A közszféra versenyképessége Közpénzügyek aktuális kérdései

Egyéni felelősségvállalás – állami szerepvállalás Dr. Moizs Mariann „A közszféra versenyképessége – Közpénzügyek aktuális kérdései” Konferencia • Siófok, 2013. április 5.

Egyéni felelősség „Nemcsak azért vagyunk felelősek, amit teszünk, hanem azért is, amit nem teszünk.” (Lao-ce)

Állami felelősség „Az állam… felelős a lakosság egészségi állapotáért, különösen azért, hogy az ehhez szükséges feltételrendszer kialakításával lehetővé váljon a közösségek és egyének számára egészségi állapotuk megőrzése, védelme és fejlesztése, valamint szükség esetén lehetséges mértékű helyreállítása.” Eütv. 141. §

Születéskor várható átlagos élettartam

Születéskor várható élettartam / Egészségben várható élettartam 17,9 év 11,8 év 23. 22. A születéskor várható élettartamhoz hasonlóan nagyon beszédes adat az egészségben várható élettartam is. Férfiaknál 11,8 évvel, Nőknél 17,9 évvel kevesebb az egészségben várható élettartam, mint a születéskor várható. Ezekkel az értékekkel 27 európai uniós ország közül a férfiak a 23., a nők a 19. helyezést „érték el”. Kiegészítések: Magyarországon a férfiak és a nők születéskor várható élettartama is 2008-tól – ha csak kis mértékben is, de – emelkedett, és ugyanez mondható el az egészségben leélt életéveik számáról is. (A férfiak egészségben megélt életéveik száma erősebben emelkedett, mint a nőké.) Ha 65 éves életkorban nézzük meg a még várható éveik számát. Kb. 18 évre számíthatnak. Ebből megközelítőleg 70 éves korukig élhetnek rokkantság, tevékenységben való korlátozottság nélkül, majd közel 8 évet közepes korlátozottsággal, és közel 5 évet súlyos korlátozottsággal. A magyar férfiak 65 éves életkorukban még 14 évre számíthatnak: 70 éves korukig tevékenységükben való korlátozottság nélkül, majd újabb 5 évet közepes korlátozottsággal, végül 3 évet súlyos korlátozottsággal. 67 éves korukig tartják magukat jó egészségi állapotúnak a nők is, a férfiak is, (a férfiak kicsit tovább), majd következik a rossz és az egészen rossz egészségi állapot (7,1 év és 9,1 év a nőknél, és 5,7 és 6 év a férfiaknál). A férfiakkal összehasonlítva, a nők hosszabb ideig élnek és hosszabb az az idő is, amit mérsékelt vagy súlyos korlátozottsággal élnek. Férfiaknál „mögöttünk végzett” országok: Litvánia, Észtország, Lettország és Málta. Egészségben várható élettartamban a 24. helyezett (utánunk Litvánia, Észtország és Lettország van). (A legjobb Svájc.) Nőknél: Litvánia, Lettország, Bulgária, Románia és Törökország. Egészségben várható élettartamban mögöttünk végzett: Szlovákia, Észtország és Lettország. (A legjobb Svájc.) OECD Health Data 2010

Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők Életmód Egészségügyi ellátás Környezeti hatások Genetikai tényezők Számos kockázati tényező befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A betegségek egyre bővülő köre az egész társadalom átfogó problémája. Kialakulásukban nagy szerepe van az életmódnak, bevett szokásoknak, káros szenvedélyeknek stb., ezért nagyon fontos a prevenció, ami nemcsak egészségügyi, hanem társadalmi kérdés is. Az egészségi állapotot meghatározó tényezők a következők: életmód, genetikai tényezők, környezeti hatások, egészségügyi ellátás. Ez utóbbi csupán 11%-ot képvisel. Kiemelendő az életmódnak (43%), a genetikai tényezőknek (27%) és a környezeti hatásoknak (19%) a szerepe. Kiegészítés A prevenció lényegesen olcsóbb, mint a gyógyítás. A primer prevenció alapját az életmódbeli káros jellemzőkre, illetve a környezeti hatásokra való odafigyelés képezi. A prevenció három szintje: elsődleges, másodlagos, harmadlagos. Elsődleges prevenció a megelőzés. A másodlagos prevenció körébe a már fennálló, kialakult, de még a kezdeti stádiumban lévő betegség orvoslása tartozik. A harmadlagos prevencióhoz már a nagyon elfajult eseteket soroljuk. Ilyenkor a szövődmények kialakulásának megakadályozására kell odafigyelni, illetve a gyógyulást követően kulcsfontosságú a megfelelő rehabilitáció. Vagy ezt a 11. diához, a daganat kialakulásának folyamatmodelljéhez. Lalonde-modell. WHO, 2011

