Átalakul a szakképző intézmények fenntartása Dr. Czomba Sándor Munkaerőpiacért és Képzésért Felelős Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium

Helyzetkép Több szakmunkásra, technikusra van szükség, mint amennyit a képzési rendszer kibocsát Hiányzik a modern termelésbe bevonható, jól képzett és megbízható, széles körű alapismeretekkel rendelkező munkavállaló A képzetlen, olcsó munkaerő napjainkban már kevésbé keresett A magyar gazdaságnak több szakmunkásra és technikusra van szüksége, mint amennyit a jelenlegi oktatási rendszer képez, amelyben mindenki vezető akar lenni, ugyanakkor az érettségi vagy a felsőfokú diploma megszerzése után jön rá, hogy technikusként vagy szakmunkásként jobban el tudna helyezkedni. Általános továbbá a kérdést nem ismerők körében sajnos az a vélekedés, hogy a nagyvállalatok a képzetlen, olcsó munkaerőt keresik Magyarországon. Ez lehet, hogy igaz volt a korábbi időszakban, de biztosan nem igaz napjainkban. Éppen fordítva, amit keresnek, az a modern termelésbe bevonható, jól képzett és megbízható, széles körű alapismeretekkel rendelkező munkavállaló.

NEM FOGLALKOZTATOTT PONTENCIÁLIS MUNKAERŐTARTALÉK FOGLALKOZTATOTT

Foglalkoztatási lemaradásunk az európai átlagtól Ma a mintegy 400 ezer álláskereső fele szakképzetlen, nekik a felnőttképzés hozhat felemelkedést. Ma még a „meglévő” munkaerővel is mennyiségi és minőségi problémák vannak. A következő években a magyar gazdaság felemelkedését a jól képzett munkaerő biztosíthatja, amelyben a szakképzés kulcsszerepet kap.

25 év alattiak foglalkoztatási lemaradása az európai átlagtól

A középfokú oktatásba belépő tanulók összlétszáma (fő) és aránya   A jelenlegi középfokú beiskolázás - Demográfiai helyzet: 1990-ben kb. 174.000 tanuló kezdte meg középfokú tanulmányait – 2013-ban alig több mint 120.000 A különbség 50.000 tanuló a 9. évfolyamon A csökkenés szinte kizárólag a szakiskolába belépő tanulókat érintette

A szakképzési rendszer átalakításának célja A szakképzési rendszer vonzerejének növekedése A kétkezi munka becsületének visszaállítása Az átjárhatóság biztosítása A jövőben növekedjen a szakképzést választók száma Tévhit eltörlése: szakképzés zsákutca jellegű →továbblépési lehetőség biztosítása a felsőoktatásba A korábbiakban vázolt helyzetnek az orvoslása a szakképzési rendszer feladata. Ezért az átalakítások alapvető célja, hogy minél többen válasszák a későbbiekben a szakképzési rendszert, mert bár közhely, mégis igaz, egy keresett, jó szakma többet ér egy sima érettséginél, vagy egy a munkaerőpiacon hasznavehetetlen diplománál.   Ha ezt a problémát nem oldjuk meg rövidtávon, annak hosszú távon nagyon súlyos gazdasági, társadalmi következményei lesznek. Vissza kell adni a kétkezi munka becsületét, el kell érni, hogy a szakképzési rendszer vonzereje növekedjen.    A szakképzés már ma sem zsákutca, a 2 éves érettségire felkészítő képzéssel van lehetőség a továbblépésre. Ennek ellenére törekszünk arra, hogy további a képzési utakat biztosítsunk, hogy ne kizárólagosan csak a gimnázium predesztináljon felsőfokú tanulmányokra, hanem aki tehetséges, az a szakképzésen át is ugyanolyan eséllyel érhesse el akár a felsőoktatást is.

A legfőbb kihívások a szakképzésben A gazdasági igények szolgálata: a jelenleginél több szakmunkás és technikus képzése A duális képzés erősítése: a képzőhelyek száma és a képzési lehetőségek bővítése, a duális képzési formában részt vevők számának emelése A szakképzési rendszer színvonalának emelése: a képzés minőségének, hatékonyságának, eredményességének javítása Jelentős kihívás az oktatási rendszer számára, hogy a munkaerőpiac szempontjából nem megfelelőek az arányok az iskolatípusok között, jelenleg ugyanis a középiskolás korú tanulók 40-45 százaléka jár gimnáziumba és szakközépiskolába, és mindössze 10-20 százalék választja a szakiskolát. Ennek figyelembevételével a jövőben indokolt a középfokú képzés szerkezetének átalakítása annak érdekében, hogy a szakképzésben minél többen vegyenek részt.

