Készítette: Szabó Attila Just In Time Készítette: Szabó Attila

Bevezetés Gyártásszervezési és készletgazdálkodási leltárstratégia Beruházási hatékonyság növelése A gyártás folyamata láncszerűen van felépítve A munkafázis elemei között fontos a kommunikáció A láncszemek között folyamatos információcsere

A JIT története Japánban a Toyota gyártási rendszerében alkalmazták először Problémák: fizikai korlátok, pl. raktárhelység hiánya A szükséges és elégséges raktárkészlet Felesleg nem jöhet szóba Egységesítés a termék gyártása során Toyota használt először újraprogramozható robotokat!!!!! (festés, heggesztés stb…)

A JIT története SMED (Single Minute Exchange of Die, magyarul kb. "egyperces átállás“ Hatékony és gyors átszerszámozás Ez a technika lehetővé tette a hihetetlenül gyors reakcióidőt

A kereslet kínálat összekapcsolása A JIT egyik alapeleme, mindig a felmerülő igények kielégítés teszi lehetővé a hatékony működést Mivel pontosan tudjuk a munkafázisok készletigényét, továbbá a keresleti igényeket, megvalósulhat a minimális vagy az ideális 0 raktárkészlet, így a pénz folyamatosan forgásban maradhat

A JIT vezérelvei A pazarlás elkerülése: Az erőforrásokat nem kötjük le! Minden lekötött erőforrás akadályozza a készpénz, késztermék hatékony áramlását. Minden ilyen folyamatot optimalizálni KELL! Pl. a várakozási időket minimalizáljuk Folyamatos termelés van!

A JIT vezérelvei A JIT egy önmagát tápláló, soha véget nem érő folyamat, minden állapot egy annál jövedelmezőbb kezdőpontja Állandó fejlesztés és javítás Esetleges meghibásodások nem gátolhatják a folyamatos termelést, továbbá az innovációk nagyobb vevői elégedettséghez vezetnek

A JIT vezérelvei Készlet nélküli termelés: A pazarlás a készletfelhalmozás következménye. Egy olyan rendszerben, ahol nincs készlethalmozás nem megengedett a hibalehetőség, mivel minden egyes késztermékhez pontosan meghatározott a felhasznált anyagmennyiség

A JIT vezérelvei A minőség biztosítása a termelési folyamat során Minden egyes munkafázisban ellenőrizzük a kívánt minőséget, sosem a termelés utolsó fázisában, a minőség mindig a folyamatban alakul ki

A JIT vezérelvei Csak azt szabad termelni, amire szükség van! A termékeket mindig a megfelelő mennyiségben és minőségben biztosítjuk, pontosan alkalmazkodunk az igényekhez, se több se kevesebb

A JIT vezérelvei Rugalmasság A termelési rendszer jól tudjon alkalmazkodni a változásokhoz , pl. egy gyártás során átállni egy másik résztermékre Ebben a rendszerben főként az emberi tényező a domináns

A JIT vezérelvei Egymás közötti kölcsönös tisztelet Ez érvényes az egyenrangú társakra, szállító – vevő, továbbá vertikálisan is a hierarchia lépcsőfokain, alkalmazott – vezetőség Magas participáció A termelésben résztvevők és a menedzsment közvetlen viszonya

A JIT termelésszervezése Átállási, várakozási idők minimalizálása Áttekinthető üzemelrendezés Preventív vagyis megelőző karbantartás Munkavállalói aktivitás fenntartása, fejlesztése Pull-rendszer: mindig azt termelünk, amit a következő fázis igényel Előre meghatározott tendenciájú anyagmozgás

A teljesítmény értékelése Motivációs szempontból rendkívül fontos az aktuális teljesítmény értékelése, pozitív megerősítés, építő jellegű kritikák Motiválja a termelő rendszer résztvevőit és áttekithetővé teszi a folyamatot Fontos az értékelésnél a VIZUALITÁS diagrammok, táblázatok, grafikonok, gráfok

Kiegyensúlyozottság A termelési folyamat kis sorozatokban való ismétlése Az egyenletesség lehetővé teszi a termelés résztvevőinek a hatékony munkavégzést Hirtelen változtatások mellőzése, fokozatosság

Konklúzió “AZT kell termelni, AMIKOR és AMENNYIT kell, AZT és ANNYIT kell beszállítani AMIKOR kell” Elkerüljük a felhalmozódást, nincsenek “Zsírpárnák” a rendszerben Nem abszolút készlet nélküliség, csak a pazarló készleteket mellőzzük

Konklúzió A felesleges készlet hiánya lehetővé teszi a működő rendszerünk esetleges hiányosságainak felderítését. Nem tartalékokkal kell dolgozni, hanem tökéletesen kell felhasználni a rendelkezésre álló erőforrásokat maximális hatékonysággal pl. selejt mellőzése

Konklúzió Ez a rendszer a folyamatos hibakezelésre, gördülékeny hibamegoldásra készteti a termelést, de a fő cél a hiba megelőzése, mivel, ha hiba sincs, felesleges beavatkozásra sincs szükség

Köszönöm a figyelmet!