Az egészség meghatározói Egészségpolitika és egészségtechnológia Életmód Fizikai környezet Társadalmi környezet egyén Biológiai tényezők Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők nem csak az egyént, de az egész társadalmat terhelő kockázati tényezők is. 1.1. Nem befolyásolható kockázati tényezők 1.1.1. Egyéni, endogéntényezők: – veleszületett genetikai adottságok, – szerzett tulajdonságok stb. 1.1.2. Életkor, nem 1.2. Befolyásolható kockázati tényezők 1.2.1. Életmódot, életvitelt befolyásoló tényezők: – táplálkozási szokások, – fizikai aktivitás, szabadidő eltöltése, – élvezeti szerek: dohányzás, alkoholfogyasztás stb. Környezeti, lakókörnyezeti tényezők – élelmiszer-biztonság, – levegőminőség, – vízminőség, – települési környezet, hulladékgazdálkodás stb. A lakosság egészségi állapotát és életkilátásait jelentősen befolyásolja a körülvevő környezete. Hozzáférés az egészségügyi ellátáshoz

„Lélegezz friss levegőt, egyél megfelelő ételeket, igyál megfelelő italokat, sportolj, aludj eleget, legyen székleted minden nap…” Hippokratész (i.e. 460–370): Az egészség törvényei Az EU- polgárok többsége (73%) véli úgy, hogy jó egészségi állapotnak örvend. Ezen belül 24% tartotta egészségi állapotát nagyon jónak. A képzetlenebbek körében azonban kétszer annyian (14%) voltak elégedetlenek saját egészségi állapotukkal. A tagállamok közül Magyarországon volt a legnagyobb az aránya (15%) azoknak a válaszadóknak, akik saját egészségi állapotukat rossznak értékelték. A több mint kétezer éves intelem ma is aktuális. Miről szól?

A leggyakoribb halálokok Magyarországon, 1900. 1. 2. 3. Heveny szívizomelhalás és egyéb ischémiás eredetű szívbetegség 27,9% Rosszindulatú daganatok 27,4% Agyérbetegségek 11,3% Egyéb betegségek, balesetek, szándékos önártalom 33,4%

A leggyakoribb halálokok Magyarországon, 2010. KSH, 2011

Halálozási arány és testtömegindex Korunkban az elhízás népbetegségnek tekinthető, tehát sokkal többről van szó, mint esztétikai kérdésről. Viszonyításként (zöld vonal) legkisebb értéket (1 vagy 100%) vettük, ezt a 22,5-27,4 BMI közötti testtömegindexűek „érték el”. Mind a kifejezetten kicsi, illetve nagy BMI-értékkel rendelkező személyek általában korábban halnak meg, mint akik az átlaghoz közeli BMI-értékkel jellemezhetők. A 40 feletti testtömegindexűek halálozási aránya közel háromszorosa az optimális BMI-értékűekekénél. A nagyobb BMI-értékek tehát rendszerint fokozottabb halálozási kockázattal jártak együtt. Gonzalez et. al: Body-mass index and mortality among 1.46 million white adults. N. Eng. J. Med., 2010. 363: 2211–2219.

A munkaintenzitásban bekövetkezett változások Magyarországon [%] Könnyű munka 80 Mérsékelt munka Nehéz munka 60 Nagyon nehéz munka 40 20 1880 1925 1950 1975 1985

A munkaképes korú lakosság energia-szükségletének és -bevitelének változásai Magyarországon kcal 3400 3200 3000 2800 Napi energiabevitelünket alapvetően a szükségletnek kell meghatároznia. Nagyobb fizikai, szellemi igénybevétel esetén több táplálékot kell fogyasztanunk, hogy az erőnlétünket, testsúlyunkat az adott szinten tudjuk tartani. Energiabevitel 2600 Energiaszükséglet 2400 1880 1925 1950 1975 1985

A daganat kialakulásának folyamatmodellje Prevenció szintjei… Életmód & szemlélet, mentalitás

