Informatikai alapismeretek 2. rész Történeti áttekintés
A számítástechnika kezdetei Számítások automatizálása – ősi törekvés Felhasznált eszközök: ujjak (digitus lat ujj → digit ang számjegy) színes kavicsok → calculus lat → kalkulátor fonalak „Adattárolás” barlang falán falapocskán csontokon Informatikai alapismeretek - 2. rész: Történeti áttekintés
A számítástechnika kezdetei Golyós számológépek abakusz (Kr.e. 3000-2000) babiloni számolótáblák – csillagászati, gazdasági számításokra szorobán – a legutóbbi időkig használatosak ipari forradalom - mechanikus számológép Napier-pálcák – logaritmus Informatikai alapismeretek - 2. rész: Történeti áttekintés
A számítástechnika kezdetei Mechanikus számológépek 1620 – Oughtred megalkotja a logarlécet alapelve, hogy a számok szorzatát a számok logaritmusának összegével, a számok hányadosát a számok logaritmusának különbségével helyettesítjük Informatikai alapismeretek - 2. rész: Történeti áttekintés
A számítástechnika kezdetei Mechanikus számológépek fogaskerekes számológép Wilhelm Schickard thübingeni csillagász (1623) összeadás, kivonás teljesen; osztás, szorzás részben automatizálva Informatikai alapismeretek - 2. rész: Történeti áttekintés
A számítástechnika kezdetei Mechanikus számológépek összeadó-kivonó mechanikus gép (Pascaline) Blaise Pascal (1642-1644) óraalkatrészekből 10 számrendszerben max. 8 jegyű számokkal ma is működőképesek! Informatikai alapismeretek - 2. rész: Történeti áttekintés
A számítástechnika kezdetei Mechanikus számológépek Gottfried Wilhelm Leibnitz (1671) négy alapműveletet végző mechanikus gép összeadás-kivonás fogaskerekekkel; szorzás-osztás váltótárcsákkal kettes számrendszer szükségessége Informatikai alapismeretek - 2. rész: Történeti áttekintés
Gazdasági és tudományos szükségletek Az automaták fejlődése minden egyszerű mechanikus szabályokon alapuló műveletsor gépesíthető! automata – önműködő gép, amely bizonyos határok között önmagát irányítja, emberi beavatkozás nélkül feladatot hajt végre – Kempelen Farkas sakkautomatája – csalás! vezérlés (program) biztosítása Informatikai alapismeretek - 2. rész: Történeti áttekintés
Gazdasági és tudományos szükségletek Az automaták fejlődése Joseph Marie Jacquard (1810) – lyukkártyás vezérlésű szövőszék bináris sorok (lyuk/nem lyuk) tárolják a műveletvégzési utasításokat → lyukszalag forradalmasította a textilipart Érdekesség: Ada Byron – első női programozó! Informatikai alapismeretek - 2. rész: Történeti áttekintés
Gazdasági és tudományos szükségletek Az automaták fejlődése Charles Babbage (1792-1871) angol matematikus a számítógép atyja → navigációs számítások → mechanikus számítógép differenciagép (1822-33) – nem készült el teljesen Informatikai alapismeretek - 2. rész: Történeti áttekintés
Gazdasági és tudományos szükségletek Az automaták fejlődése analitikus gép → általános célú mechanikus számítógép (1833) vezérlőmű számolómű (malom) szám- és programtároló lyukkártyás vezérlés → Jacqardtól külön kártyacsomagok adatoknak és műveleteket nyomtatási lehetőség! mechanikai nehézség miatt nem épült meg → a finommegmunkálás korai szakaszban Informatikai alapismeretek - 2. rész: Történeti áttekintés
Fejlődés további lépcsőfokai Boole-algebra → formális logikai műveletek → George Boole (1848) → ez alapján működnek a mai számítógépek lyukkártyás adatfeldolgozó berendezés – Herman Hollerith (1881) → amerikai népszámlálás, egy polgár = egy kártya → statisztikák készítése Turing-gép – Alan Mathison Turing (1936) – programozható automata → megfelelően programozva univerzális Informatikai alapismeretek - 2. rész: Történeti áttekintés
Hollerith lyukkártya olvasója Informatikai alapismeretek - 2. rész: Történeti áttekintés
