Az állandó mágnesek anyagszerkezeti leírása Készítette: Orosz Anna Neptun kód: Y501PX
A milétoszi THALÉSZ i.e. 600-ban magnetit nevű vasércet (Fe3O4) talált. természetes állandó mágnes mesterséges állandó mágnes
az anyagok csoportosítása mágneses tulajdonságuk szerint: diamágneses anyagok: például: gyémánt, ezüst, arany paramágneses anyagok: például: alumínium, platina, oxigén ferromágneses anyagok: például: vas, nikkel, kobalt
M=µ0χH Ahol, χ (kappa) az ún. mágneses szuszceptibilitás, ez az anyagra jellemző arányossági tényező. Diamágneses anyagok esetén χ<0 és |χ|<1 Paramágneses anyagok esetén χ>0 és |χ|<1 Ferromágneses anyagok esetén χ nem állandó. B=µ0(H+M)=µ0(1+χ)H M= µ0χH B= µ0(µ0χH+H) B= µ0H(1+χ) 1+ χ= µr, mennyiséget relatív permeabilitásnak nevezzük, ennek értéke a szuszceptibilitásnak megfelelően diamágnesekre µr<1, paramágnesek esetén µr>1. A ferromágneses anyagok permeabilitása 103 nagyságrendű, míg a paramágneses anyagok nagyságrendje 1.
A dia- és a paramágneses anyagok tulajdonságai A diamágneses anyagok esetén: |χ|<1, χ<0 T-től és H-tól független Paramágneses anyagok esetén: |χ|<1, χ>0 csak normál körülmények között független a H-tól Alacsony hőmérsékleten és erős mágneses térben Mt –hez közelít M paramágneses telítődésnek Adott mágneses tér esetén χ a χ=
A ferromágneses anyagok tulajdonságai
Hiszterézis ábrája
Ferromágneses Curie-pont felette a ferromágnesesség megszűnik, az anyag paramágnesessé válik . A T>Tc tartományban a szuszceptibilitás hőmérséklet függése jól leírható a Curie- törvény módosításával kapott Curie-Weiss-törvénnyel: χ= az ún. paramágneses Curie-hőmérséklet Értéke vas esetén: 770 ̊C , kobalt esetén : 1130 ̊C, nikkel esetén: 360 ̊C. magnetostrikció
A dia-és paramágnesesség anyagszerkezeti értelmezése A makroszkopikus mennyiségeket, mikroszkopikusra kell visszavezetni. A mágnesességet az atomok mágneses tulajdonságára alapozva értelmezhetjük, de ezeket a tulajdonságokat az atomok kristállyá szerveződése is befolyásolja.
Az atomok mágneses tulajdonságai Ezeket a tulajdonságokat az atomok alkotóelemi, az elektronok és a mag mágneses sajátosságai alapján értelmezhetjük. Így az atomi mágnesesség lényegében háromféle hatásra vezethető vissza: A mag körül mozgó, köráramként felfogható elektronok pályamágneses momentumára; az elektronok spinjével kapcsolatos saját mágneses momentumára és az atommagot alkotó részecskék saját mágneses momentumára.
J.J. Thomson Rutherford Niels Bohr Pálya impulzusmomentum: Az elektron pályamenti keringésből adódó perdülete. Saját impulzusmomentum: a saját tengely körül való forgásból adódó perdülete. iránykvantált (mágneses- ill. spinkvantumszám) 4 kvantumszám: fő kvantumszám: ami az elektron energiáját adja meg mellékkvantumszám: ami az elektron hullámfüggvényének alakját adja meg Mágneses(m): mellékkvantumszám ismeretében határozható meg Spin kétféle értéket vehet fel: vagy - , vagy
A diamágnesesség értelmezése Azok az anyagok tiszta diamágnesek, amelyekben az elektronok ellentétes spinű párokat alkotnak, így ezzel az anyagok diamágnessége az elektronok pályamomentumából származik.
A paramágnesesség értelmezése Állandó mágneses momentummal rendelkeznek... paramágneses telítődés
Alacsony hőmérsékletek elérése: Mágneses tér hiányában a paramágneses momentumok a tér minden irányában rendezetlenül állnak be. Ez a rendezetlenség az anyagok entrópiájához egy úgy nevezett konfigurációs entrópia járulékot ad. Legyen ez az entrópia Sk. Alacsony hőmérsékleten minden elemi mágnes a telítődésnek köszönhetően a tér irányába áll be, így a konfigurációs entrópia zérussá válik. Ennek megfelelően Q=TSk hő szabadul fel, ami pl. folyékony héliummal való hűtéssel elvezethető. Ezután ha a mágneses teret kikapcsoljuk, az elemi mágnesek ismét rendezetlenné válnak, a konfigurációs entrópia Sk-ra nő. Az ehhez szükséges hőt, az anyag a rácsrezgésektől vonja el, azaz a paramágneses anyag lehűl. Ezzel a módszerrel 10-3K-es hőmérsékletet sikerült elérni.
A ferromágnesesség értelmezése csak kondenzált anyagokban jön létre a kristályok a különböző kristálytani irányokban különbözőképpen mágnesezhetőek az atomok kollektív viselkedésének következtében jön létre Giromágneses faktor : pályamozgásból eredő hatások esetén: = a spinből eredő hatások esetén pedig: =
Einstein-de Haas- kísérlet
Anti-ferromágnesesség 1933-ban Landau elméletileg jutott arra a következtetésre, hogy létezniük kell olyan anyagoknak, amelyek alacsony hőmérsékleten a szomszédos mágneses momentummal ellentétes irányban állnak be. 1938-ban felfedeztek, olyan anyagokat , amelyek valóban ilyen sajátosságokkal rendelkeznek például: MnO(mangán-oxid) , MnS(mangán-szulfid). Antiferromágnesek: csak addig marad fent,a míg a termikus mozgás szét nem zilálja. Az antiferromágnesesség kritikus hőmérsékletét Néel-hőmérsékletnek nevezzük. A Néel- hőmérséklet felett az antiferromágneses anyagok paramágnesessé válnak.