Egészségügyi szűrések – részvételi hajlandóság Más adatsor: Eurobarometer = Az Európai Parlament közvélemény-kutatása. Az Eurobarométer az Európai Unió tagállamaiban évente kétszer folytatott közvélemény-kutatás neve, melyet közvélemény-kutató cégek végeznek az Európai Bizottság nevében. EU-27 országok: a legátfogóbb adatok a 2007-es Eurobarométer Kutatásból (Egészségügy és Ápolás). A betegségek megelőzésének egyik fontos része (lehetne) az egészségügyi szűréseken való rendszeres részvétel. Általában tisztában vannak a megelőzést szolgáló egészségügyi szűrések jelentőségével, nagy többségük mégsem vesz részt vastagbélrák- vagy prosztataszűrésen. Magyarországon a részvételi arány 9% volt a prosztatavizsgálaton. Az általános egészségügyi szűrésekre vonatkozóan azonban jobbak az eredmények. A válaszadók 64%-a vesz részt fogászati szűrésen évente, és 35% végeztet szemészeti vizsgálatot. A magyar nők körében a csontritkulás-vizsgálatokon résztvevők aránya az EU- átlagnál (14%) jóval nagyobb (25%). További A magyar válaszadók 38%-a nyilatkozta, hogy valamilyen krónikus egészségügyi problémával küzd, ami az európai átlaghoz képest elég nagy arány. (Az európaiak 29%-ának van elhúzódó betegsége vagy krónikus egészségügyi problémája.) Az izom-, csont- és ízületi problémák prevalenciája Magyarországon a legnagyobb (33%). Ezt Belgium követi (31%). Kimondottan alacsony arányt mutat Görögország (12%), Ciprus (13%) és Írország (10%). Szinapszis, 2008.

Egészségtudatosság, együttműködés, tájékozottság – orvosi vélemények Kutatási adatok szerint: a magyar lakosok tájékozottsági szintje az egészségügyi témákat illetően alacsony, nem ismertek a legfontosabb rizikófaktorok, hiányzik a tudatos prevenciós magatartás. Ez a probléma az érdeklődés hiányára vezethető vissza, hiszen a felnőtt lakosság 34%-a egyáltalán nem keres egészségügyi vonatkozású információkat, további 7%-uk pedig teljesen érdektelen ilyen tekintetben. Közel minden ötödik lakos érdeklődik proaktívan (és rendszeresen!) az egészségügyi témák iránt, 37%-uk alapvetően érdeklődő, és még az is előfordul, hogy utánanéz ilyen jellegű információknak. Egészségtudatosság Együttműködés Tájékozottsági szint Szinapszis, 2008.

Tudatosan az egészségről A hitelességnek nagy szerepe van, ha egészségről-betegségről van szó. Saját adataink szerint: az egészségügyi szakszemélyzet szavaira nagymértékben ad a lakosság.

A magyar egészségügyi ellátórendszer elemei ~ 400 ezer jogviszonnyal nem rendelkező 3,622 millió biztosított 1,368 Mrd forint költség OEP, 2012.

A magyar egészségügy finanszírozása Járulékfizetés feladatfinanszírozás Tejesítmény, ill. Járulékfizetés Támogatás, ill. deficit finanszírozás OEP Adók MUNKÁLTATÓK KÖLTSÉGVETÉS ÁLLAMI LAKOSSÁG ELLÁTÓ RENDSZER ÁNTSZ direkt finansz. Beruházás, amortizáció ? Átadott források Adók Önkormányzati költségvetés Adók Beruházás, Amortizáció ? Térítési díj Paraszolvencia

Helyzetkép Technológiai fejlődés Társadalom öregedése Paradoxon: csökkenő (vagy legalábbis semmiképpen nem növekvő) forrásból kell egy mind költségesebb egészségügyi rendszert működtetni, ha a hatékonysági szintet fenn akarjuk tartani.

Hatékony egészségügy Valós (nem generált) szükségletek felmérése Szűkös erőforrások (közpénzek) elosztása Legtöbb egészségnyereséggel járó egészségpolitikai intézkedések Lehető legnagyobb egészségnyereség bizonyítékokon alapuló orvoslás (evidence-based medicine) bizonyítékokon alapuló egészségpolitika (evidence-based policy)

Paradigmaváltás, az egészségpiac térnyerése A cél már nem „csak” a betegség leküzdése, hanem az egészség fenntartása, a megelőzés is Új piacok nyílnak meg az ember teljesítőképessége a „javítás” piaca teljesítmény, szépség, potencia, memória az élet meg-hosszabbításának piaca „anti-aging” a teljesítménymegtartás piaca 20 40 60 80 100 életkor (év) Törőcsik M.: Egészségmagatartásra ható trendek

