Gyepek állateltartó képessége Gyephasznosítás Gyepek állateltartó képessége

Bevezetés A gyepek művelési ág szerinti aránya az évtizedek folyamán fokozatosan csökkent, ami jelenleg is tart. Az 1989-es évi 1 197 300 hektárról 2000-re 1 058 200 hektárra, több mint 100 ezer hektárral esett vissza a gyep területe. A gyepgazdálkodást az extenzív módszerek túlsúlya jellemzi, ami párosul a terület nem kellő mértékű kihasználásával vagy egyszerűen parlagon hagyásával. Az állattenyésztés szálastakarmány igényének kielégítésében meghatározó helyet tölt be a gyepgazdálkodás, ami magába foglalja a gyeptermesztés és a gyephasznosítás módszereit, csak úgy, mint a gyepalkotó növények, vagyis a biológiai alapok ismeretét.

A gyepgazdálkodás formái A gyepgazdálkodást a termesztési cél, és a termés előállítás alkalmazott agrotechnikai módszere alapján az alábbiak szerint oszthatjuk fel: Tradicionális, vagy hagyományos Ráfordításfüggő - extenzív - félintenzív - intenzív Ökológiai - organikus - bio Természetvédelmi célú A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi program által meghatározott gyepgazdálkodás

Az extenzív gyepgazdálkodás biológiai alapjai Az extenzív gyeptermesztésben a fenntartható gazdálkodás elvárásainak megfelelően, a termőképes, természetes állományalkotó, a környezeti feltételekhez alkalmazkodó, vadontermő füvek és más gyepalkotók kedvező arányának és fajgazdagságának megtartása a cél, az adott ökológiai viszonyok adottságaira alapozott szakszerű gyephasznosítás mellett. Az extenzív gyep kifejezés a gyenge termőképességű, elhanyagolt, száraz fekvésű, sekély termőrétegű talajokon kialakult, általában az apró csenkeszes vezérnövényű, olyan ősgyepeket jelentett, amelyekre nem volt érdemes termésnövelő beruházást tervezni. Az extenzív gyepek növényfaj állománya és termőképessége a természetes ökológiai adottságoktól függ, amit erősen befolyásol az alkalmazott gyepgazdálkodási módszer szakszerűsége.

A gyep talaj ökológiai viszonyaira épülő összefüggések A táblázat a gyep ökológiai viszonyai, várható termése és állateltartó képességét mutatja: Hidrológiai gyeptípus Ökológiai fekvés típus A talaj pórustérfogat évi átlagos víztelítettsége Várható száraz anyag termés Tervezhető számosállat eltartó képesség Hasznosítási lehetőség % t/ha db Legelő Kasz. Xerofita Aszályos 20 – 30 0,5 0.2 Juh - Mezoxerofita Száraz 30 – 60 1-1,5 0.4- 0.6 Juh és HM Kaszáló Mezofita Üde 60 – 80 2 - 4,0 0.8 – 1.6 TM és juh Mezohigrofita Nedves 80 –100 5 1.5 - 2 Időszakos legelő Higrofita Vizenyős 100 6 2.5 TM= tejelő marha,  HM= hús marha

A fűféle gyepalkotók jellemzői A növénytársulások gyepalkotó fűféléinek ismerete elengedhetetlen a szakszerű gyepgazdálkodás tervezéséhez és a fenntartható gazdálkodás elveinek megvalósításhoz.  A fűféléket termeszthetőségük és hasznosíthatóságuk alapján több csoportba sorolhatjuk: Gazdasági érték szerint Hajtás nevelés típusa és a hasznosítás tűrő képesség alapján Gyepgazdálkodási szempontok alapján

Az Európai Unióba való belépéssel kapcsolatos, az agrár környezeti programot előkészítő felmérések azt mutatják, hogy a gyenge minőségű szántók egy részét visszagyepesítik, a leggyengébb gyepeket pedig beerdősítik Magyarország területére kidolgozott földhasználati zónaterv szerint várhatóan 229 ezer ha szántó => erdő konverziót; 533 ezer ha gyep  => erdő konverziót; 788 ezer ha szántó => gyep konverziót; 503 ezer ha intenzív szántó => extenzív szántó konverziót szükséges végrehajtani.

