Az éghajlatváltozás hatása a mezőgazdaságra (Európa) Készítette: Gyenes Ádám
Áttekintés Klímaváltozás? Valós veszély? Az éghajlatváltozás hatása a mezőgazdaságra (szélsőségek, befolyásoló tényezők, következmények) Megoldások a problémák kezelésére
Klímaváltozás? Egyesek szerint tudományosan igazolható, mások cáfolják ezt az állítást Harnos Zsolt: inkább egy hipotézis melyre érdemes odafigyelni
Az európai mezőgazdaság szerepe az éghajlatváltozásban CO4 és N2O szennyezés (állatok emésztése, trágyázás) Közvetett szennyezés: a munkagépek és szállítás által kibocsájtott szennyezések
Az éghajlatváltozás közvetlen és közvetett hatásai a mezőgazdaságra Európa kapcsán a jelenséget kutatók egyetértenek abban hogy: Enyhébb tél és melegebb nyár várható általánosságban az európai területeken A csapadékeloszlás sokkal szélsőségesebb lesz: csapadékos tél, aszályos nyár. Valószínűleg a csapadékintenzitás is változni fog.
A változások hatásai: Európa északi részein hosszabb és kedvezőbb idő áll majd rendelkezésre a mezőgazdasági termelés számára (hosszabb nyár, hosszabb termőidő) Kártevők és növényi fertőzések „beszabadulása” az északi térségekbe Európa középső részén a mediterrán jelleg előretörése, a délebbi régiókban esetleges sivatagosodási folyamatok kezdete (pl.: Magyarország), aszályok térnyerése Európa déli régióiban: vízhiány, hőmérséklet növekedése, sivatagosodás, aszályok gyakori kialakulása Összességében a termelés csökkenése Közvetett hatás: a tengerszint növekedésével esetleges parti területek népesség általi elhagyása (ill. part menti termőterületek elöntése) és kontinens belsejébe költözése -> a városok esetleges térhódításai a mezőgazdaság rovására
Válaszok és megoldások A mezőgazdaság erősen kötődik az ökoszisztémához és annak folyamataihoz („nem szabályozható gombnyomással”) Jelentős eredmények: az egész Földön az egyetlen régió ahol a káros anyag-kibocsájtás jelentősen csökkent (20%-kal 1990 és 2005 között) Állatállomány csökkenése, N tartalmú műtrágyák kerülése lehetőség szerint (jogszabály általi korlátozás) 2003-as új agrárpolitikai reformintézkedések (további csökkenés) -> uniós pénztámogatások átcsoportosítása a fenntartható gazdaságok javára (energiahatékonyság növelése) Technológiai fejlődés, környezettudatosság fokozódása
„Nitrát irányelv”, vízminőség vizsgálata, sérülékenyebb területek behatárolása Talajerózió elleni küzdelem (helytelen művelési módok) Árvizek elleni védekezés fokozása Tudatos gazdálkodás, megfelelés az únió illetve a piaci igényeknek is
Köszönöm a figyelmet!
Felhasznált Irodalom Liesl Vanautgaerden, Isidro López, Somfai Ágnes: Klímaváltozás: területileg eltérő hatások és sérülékenység Harnos Zsolt 2005 Időjárás - éghajlat – biztonság Magyar Tudomány 2005/7 826. o. Az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága 2008: Az EU mezőgazdasága - válasz az éghajlatváltozás kihívásaira