Tavak vízminőségi problémái EUTROFIZÁLÓDÁS

LIMNOLÓGIA (tótudomány) Tavak kialakulása TermészetesTermészetes Mesterséges (duzzasztógátak, (ivóvíz)tározók, halastavak, üdülőtavak, hűtőtavak stb.)Mesterséges (duzzasztógátak, (ivóvíz)tározók, halastavak, üdülőtavak, hűtőtavak stb.) Tavak jellemzői MorfológiaMorfológia VízháztartásVízháztartás Vízmozgás, áramlásokVízmozgás, áramlások Hőmérséklet és fényviszonyok,Hőmérséklet és fényviszonyok, Tápanyag ellátottságTápanyag ellátottság Kémiai jellemzők, sótartalomKémiai jellemzők, sótartalom

Tavak hidrológiája és morfológiája Alaktan és jellemző méretek hosszúságszélesség víztükörfelület (A) víztérfogat (V) vízmélység (H) Tartózkodási idő (feltöltődési, vízkicserélődési idő): Q Hígulás, megújulási sebesség: L Partvonal hosszúság (L) Partvonal tagoltság:

Tavak vízmérlege Befolyó – elfolyó + csapadék – párolgás  talajvíz Szabályozott tavak: Vízmérleg szerepe: Tartózkodási idő Sótartalom (lefolyástalan tavak) Tápanyag visszatartás (oldott és partikulált formák, szezonális változások)

Vízmozgások Aperiodikus áramlások: Aperiodikus áramlások: Szél ill. nyomáskülönbség hatására kialakuló áramlások Periodikus vízmozgások:Periodikus vízmozgások: Szél keltette hullámzás (függ: szélsebesség, meghajtási hossz, vízmélység) Tólengés (seiche): a szél hatására a víztömeg feltorlódik, majd a szél leálltával visszalendül (Balaton: hossz- és keresztirány)  Üledék felkeveredés (áramlásból és a hullámmozgásból származó csúsztató feszültség idézi elő)  fény  biomassza származó csúsztató feszültség idézi elő)  fény  biomassza

Szélsebesség és hullámmozgás kapcsolata

Lebegőanyag koncentráció (Balaton)

Fényintenzitás vertikális eloszlása: Lambert törvény HŐMÉRSÉKLET ÉS FÉNY z I I0I0I0I0 1%: fotikus zóna z T Hőmérséklet vertikális eloszlása (C) Nyár Tél Hőrétegzettség (mély tavak) T (C)  4 C Max. termikus gradiens Termikus ellenállás Extinkciós tényező (k e )

Tavak rétegződése: Mély tavak EpilimnionMetalimnionHipolimnion Jellemzők: hőrétegzettség, időszakos cirkuláció (átfordulás), Függ: szél kinetikai energiája és a sűrűség különbségből adódó termális ellenállás (számítható!) Sekély tavak Fenékig átkevert Nincs hőrétegzettség!

IDŐBELI VÁLTOZÁSOK (szukcesszió): Természetes: termőképesség (trofitás) növekedése (tápanyag dúsulás), feltöltődés, sótartalom növekedése (lefolyástalan tavak) Mesterséges: eutrofizálódás, savasodás, vízháztartás változása (kiszáradás) – antropogén hatások! OligotrófMezotróf Eutróf Mocsár Időlépték!

ALAPFOGALMAK ALAPFOGALMAK Eutrofizálódás: tápanyagfeldúsulás Természetes vs mesterséges Kronológia Kiváltó okok (főként P és N terhelések): vízgyűjtő Szennyvíz (közvetlen, közvetett) - pontszerűSzennyvíz (közvetlen, közvetett) - pontszerű Városi lefolyásVárosi lefolyás Mezőgazdaság - nem-pontszerű (csapadék)Mezőgazdaság - nem-pontszerű (csapadék) IparIpar Légköri kihullásLégköri kihullás Több nagyságrendnyi növekedés (elmúlt fél évszázad) Fontos természeti tényező: hőmérséklet, összes sugárzás

