A víz A milétoszi iskolához tartozó Thalész a vizet tartotta arkhénak (őselemnek) Katt a képre!

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Vegyészeti-élelmiszeripari Középiskola CSÓKA
Advertisements

A kémiai reakció 7. osztály.
Készítette: Hokné Zahorecz Dóra 2006.december 3.
Halmazállapot-változások
Az anyag és néhány fontos tulajdonsága
-dihidrogén-monoxid, -hidrogén-hidroxid, -aqua (latin)
6. osztály Mgr. Gyurász Szilvia Balassi Bálint MTNYAI Ipolynyék
,,Az élet forrása”.
A szubsztancia részecskés felépítése és
Atomrácsos kristályok
Az anyag belső szerkezete
A Molekularács A környezetünkben lévő anyagok nagy része molekulákból épül fel. 1 részük szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú. Megfelelő hőmérsékleten.
A levegőburok anyaga, szerkezete
A vízmolekula sajátságai Halmazok, fizikai tulajdonságok
Sav-bázis egyensúlyok
SÓOLDATOK KÉMHATÁSA PUFFEROLDATOK
A HIDROGÉN.
KOLLOID OLDATOK.
Kémiai kötések Molekulák
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
Heterogén kémiai egyensúly
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban
A szappanok káros hatásai
A szappanok káros hatásai
A víz.
Janik Dóra és Vámos Csenge
A VI. főcsoport elemei (kalkogének – kőképzők) és vegyületei – O2
TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI
OLDÓDÁS.
Kovalens kötés különböző atomok között.
Halmazállapot-változások
Kémiai kötések Kémiai kötések.
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Az anyag néhány tulajdonsága, kölcsönhatások
KÉMIA 8. évfolyam Téma: A VÍZ.
Az oldatok.
SAVAK és BÁZISOK A savak olyan vegyületek,amelyek oldásakor hidroxidionok jutnak az oldatba. víz HCl H+(aq) + Cl- (aq) A bázisok olyan vegyületek.
A VÍZ HIDROGÉN-OXID KÉMIAI JEL: H2O.
Mi az élet, miért fontos a víz az élővilágban
A Föld vízkészlete.
Halmazállapotok Gáz, folyadék, szilárd.
Oldatkészítés, oldatok, oldódás
Kémiai reakciók Kémiai reakció feltételei: Aktivált komplexum:
Halmazállapotok Gáz Avogadro törvénye: azonos nyomású és hőmérsékletű gázok egyenlő térfogatában – az anyagi minőségtől, molekula méretétől függetlenül.
ANYAGI HALMAZOK Sok kémiai részecskét tartalmaznak (nagy számú atomból, ionból, molekulából állnak)
1 Kémia Atomi halmazok Balthazár Zsolt Apor Vilmos Katolikus Főiskola.
Oldat = oldószer + oldott anyag (pl.: víz + só, vagy benzin + olaj )
Kölcsönhatás a molekulák között. 1.Milyen fajta molekulákat ismerünk? 2.Milyen fajta elemekből képződnek molekulák? 3.Mivel jelöljük a molekulákat? 4.Mit.
Vizes oldatok kémhatása. A vizes oldatok fontos jellemzőjük a kémhatás (tapasztalati úton régtől fogva ismert tulajdonság) A kémhatás lehet: Savas, lúgos,
Molekula A molekula semleges kémiai részecske, amely két vagy több atom összekapcsolódásával alakul ki.
GÁZOK, FOLYADÉKOK, SZILÁRD ANYAGOK
"Víz! Se ízed nincs, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül, hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy."
Cukrok oxigén BIOKÉMIA VÍZ zsírok Fehérjék szteroidok DNS.
Kovalenskötés II. Vegyületet molekulák.
Atomrácsos kristályok
BELÉPÉS A RÉSZECSKÉK BIRODALMÁBA
Halmazállapotok Gáz, folyadék, szilárd.
A nitrogén és vegyületei
Áramlástani alapok évfolyam
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
HalmazállapotOK.
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása
3. óra Belépés a részecskék birodalmába
Alkossunk molekulákat!
Belépés a részecskék birodalmába
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Folyadék halmazállapot
OLDATOK.
Előadás másolata:

A víz A milétoszi iskolához tartozó Thalész a vizet tartotta arkhénak (őselemnek) Katt a képre!

