzők A roma nemzetiségű népesség átlagtermékenysége az 1990-es évek folyamán 3,12, vagyis 100 nő átlagosan 340 gyermeket vállalt élete során. A termékenység az 1990-es évek során csökkent, de változatlanul igen magas szintű. Az 1990. évi 3,4-hez képest a 2001. évi becsült érték 2,9. Összehasonlításul az országos mutatók: 1990-ben 1,9, 2001-ben 1,3. A roma nemzetiségű férfiak születéskor várható átlagos élettartama az 1990-es évek átlagában 58,8 év, a nőké 67,5 év. A halandóság az 1990-es években javulónak tételezett, a várható élettartam 2001 folyamán mintegy 63,6 és 71,3 év. A megfelelő országos értékek 2001-ben 68,2 és 76,5 év.

Az 1990. évtől továbbszámított (zárt) népesség létszáma 9600 fővel, 5,0 százalékkal kisebb a 2001. évi népszámlálási népességnél. A különbség az identitás-vállalásban és a nemzetközi vándorlásban keresendő. A különbség kormegoszlása alapján úgy véljük, hogy a roma nemzetiségű népességben bevándorlási többlet (is) keletkezett az elmúlt évtizedben. A roma nemzetiségű népesség mindennek alapján kismértékben idősödött az elmúlt évtizedben. Az átlagos kor 1990 elején 23,0, 2001 elején 24,5 év. Az idősödés alig észrevehető az idősek arányában, ugyanis a 60+ évesek aránya 1990-ben 4,3%, 2001-ben 4,4%. A megfelelő országos érték az átlagos korok tekintetében 1990-ben 37,3 év, 2001-ben 39,2 év, illetve a 60+ évesek arányában 1990-ben 18,9 százalék, 2001-ben 20,4 százalék.

Roma korfa A 2001. évi népszámlálási és az 1990-től 2001-re a természetes népmozgalommal továbbszámított roma nemzetiségű népesség korfája

Korfa 2001 - 1870

Területi elhelyezkedés

Programok, pályázatok A pályázat célja: az észak-magyarországi régióban található települések, kistérségek ifjúságmegtartó erejének növelése települési-, kistérségi szintű ifjúsági közösségfejlesztő folyamatok segítségével. A helyi közösségek erősítése és az ifjúsági közélet élénkítése, az esélyegyenlőség megteremtése találkozók, képzések, fórumok keretében. A fiatalok közösségi aktivitásának növelése, az ifjúsági szervezetek szerepvállalásának ösztönzése a helyi társadalmakban. A pályázat kódja: IFJ-GY-ÉM-08-E A támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg: 2 604 453 Ft A pályázat benyújtási határideje: 2008. december 8. 24:00 óra Pályázók köre: jelen pályázati kiírás keretében az alábbi, az észak-magyarországi régióban székhellyel rendelkező és működő szervezetek nyújthatnak be pályázatot: társadalmi szervezetek (kivéve pártok és szakszervezetek); alapítványok (kivéve közalapítványok); egyházak ifjúsági szervezetei.

Életváltozás Tényleges cél az életváltozás Komplex folyamat – misszió Mérhetőség: Óvoda, iskolázási mutatók, Foglalkoztathatóság Társadalmi kapcsolatok

Integráció Népesség változás Ki - kit? Miért ő és miért nem a másik? Továbbélési értékek

Köszönöm a figyelmet!