Fejlesztési lehetőségek - A gazdasági igények kiszolgálása A hiányszakmát választók számának növelése az ösztöndíjrendszer finomhangolásával Az ösztöndíjjal támogatott hiányszakmák körének bővítése Az iskolai rendszerű felnőttoktatás (esti munkarend) formáinak kiterjesztése a gyakorlatorientált szakmákra is

Fejlesztési lehetőségek – A duális képzés erősítése (1.) A gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés elsődlegességének megerősítése a gazdasági „kamarai garanciavállalás” bevezetésével A gyakorlati képzés ágazat specifikus szabályozásának kialakítása A gyakorlati képzés végrehajtása ellenőrzésének erősítése és hatékonyságának növelése A gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés elsődlegességének megerősítését és ezen keresztül a duális képzés kiszélesítését célozza a „gazdasági kamarai garanciavállalás” bevezetése. Ezáltal a tanuló csak akkor vehet részt iskolai tanműhelyben a gyakorlati képzésen, ha a gazdasági kamara nem tudja gazdálkodónál, tanulószerződéssel „elhelyezni”.  Így csak a gazdaság által biztosított összes gyakorlati hely betöltését – azaz a kamara ilyen értelmű igazolásának kiállítását – követően kerülhetnek a tanulók az iskolai tanműhelyi képzésbe.

Fejlesztési lehetőségek – A duális képzés erősítése (2.) A tanulószerződések arányának növelése a szakközépiskolai (technikus) szakmák esetén is Bizonyos állami és uniós támogatások esetén a gyakorlati képzésben való vállalati részvétel előny A gazdasági kamarák hathatós közreműködésével több kkv gyakorlati képző és több tanműhely a nagyvállalatoknál Törekvés: 8.000-ről 20.000-re növelni a gyakorlati képzésben közreműködő gazdálkodók számát 2018-ra

A szakképző iskolák hatékony és eredményes működésének feltételei Önállóság: a szakmai önállóság mellett részleges gazdálkodási önállósággal rendelkeznek Felelősség: meghozott döntéseikért felelősséggel tartoznak Motiváltság: a szakmai önállóságból fakadó eredményes és színvonalas feladatellátás

Miért szükséges a fenntartói feladatok átvétele? Szakképző iskola – eltérő fenntartási, működtetési megközelítést igényel A működési döntéseket (napi-, rövid távú) az iskola szintjén kell meghozni Egy kézben a szakmai irányítás és fenntartás Közvetlen beavatkozási lehetőség Intézmények között szorosabb kapcsolat Gyorsabb, rugalmasabb reagálási lehetőség a gazdasági igények változásaira

Mit jelent az „átvétel”? Tiszta profilú szakképző intézmények (szakközépiskola, szakiskola) teljes körű átvétele Vegyes profilú intézmények esetén csak a szakképzési feladatellátás átvétele történik meg Az átvett „feladat” integrálódik valamely szakképzési centrumba Az átvétel és az integráció folyamata nem érinti a korábbi intézmények szakképzési feladatellátási, képzési struktúráját.

Új szakmai háttérintézmény: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) 1. Feladata: egyes szakképzési centrumok feletti szakmai felügyelet Szakmailag irányítja és ellenőrzi az intézményeket Tervezi és ellenőrzi a szakképzési centrumok költségvetését Meghatározza a centrumok szakmaszerkezetét

A szakképző intézmények névváltozásáról szakközépiskola szakiskola szakgimnázium szakközépiskola 4+1 A jelenlegi szakközépiskolai képzés (4 év: szakmai érettségi + 1 év: technikusi OKJ-s – állam által elismert – szakképesítés/végzettség) szakgimnáziumban (5 (4+1)) év: érettségi + gyakorlatorientált technikusi OKJ-s végzettség) folytatódik A jelenlegi szakiskolai képzés (3 év: OKJ-s szakmai végzettség) szakközépiskolában (3 év: OKJ-s szakmai végzettség), továbbá a tanulók választása alapján további két év után az egységes érettségi vizsgára felkészítés biztosítása kerül megszervezésre. 3+2

A megvalósítás szakaszai Fenntartóváltás törvényi hátterének megteremtése, a szakképzési állami intézményfenntartó (NSZFH) létrehozása → 319/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet Az új szakképzési feladat ellátási struktúra kialakításának szakmai előkészítő feladatai → 1040/2015. (II. 10.) Korm. határozat Új szakképzési centrumok létrejötte → 2015. július 1-ig Intézmények, feladatok átvétele, intézményi infrastruktúra kialakítása, intézményi vagyon és kötelezettségek átadása-átvétele A fenntartóváltásban érintett többcélú intézményekből 2015. július 1-jén kiválnak - kormányrendeletben meghatározottak szerint – az NSZFH fenntartásába kerülő szakközépiskolai, szakiskolai nevelés-oktatást végző, illetve kollégiumi intézményegységek. A kivált intézményegységek – mint tagintézmények (tagiskolák) – 2015 július 1-jén beolvadnak az addigra külön jogszabály által megalapított szakképzési centrumokba. A korábbi intézményi integráció során létrejött integrált szakképző intézmények tagintézményei önálló tagintézményként (tagiskolaként) olvadnak be a szakképzési centrumokba.

Elvárt eredmények A gazdaság, a munkaerőpiac változó igényei gyorsabban, hatékonyabban érvényesülhetnek a szakképzés rendszerében Rugalmasabban működnek a szakképző iskolák Átlátható feladat ellátási struktúra, költséghatékonyabb működés jön létre Követhetően hasznosulnak a fejlesztési források Hatékonyabb együttműködés az iskolák és a gazdálkodó szervezetek között – erősödik a duális képzési rendszer

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!