A víz elterjedése a Földön A Föld víztartalékai nagyban befolyásolják a Föld éghajlatát.(Üvegházhatású gáz) A Föld teljes vízkészlete 1500 millió köbkilométer (1 köbkm = 1 billió köbm) Ebből 83,51% tengervíz 15,45% kőzetvíz 1,007% állandó jégtakaró

A víz körforgása a természetben

Előfordulása a természetben A világűrben itt-ott A Föld felszínének ¾ része(óceánok tengerek, tavak, folyók...) Szilárd cseppfolyós és gáznemű Minden élő szervezetben Tiszta állapotban nagyon ritkán(desztillált víz), leggyakrabban oldatok formájában Ivóvíz! Természetes vizek, lágyvíz és keményvíz

A vízmolekula

H2O szerkezete: Oxigén atom Hidrogén atomok

A víz bontása elektromos áram segítségével A víz elektrolízise A víz bontása elektromos áram segítségével H2 O2 Egyenáram Grafit Pt,vagy grafit Vizes oldat Anód: + Katód: - 2O2 = O2 + 4e 4H+ + 4e = 2H2

az O — H kötéstávolság 96 pm, a H…..H távolság 151pm. A vízmolekula képződésekor a hidrogén- és az oxigénatomok elektronszerkezete egyaránt módosul A három atom egyenlő szárú háromszöget alkot, a molekula V-alakú. a kötésszög 104,5 o, az O — H kötéstávolság 96 pm, a H…..H távolság 151pm.

Az oxigénatomtörzs körüli négy elektronpár elhelyezkedésének ideális alakja a tetraéderes (109,5o) szerkezet lenne. A nem kötő elektronpároknak azonban nagyobb a helyigénye, mint a kötő elektronpároknak, így a tetraéder torzult lesz, a H—O—H kötésszög csökken.

Hidrogénhíd-kötés (protonkötés)

Halmazállapot-változások a víz változatlanul megy át egyik fázisból a másikba, anélkül, hogy kémiai reakció következne be, csupán szerkezeti átalakulás történik. a folyamatok meghatározott - a vízre jellemző - hőmérsékleti és nyomásviszonyok fennállása esetén, azok hatására mennek végbe.

A vízmolekulák halmazállapotai: Jégben, a vízmolekulákat olyan erős kölcsönhatások tartják össze, amelyek ellenállnak az alak- és térfogat változtató erőknek, a tér minden irányában szabályos rend szerint összekapcsolódva: kristályrácsot alkotva helyezkednek el. Cseppfolyós halmazállapot Szilárd halmazállapot (jég)

A cseppfolyós halmazállapot A molekulák meglehetősen szorosan töltik ki a teret, közöttük viszonylag erős vonzóerők hatnak.

A gáz halmazállapot - vízgőz nincs önálló alakja, sem önálló térfogata, a rendelkezésre álló teret teljesen kitölti, illetve korlátlan mértékben képes kitágulni. a vízmolekulák állandó, rendezetlen mozgásban vannak (haladó, forgó mozgás), a molekulákat alkotó oxigén és hidrogén atomok rezgő mozgást végeznek, a mozgások iránya és sebessége állandóan változik.

Az oldódás (elegyedés) Adott folytonos közegben a részecskék molekuláris méretű eloszlatása (hőmozgás révén) - fizikai oldódás ionos kötésű kristályok oldása molekularácsos kötésű kristályok oldása egyes anyagok reakcióba lépnek a vízzel - oldódásuk kémiai oldódás

NaCl a vízben

A víz felületi feszültsége, a víz kohéziós ereje (hidrogénhíd kötés) A vízmolekulák kölcsönhatásban vannak egymással a hidrogénhíd kötések miatt. Kohezió a vízmolekulák hálószerű összekapcsolódásának az eredménye. A kapilláris jelenségek a kohéziós és adhéziós erők következményei, ezekkel a jelenségekkel magyarázhatóak a növényekben a különböző transzport folyamatok. Mikroszkópikus hajszálcsövek

A víz felületi feszültsége-az adhéziós erő A felületi feszültség következtében a vízre helyezett zsiletpenge nem sülyed el, vagy a rovarok is megpihenhetnek a víz felszínén. A hidrogénhíd kötések a felelősek a kivételesen magas felületi feszültségért! Az adhéziós erő következménye látszik a képen.

Az eső természetes savassága és a savas eső (a víz kiváló oldószer!) SO2 + H2O = H2SO3 SO2 + O3 = SO3 + O2 SO3 + H2O = H2SO4 2NO2 + 2H2O = HNO2 + HNO3 H2O + CO2 → H2CO3 H2O + H2CO3 HCO3 + H3O+ pH ≈ 5, mészkő, vízkő képződése: H2CO3 + CaCO3 2HCO3 + Ca2+(aq)

A víz legfontosabb kémiai reakciói -Reagál a nemfémoxidokkal: SO3+H2O→H2SO4 Ha a víz nemfémoxidokkal reagál, savak keletkeznek. -Reagál fémoxidokkal: CaO+H2O →Ca(OH)2 Ha a fémoxidok reagálnak vízzel, bázisok keletkeznek.

A víz és az élet Az élet a Földön a vízben kezdődött, és 3 billió évig tartott az evolúció. A mai civilizáció fennmaradása szintén a víztől függ. Az emberi szervetet sejtjei 70–95 % vizet tartalmaznak. Katt a képre!

e-mail: zolihat@gmail.com Köszönöm a figyelmet! Készítette: Hatala Zoltán Hunyadi János Általános Iskola, Csantavér e-mail: zolihat@gmail.com ©2009