A magyar lakosság éves egészségcélú kiadásainak alakulása, 2011. Egészséges életmóddal kapcsolatos szokások Gyógyhatásúnak és egészségesnek tartott termékek, egészségfejlesztés, gyógyszer Egyre többen és többet költenek az emberek egészségük megőrzésére, illetve visszanyerésére.– derült ki a GfK Hungária és a TÁRKI Egészséggazdasági Monitor felmérésének idei adataiból. A magyar lakosság ma már jelentős összeget, éves szinten közel 2.254 milliárd forintot fordít az egészségére. Ennek legnagyobb része – 1,252 milliárd forint – a gyógyhatásúnak és egészségesnek tartott termékekre, egészségfejlesztésre, gyógyszerre és különböző gyógyászati termékekre kiadott összeg, az egészségügyi ellátásokra – ide értve a magánellátásra, kiegészítő szolgáltatásokra, hálapénzre, de a kórházba bevitt ételre is – összességében 381 milliárd forint, egészséges étkezésre 315 milliárd forint és különböző, egészséges életmóddal kapcsolatos szolgáltatásokra 306 milliárd forint a teljes éves lakossági ráfordítás. A fogyasztói vélekedések és a vásárlási gyakorisági adatok azt mutatják, hogy az alternatív egészségügyi megoldásoknak egyre nagyobb szerep jut. A legnagyobb változást az egészséges életmóddal kapcsolatos szolgáltatások és az egészséges életmódhoz kapcsolódó termékek piaca mutatja. A fogyasztás szerkezetében az elmúlt egy évben bekövetkezett változásnak köszönhetően ezen a területen több mint megduplázódott a teljes lakossági kiadás. Ebben szerepet játszik többek között az is, hogy a lakás berendezésekor egyre fontosabb szempont, hogy minél egészségesebb legyen mindennapi környezetünk. Forrás: http://www.gfk.hu/pressreleases/press_releases/articles/008733/index.hu.html (2012-09-20) Egészségügyi ellátások Egészséges étkezés 2.254 milliárd forint GfK, 2012

Az állami szerepvállalásra, illetve az egyéni felelősségvállalásra vonatkozó elvárás „Individualista” „Hibrid” „Paternalista” Az állami szerepvállalásra, illetve az egyéni felelősségvállalásra vonatkozó elvárások különböző területeken (%) Megjegyzések: A kérdések: Az Ön véleménye szerint az állam kötelessége-e gondoskodni a következő dolgokról: lásd az ábra feliratait. A válaszok átlagértéke a négyfokozatú skálán (1 – feltétlenül kötelessége, 4 – semmi esetre sem kötelessége). Állami kötelességnek tekintjük az 1-es választ, egyéni kötelességnek a 4-est. Forrás: ISSP (2006) adatai alapján saját számítás TÁRKI, 2009.

A jövő orvoslása – az egyén felelősségével A magyar lakosság egészségtudatossága alacsony, az egyéni felelősség érzete minimális, és csak kevesen tesznek egészségük megóvásáért. Az elkövetkező időszak egyik legfontosabb, egyéni és társadalmi szintű feladata lenne, hogy a preventív szemléletű élet- és magatartásforma előtérbe kerüljön, és általános igénnyé váljon a laikusok körében. Fontos lenne egy, a lakosság felé jól felépített kommunikációs kampány, mely azt a fajta szemléletváltást célozza, hogy megjelenjen az „egészség, mint érték”. Amíg ugyanis nincs felelős fogyasztói réteg, nem lehet üzleti alapokra helyezni a rendszert, addig irreleváns az, hogy milyen kereteket állítanak fel az egészségbiztosítás számára: ha nincs minden szinten jelen valamiféle tulajdonosi érdek, és nincs értéke az orvosi ellátásnak, semmilyen rendszer nem fog működni.

Több szintű prevenció kell… Média Nemzetgazdaság Törvényhozás Egészségügy Iskola Törvényhozás: kormány & … Nemzetgazdaság: ipar & kereskedelem & mezőgazdaság stb. Egészségügy: orvos & … “Összességében az a kép alakult ki az adatok elemzése során, hogy a magyar lakosság legnagyobb része megtette az első lépéseket a befektetés szemléletű egészségmagatartás megvalósítása felé, amit a gazdaságpolitika és az egészségpolitika is követni igyekszik, bár egyelőre kisebb lépésekkel” – mondta el Lantos Zoltán, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. Család The European Childhood Obesity Group. Int. J. Obes., 2004.

Egyéni felelősség és állami szerepvállalás Egészségtudatosság Egészségmegőrzés Betegségmegelőzés Együttműködés Részvétel Jogszabályalkotás, jogalkalmazás Egészségügyi rendszer és szolgáltatások működtetése Finanszírozás (állagmegóvás, fejlesztés, működtetés – prevenció) Egészségpolitika Gazdaságpolitika Egészséges, biztonságos környezet (társadalmi, szociális, gazdasági, jogi) Egészségügyi ellátó rendszer – ellátók felelőssége Az egyén feladatai, az állam felelősségvállalásai és az egészségügyi ellátó rendszer SORREND IS! Ahhoz, hogy hatékonyan működő egészségügyi rendszerünk legyen – amely képes megvalósítani az egészségi állapot maximalizálását –, fontos megtalálni az egyensúlyt a hatásosság és hatékonyság között, illetve az egyéni és társadalmi jólét között. Az egyén egészségi állapota határozza meg a társadalom szintjén az egészségügy minőségét. A lakosság egészségi állapotára lehet következtetni az azt befolyásoló főbb tényezők, illetve népegészségügyi adatok elemzéséből.

Változást akarsz a világban? Először változtasd meg önmagad!