Fejlődés további lépcsőfokai jelfogós elektromechanikus számítógépek – Konrad Zuse berlini mérnök (1938-41) gépei: Z1, Z2, Z3 → programozható digitális gépek relés elektromechanikus áramkörök alkalmazása aritmetikai és logikai műveletekhez → külső lyukkártyás programvezérlés → MARK I. – H. Aiken első elektronikus számítógép – ENIAC (Electronic Numerical Integrator an Computer, 1946) (18 ezer elektroncső, 1500 relé, 30 tonna, decimális, 5000 összeadás/sec) EDVAC (Electronic Discrete Variable Automatic Calculator, 1944-52) – Neumann-elv alapján készült Informatikai alapismeretek - 2. rész: Történeti áttekintés
Számítógép-generációk 0. generáció (1945 előtt) (a „hőskor” → az összes régi eszköz) Z1, Z2, Z3 – Zuse – relés programozható digitális MARK I. – Aiken – Harvard Univ. relés áramkörök (elektromechanikus) lyukszalag, lyukkártya kb. 300 művelet/sec Informatikai alapismeretek - 2. rész: Történeti áttekintés
Számítógép-generációk 1. generáció (1946- és az 1950-es évek) ENIAC (1946) – Mauchly – Eckert EDVAC (1944-52) – Neumann-elv UNIVAC, IBM 701, URAL I. elektroncsövek és relék ferritgyűrűs operatív memória több ezer összeadás/sec lassú perifériák, nagy hely- és energiaigény, gyakori hibásodás lyukszalag, lyukkártya → programozás gépi kódban magasszintű programozási nyelvek → ALGOL, FORTRAN Informatikai alapismeretek - 2. rész: Történeti áttekintés
Számítógép-generációk félvezetők – tranzisztorok és diódák kis méret, nagy(obb) megbízhatóság, kis(ebb) energiaigény nagy műveleti sebesség (kb. 100e +/sec) ferritgyűrűs operatív tár mágneslemez, mágnesszalag háttértár gyorsabb perifériák operációs rendszerek megjelenése magas szintű programnyelvek elterjedése (COBOL, FORTRAN, ALGOL) Informatikai alapismeretek - 2. rész: Történeti áttekintés
Számítógép-generációk integrált áramkörök (Integrated Circuit – IC) méretek jelentősen csökkennek → azóta is! kb. 500 000 +/sec közvetlen hozzáférésű merevlemezes háttértár nagy kapacitású, gyors perifériák több felhasználót kiszolgáló operációs rendszerek → időosztásos üzemmód számítógépek széleskörű alkalmazása BASIC → Kemény János (1965) Informatikai alapismeretek - 2. rész: Történeti áttekintés
Számítógép-generációk 4. generáció (1970-es évek közepétől) mikroprocesszor (μP) miniatürizálás → nagy integráltságú félvezető áramkörök alkalmazása 10 millió művelet/sec szuperszámítógépe → bonyolult tudományos problémák megoldására és nagy adatbázisok kezelésére mikroszámítógép – személyi számítógépek megjelenése (Altair, Apple, Commodore, Atari, IBM) BASIC elterjedése a számítógép beépül a technikai rendszerekbe → intelligens rendszerek számítógép-hálózatok strukturált programozás – objektumorientált programozás Informatikai alapismeretek - 2. rész: Történeti áttekintés
Számítógép-generációk 5. generáció (1980-as évek közepétől) processzorok integráltásga nő → 100 millió tranzisztor egy szilícium lapkán többprocesszoros gépek → párhuzamos programozás tudásalapú intelligens rendszerek (szoftver) sokféle magasszintű programozási nyelv és fejlesztői környezet → mindenki írhat programot programgenerátorok → hatékony fejlesztés Informatikai alapismeretek - 2. rész: Történeti áttekintés
A fejlődés üteme Moore-törvény 18 havonta megkétszereződik a mikroprocesszorok teljesítménye változatlan ár mellett! → memóriák fejlődése is ilyen a miniatürizálás nem folyhat a végtelenségig → jelenleg 1000 nm alatt legfeljebb 2 nagyságrenddel lehet csökkenteni a méreteket és 10 évig még folytatható az exponenciális növekedés Informatikai alapismeretek - 2. rész: Történeti áttekintés
A fejlődés üteme Moore-törvény az információs társadalom csúcstechnológiai alapjai fejlődnek nagy hálózatok kialakulása → internet multi- és hipermédia terjedése PC-k robbanásszerű szaporodása → grafikus operációs rendszerek kialakul az alkalmazói nyelv → „számítógépes írni-olvasni tudás” mobilkommunikáció és hálózatiság általánossá válik Informatikai alapismeretek - 2. rész: Történeti áttekintés
Informatikai alapismeretek - 2. rész: Történeti áttekintés Fogalmak Informatikai alapismeretek - 2. rész: Történeti áttekintés