Oroszország

CCCP - Szovjetunió 15 szövetségi köztársaságból állt

Szovjetunió szétesése 1985 Gorbacsov meghirdeti a „peresztrojkát” (politikai és gazdasági reformok) Piaci hatások érvényesülése Hadiipar békés felhasználása Előny: elektronika, biotechnológia Vegyesvállalatok létrehozása Tőzsde Földbérlet a mg.-ban, egyéni gazdálkodás Szabadságjogok

Gazdaság szétesett, sztrájkok Nemzetiségek lázontak, elszakadási törekvések Reformellenes erők erősödtek Ellátási gondok Sikeresebb külpolitika - Fegyverkezési verseny visszafogása - Afganisztánból kivonultak - Berlini-fal leomlása, német egyesítés 1991-ben SZU felbomlott

Kísérlet: Szabad, szuverén köztársaságok szövetsége – FÁK létrehozása (először 11 taggal) – szabadkereskedelmi övezet Ma: 9 állandó tag ( Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Kazahsztán,  Kirgizisztán, Moldova,Oroszország, Örményország, Tádzsikisztán, és Üzbegisztán) Kp.: Minszk

Az Eurázsiai Gazdasági Unió, más néven Eurázsiai Unió 2014-ben három ország részvételével létrejött gazdasági együttműködés.  Oroszország, Kazahsztán és Fehéroroszország + Örményország csatlakozott Az Unió célja elsősorban a tőke és szolgáltatások szabad áramlásának megteremtése.

Oroszország - Moszkva Ter.: 17 millió km2 (a világ legnagyobb országa) Lakosság: 146 millió fő 9 időzóna

Szövetségi köztársaság 24 népnek van köztársasága 80 % orosz + tatár, ukrán, csecsen csuvas, baskír… A Volga mentén finnugor (pl. mari, komi, karél…) Ny-Szibériában – obi-ugorok (hanti, manysi) (A függetlenségi törekvések Oroszországon : függetlenségét 1991 novemberében kinyilvánító Csecsenfölddel vívott két véres háború. Az első (több mint 100 000 áldozatot követelő) 1994-1996 között folyt, a másik 1999-től napjainkig is tart.

A terület ¼-én él a lakosság 4/5-e Uralon túl kb A terület ¼-én él a lakosság 4/5-e Uralon túl kb. 30 millió fő (1 fő/km2) Kb. 25 millió orosz él az ország határain kívül! Baltikum, Kö-Ázsia. Támogatott, kényszerített telepítés, eloroszosítási törekvések.

2010-ben tovább csökkent az ország lakossága, amelynek megoszlása az alábbi volt: orosz: 111 016 896 fő (77,7%) (csökkenő tendencia), tatár: 5 310 649 fő (3,7%) (enyhén csökkenő tendencia), ukrán: 1 927 988 fő (1,35%)(erősen csökkenő tendencia), baskír: 1 584 554 fő (1,1%) (enyhén csökkenő tendencia), csuvas: 1 435 872 fő (1%) (csökkenő tendencia), csecsen:1 431 360 fő (1%) (növekvő tendencia), örmény: 1 182 388 fő (0,8%)(növekvő tendencia), avar: 912 090 fő (0,6%)(növekvő tendencia), egyéb népcsoportok: 10,8%

Gazdaság általános jellemzői A rendszerváltás nagyon súlyos ára: Az ipari termelés és az életszínvonal hanyatlott, a születési arányszám rendkívül alacsonyra szállt, a halálozási az egekbe szökött. Nagyon rövid idő alatt kialakult egy újgazdag réteg, amely a kezére került tőkét biztonságosabb helyre, Oroszországon kívülre menekítette, így a gazdaságot a nagyarányú tőkekivonás is sújtotta.