ALAPFOGALMAK (folyt.) ALAPFOGALMAK (folyt.) Okozatok (következmények) „Algásodás”: esztétika (rekreáció), vízhasználatok„Algásodás”: esztétika (rekreáció), vízhasználatok Vízkezelés (pl. szűrők eltömődése)Vízkezelés (pl. szűrők eltömődése) Íz és szagÍz és szag Toxikus hatásokToxikus hatások Szervesanyag felhalmozódás  O 2Szervesanyag felhalmozódás  O 2 O 2 napszakos ingadozásO 2 napszakos ingadozás Makrofiták (bentikus eutrofizáció)Makrofiták (bentikus eutrofizáció)

TÁPANYAG ELÁTOTTSÁG Források: - Természetes (vízgyűjtő – kőzetek, légköri kiülepedés) - Antropogén (komunális szennyvíz, mezőgazdaság – műtrágyák, ipari emissziók). műtrágyák, ipari emissziók).

FOTOSZINTÉZIS ÉS SZTÖCHIOMETRIA FOTOSZINTÉZIS ÉS SZTÖCHIOMETRIA 106 CO NO 3 + HPO H 2 O + 18 H  C 106 H 263 O 110 N 16 P O 2 CO 2 és szervetlen tápelemek  növényi protoplazma (fény, termelés vs légzés)CO 2 és szervetlen tápelemek  növényi protoplazma (fény, termelés vs légzés) C 106 H 263 O 110 N 16 P 1 :elemek aránya a sejtbenC 106 H 263 O 110 N 16 P 1 :elemek aránya a sejtben Liebig: 106 : 16 : 1 (moláris arány)Liebig: 106 : 16 : 1 (moláris arány) Redfield: felvétel és leadás aránya a fenti az óceánokbanRedfield: felvétel és leadás aránya a fenti az óceánokban Édesvizek hasonlóan viselkednek (tó specifikus)Édesvizek hasonlóan viselkednek (tó specifikus) A limitálás elve:A limitálás elve: - természeti körülmények - szabályozás

Folyamatok R,T 1 év N,P Chl Természeti tényezők: Sugárzás, hőmérséklet Felvehető tápanyagok, Biomassza (eredő hatás)

N/P ARÁNY SZEREPE Max  N Max  P N [mg/l] P [mg/l] idő b Chl-a [  g/l] idő Chl-a [  g/l] idő P [mg/l] idő a N [mg/l] idő

N/P ARÁNY: EGYSZERŰ BECSLÉS N/P ARÁNY: EGYSZERŰ BECSLÉS Alga sejt:  gP/  gChl-a  a PAlga sejt:  gP/  gChl-a  a P  gN/  gChl-a  a N  gN/  gChl-a  a N Példa: (a) N = 5 mg/l, a N = 10  Chl-a = 500  g/lPélda: (a) N = 5 mg/l, a N = 10  Chl-a = 500  g/l (b) P = 1 mg/l, a P = 1  Chl-a = 1000  g/l (b) P = 1 mg/l, a P = 1  Chl-a = 1000  g/l Szabályozás: Chl-a = 50  g/l (célállapot)Szabályozás: Chl-a = 50  g/l (célállapot) P = 50  g/l = 0.05 mg/l P = 50  g/l = 0.05 mg/l Általában, ha N/P < 10  N limitálÁltalában, ha N/P < 10  N limitál N/P > 10  P limitál N/P > 10  P limitál N/P  10  ??? N/P  10  ??? Mi limitál? Szennyvíz (nyers és tisztított)?Mi limitál? Szennyvíz (nyers és tisztított)? Mezőgazdasági diffúz? Mezőgazdasági diffúz? Vegyes? Vegyes? Mi tehető limitálóvá? Mi tehető limitálóvá? Fényviszonyok, átlátszóság (pl. Secchi mélység)Fényviszonyok, átlátszóság (pl. Secchi mélység) Fitoplankton összetételeFitoplankton összetétele

INDIKÁTOROK INDIKÁTOROK Elsődleges termelésElsődleges termelés AlgaszámAlgaszám BiomasszaBiomassza Chl-aChl-a ÖP, ÖNÖP, ÖN Fényviszonyok, átlátszóság (pl. Secchi mélység)Fényviszonyok, átlátszóság (pl. Secchi mélység) Fitoplankton összetételeFitoplankton összetétele