A következő táblázat szerint a gyepterületen tehát mélyreható változások várhatók, bár a területnövekedés csak mintegy 250 000 hektárra tehető. Elgondolkodtató, hogy e szerint a jövőben a gyepek több mint 50%-a telepített lesz, a természetes növénytársulásokat pedig beerdősítjük. A gyenge minőségű szántók visszagyepesítéséből jó minőségű gyepek alakíthatók ki, amelyek alkalmasak lesznek az ökogazdálkodás céljaira, annál is inkább mivel az EU elvárások szerint a tervezhető számos állat terhelés 1,4 db/ha lehet, ez pedig az üde fekvésű gyepeken termésnövelő tápanyag kiegészítő beavatkozások nélkül is elérhető. A gyepterületek termésátlaga 1.5 t/ha szárazanyag. Ez a termőhely ökológiai adottságaitól (záraz vagy üde fekvés), a hasznosítási formától (legelő vagy kaszáló) és a gazdálkodás színvonalától (extenzív vagy intenzív öntözött), függően lehet az egyes gazdaságokban több vagy kevesebb.

A gyep és a tervezett művelési ág változások az EU belépési programok alapján E ha % Változási % Magyarország területe 9 303,183 100   Mezőgazdaságilag művelt 6 130,000 66 Szántó 4 714,000 51 Ebből erdősítési terv 229,000 5 Ebből gyepesítési terv 788,000 17 Szántó marad 3 697,000 40 -22 Gyepterület 1 148,000 12 Szántó- gyep konverzió 68 Gyep-erdő konverzió 533,000 46 Érintetlen gyep 615,000 54 Gyep terület növekedés 255,000 + 22 Gyepterület lesz 1 403,000 15 122 Gyepművelési ág Érintetlen gyep lesz 44 Újra gyepesítésű lesz 56

Az állattenyésztés szálastakarmány igényének kielégítésében meghatározó helyet tölt be a gyepgazdálkodás, ami a biológiai alapok a gyep növényzetének ismerete mellett, magába foglalja a gyeptermesztés és a gyephasznosítás módszereit. A gyeptermesztés kifejezést azért használjuk, mert a hasznosító állatállomány takarmány-, és a gyepalkotó növényfajok termesztési igényeinek ismeretében, az adott ökológiai feltételek mellett, a piac diktálta költségek, és a termék minőségi elvárásainak figyelembe vételével (pl. öko- vagy biotermék) tervezhető és termelhető meg a legeltetéshez vagy a téli szálastakarmány ellátáshoz szükséges zöldfű mennyiség.

Az öko-gyepek telepítése A gyep faji összetételének tervezéséhez és a telepítéséhez ismerni kell a termőhely ökológiai adottságait, a gyephasznosítás formáját, a legeltetendő állatfajt és a művelés formáját. Ha a gyephasznosítás formája legelő, akkor az aljfű: szálfű: pillangós arány 60:30:20% körül alakul, mivel az aljfüvek jól bírják a legeltetést. Tejhasznú állattartás esetén 5-7 fajból álló keveréket tervezünk, ami 160-180 napos legeltetési idényben négy növedék legeltetését biztosítja Húsmarhatartásnál egyfajú vagy 2-3 fűfajból álló nagy termőképességű gyepet telepíthetünk, ami 200-240 napig legeltethető

Széna, szenázs készítés céljára 20:60:20% aljfű : szálfű : pillangós arányú rét kialakítása célszerű, aminek az első növedékét kaszáljuk, a többit pedig legeltetjük vagy esetleg sarjú szénát készítünk. A vetőmag adagot különböző alaptáblázatokból állíthatjuk össze, amelyekből az egy hektárra szükséges magot a növényborítási terv alapján kiszámíthatjuk. Gyepet két időpontban telepíthetünk. Tavasszal március 3. dekádjában és nyár végén az augusztus 20-a és szeptember 10-e közötti időszakban.

Köszönjük a figyelmet!