Egyedülálló gazdagság energiahordozókban, ásványkincsekben Egyedülálló gazdagság energiahordozókban, ásványkincsekben. Emiatt mennyiségi szemlélet, pazarlás – alacsony versenyképesség Nagyfokú koncentráltság – 1000 főnél nagyobb cégek adják a termelés 75%-át Nehézipar centrikusság, lassú szerkezetváltás Hadiipar kiemelkedő (GDP 2,7%-a megy rá) Leszerelés, ill. békés felhasználás kérdéses (erős érdekek ellene), a kivitelben fontos (szembenállóknak is!), újra nagyhatalmi szerep(?) Az export szerkezete nem változott – 80%-a kőolaj, földgáz!!! Egyre erősebb állami beavatkozás (kontra szabad piac, verseny) A privatizációval óriási vagyonok alakultak (TOP 100) 1/3 szegénységi küszöb alatt + nőnek a különbségek (jövedelem 40%-a munkabér, a többi ez-az)

Kőolaj - földgáz!!! A rendszerváltás utáni kedvezőtlen folyamatok Putyin elnökké választása után fordultak meg. Az olajjövedelmek segítségével sikerült konszolidálni a gazdaságot. „Új Oroszország” jelszó 2000-es évektől fellendülés (2003-ra 7%-os növekedés) Ugyanakkor a lakosság 6%-a a világ szegénységi küszöb alatt él (1 dollár/nap alatt) Erős függés a kőolaj árától veszélyes! Ma gond: csökkenő ár mellett nem lehet finanszírozni az országot.

Kőolajtermelés (hordó/nap) Kőolaj kitermelés Készleteit tekintve a világon a leggazdagabb. A kitermelés területei: - Közép-Volga melléke – Ufa, Kazan - Kaukázus előtere – Groznij - Ural Ény lábánál - Ny-Szibériai alföld- (Szurgut, Tyumeny) - Szahalin-sziget, Kőolajfinomítás:  Omszk, Perm,  Nyizsnyij Novgorod Ország Kőolajtermelés (hordó/nap) Oroszország 10 370 000 Szaúd-Arábia 10 000 000 Amerikai Egyesült Államok 9 023 000 Irán 4 231 000 Kína 4 150 000 Kanada 3 592 000 Egyesült Arab Emírségek 3 087 000 Mexikó 2 934 000

Földgáz kitermelés Földgázmezők: - Nyugat-Szibériai alföld É-i része (Urengoj, Jamburg) a sarkkörön túl - Volga-vidék – Volgográd - Ural Ény lábánál és D-i részén - Orenburg - Kaukázus előtere Új lelőhelyek kutatása, megnyitása költséges Új technológiák USA, Ny-Európából Palagáz technológia USA Veszélyes a gazdasági szankció (nem jut technológiához), + olajár csökkenés

Földgázvezetékek A bányászat súlypontja kelet felé tolódik, a felhasználók bel-, és külföldön nyugaton vannak. EU célja az orosz függés csökkentése (ma kőolaj 17%-a, földgáz 40%-a innen), közös energiapolitika! Oroszország célja Ukrajna kikerülése, a meghatározó szerep fenntartása, esetleg más irányba eladás. Sok tervezett vezeték!

Szén bányászata – Világon III. Hatalmas készletek vannak az Uralon túl (90%) Legnagyobb szénmedencéi: Feketeszén  Pecsorai szénmedence (örök fagy!) Kuznyecki szénmedence(jó min.),  Kanszk-Irkutszk medence , Acsinszk vidéke (külszíni fejtés) Barnaszén: Moszkvai medence (gyenge min.) Tőzegkitermelés: Szentpétervár, Moszkva

Energiatermelés megoszlása Hőenergia: 68% Vízenergia: 20% (Szamara, Volgográd, Szaratov    Bratszk, Krasznojarszk,  Novoszibirszk, Uszty-Ilimszk)  Atomenergia: 12% (Kurszk) (1986 Csernobil – ma Ukrajna) Távvezeték hálózat – a világon a legnagyobb - 9 időzóna!

Ásványkincsek Fe: Kurszk, Ural-Magnyitogorszk, Kola-fsz.,Léna vidék Színesércek (Cu, Pb, Sn), nemesércek (Au, Ag), Nehézfémek ércei (Ni, Pl) – Ural, Kola fsz, Kaukázus, Kö-Szibéria, Távol-Kelet Bauxit: Ural, Kola-fsz., Krasznojarszk Gyémánt – Kö-Szibéria, Távol-Kelet (Magadan) Sok érc tekintetében Világ I.-II.-III. kitermelője