Kiegészítések

1.A sejtek differenciáltsági állapotai A sejteket osztályozhatjuk aszerint, hogy milyen képességük (potenciájuk) van más típusú sejtekké átalakulni. (1) A totipotens sejtek potenciája a legnagyobb, s ebből következően, az elkötelezettségük a legkisebb. Ezekből a sejtekből bármilyen más típusú sejt is kialakulhat. Totipotens sejtek például az emberi zigóta és a 2, a 4 és a 8 sejtes humán embrió. (2) A pluripotens sejtek potenciája némileg kisebb fokú. Ilyen sejtek alkotják pl. hólyagcsíra (blasztociszta, blasztula) ún. belső sejttömegét. (3) A multipotens sejtek potenciája tovább szűkül. A felnőtt őssejtek beszűkültebb potenciával rendelkeznek, csak bizonyos típusú sejtekké képesek alakulni, pl. a hematopoetikus (vérképző) őssejtek sejtek csak vérsejtekké. Pontosabban, a hematopoetikus őssejtek először multipotens progenitor (elő-) sejtekké alakulnak (mieloid és a limfoid progenitor sejtek), melyek potenciája a felnőtt őssejtekétől is szűkebb). (1. rész)

A felnőtt őssejtek és a progenitor sejtek között az a különbség, hogy az őssejtek hosszabb ideig tárolódhatnak, míg a progenitor sejtek kialakulásuk után rövidesen rátérnek a differenciálódás útjára. (4) Az unipotens sejtek csak magukkal megegyező sejtekké alakulhatnak, pl. egy hámsejt csak hámsejté. Az unipotens sejtek osztódásainak száma genetikai program által meghatározott, s ezt a programot in vitro sejttenyészetben is követik, azaz, a tenyésztőedényben ugyanannyiszor osztódnak, mint a testben, majd megáll a szaporodásuk (kivéve a hallhatatlanná tett sejtvonalakat). A statikus sejtpopulációt olyan sejtek alkotják, amelyek mitotikus aktivitása nagyon alacsony (G0 stádiumban van a sejtek zöme), rendszerint sérülések hatására kezdenek csak osztódni. Ilyenek pl. a kötőszövet rostképző sejtjei (fibroblaszt és oszteoblaszt sejtek), ill. a különféle hámsejtek. A megújuló sejtpopulációt olyan sejtek alkotják, amelyek mitotikus aktivitása magas (pl. a bélcsatorna falát alkotó hám, ill. a többrétegű hámok alsó rétege). (5) A nem-osztódó sejtek felhagytak a szaporodással (idegsejt, izomsejt, szívizomsejt, fehérvérsejt).

2.Lipidek szállítása A zsírok szállítása szabad zsírsavak, valamint mono- és trigliceridek formájában történik. Mivel vízben – és így a vérplazmában - nem oldódnak, ezért speciális szállítómolekulákra van szükség. A szabad zsírsavakat az albumin szállítja, míg a mono- és trigliceridek, a koleszterin ún. kilomikronokban szállítódik. A kilomikronok burkát foszfatidok, fehérjék és koleszterin alkotja, a trigliceridek a gömb belsejében helyezkednek el.

A zsírsavakat pár percen belül felveszik a szövetek (izom, zsír), míg a kilomikronok jelentős átalakuláson mennek keresztül. Először a májba kerülnek, ahol csökken a fehérje és zsír tartalmuk és ún. VLDL részecskeként kerülnek vissza a keringésbe. A VLDL zsírtartalma folyamatosan bomlik, így csökken. Zsírsavak szabadulnak fel belőlük, amelyek a szövetekbe kerülnek. Így a VLDL-ből fokozatosan IDL, majd LDL lesz. Az LDL a sejtek fő koleszterin forrása. A sejtek megkötik az LDL-t. A máj termel egy HDL nevű részecskét is, melynek a fő feladata, hogy a sejtektől a felesleges koleszterint visszaszállítsa a májba.

3.VLDL, IDL, LDL, HDL Különböző fehérje és lipid tartalmú részecskék. VLDL: nagyon kis sűrűségű lipoproteid, trigliceridet és lipáz enzimet is tartalmaz A lipáz folyamatosan bontja a triglicerideket, amikből szabad zsírsavak szabadulnak fel, ezeket az izom vagy zsírsejtek veszik pár percen belül fel. IDL: a VLDL csökkenő triglicerid tartalma miatt egy idő után átmeneti állapotba kerül (IDL), mely részecskék a májban bomlanak, vagy kis sűrűségű LDL részecskévé alakulnak.

LDL: az LDL-ből veszik fel a sejtek a koleszterint (pl. membránok felépítése, szteroidok, epesavak szintézise) Az LDL-t a sejtek a felszínükön kötik meg. HDL: nagy sűrűségű lipoproteid. A máj termeli, fő feladata, hogy a sejtektől felvegye a felesleges koleszterint és visszaszállítsa a májba. („jó koleszterin”) A koleszterin anyagcsere különlegessége, hogy a sejtek acetil csoportból kiindulva is tudnak koleszterint szintetizálni, de az energia igényesebb.

4.Véralvadási faktorok I.Fibrinogén II. Protrombin III. Szöveti faktor, tissue factor (TF), tromboplasztin IV. Kalcium V. Proakcelerin, labilis faktor VII. Prokonvertin, stabil faktor VIII. Antihemofíliás faktor A, antihemofíliás globulin IX. Antihemofíliás faktor B, Christmas faktor X. Stuart Prower faktor XI. Plazma tromboplasztin komponens, Rosenthal faktor XII. Hageman faktor (hiánya nem okoz vérzékenységet) XIII. Fibrinstabilizáló faktor, Laki – Lorand faktor