TAVAK OSZTÁLYOZÁSA (OECD; Chl-a - átlag/max) OligotrófMezotrófEutrófHipertróf ÖP (mg/m 3 ) >100 Chl-a (mg/m 3 ) 2.5/88/2525/75>25/>75 Secchi (m) 631.5<1.5 Hipol.O 2 tel.(%) 8010<10-

EGYSZERŰ ÖP MODELL: ÖP anyagmérleg Q be, L be V, A Q ki, P P vsvsvsvs P – összes P koncentráció (teljes elkeveredés) L be – külső P terhelés v s – látszólagos (eredő) ülepedési sebesség (m/év) Feltevések: - csak összes P - teljes elkeveredés (szegmentálás) - teljes elkeveredés (szegmentálás) - évi átlag - évi átlag

 0 0 0 0 Egy év alatt (évi átlag): Normalizált terhelés (évi átlagos összes P koncentráció) l – fajlagos ÖP terhelés (g/m 2 /év) - éves átlag q – fajlagos hidraulikai terhelés (m 3 /m 2 /év = m/év) P – éves átlagos P koncentráció (g/m 3 )

A Vollenweider-féle statisztikus formula (1980) Sekély tavakra: Tartózkodási idő (év)

Tervezés empirikus összefüggések alapján ÖP terhelés Anyagmérleg számítás ÖP koncentráció P lChl P Max/átlag klorofill koncentráció Chl S Secchi mélység

EGYSZERŰ ÖP MODELL: előnyök, hátrányok EGYSZERŰ ÖP MODELL: előnyök, hátrányok EGYSZERŰ, GYORS, EGY PARAMÉTEREGYSZERŰ, GYORS, EGY PARAMÉTER ADATOK BECSÜLHETŐKADATOK BECSÜLHETŐK CSAK ÉVI ÁTLAG – „NAGY” TAVAKCSAK ÉVI ÁTLAG – „NAGY” TAVAK KÖZEL LINEÁRIS „VÁLASZ”. BELSŐ TERHELÉS 0.KÖZEL LINEÁRIS „VÁLASZ”. BELSŐ TERHELÉS 0. DINAMIKA? LIMITÁLÁS? FÉNY?DINAMIKA? LIMITÁLÁS? FÉNY? MINDIG A KEZDETI LÉPÉS!MINDIG A KEZDETI LÉPÉS!

„TÓ VÁLASZ” BELSŐ TERHELÉS NÉLKÜL Lineáris szakasz Telítési szakasz BIOMASSZA TERHELÉSP

KÜLSŐ TERHELÉS KIÜLEPEDÉS BELSŐ TERHELÉS KIFOLYÁS ÜLEDÉK AZ ÜLEDÉK SZEREPE: BELSŐ TERHELÉS (A TÁPANYAGOK (ELSŐSORBAN A FOSZFOR) AZ ÜLEDÉKBŐL VISSZAJUT A TÓBA) NEM-PONTSZERŰ LÉGKÖRI KIÜLEPEDÉS

KÜLSŐ TERHELÉS KIÜLEPEDÉS BELSŐ TERHELÉS KIFOLYÁS SZENNYVÍZVÍZTISZTÍTÁS ÜLEDÉK LÉGKÖRI KIÜLEPEDÉS NEM-PONTSZERŰ A SZABÁLYOZÁS HATÁSA : KÉSLELTETETT VÁLASZ (A KÜLSŐ TERHELÉS CSÖKKENTÉSE UTÁN A BELSŐ TERHELÉS NÖVEKSZIK)

KÜLSŐ TERHELÉS KIÜLEPEDÉS BELSŐ TERHELÉS KIFOLYÁS ÜLEDÉK LÉGKÖRI KIÜLEPEDÉS NEM-PONTSZERŰ SZENNYVÍZVÍZTISZTÍTÁS A SZABÁLYOZÁS HATÁSA : KÉSLELTETETT VÁLASZ (A KÜLSŐ TERHELÉS CSÖKKENTÉSE UTÁN A BELSŐ TERHELÉS NÖVEKSZIK)

KÜLSŐ TERHELÉS KIÜLEPEDÉS BELSŐ TERHELÉS KIFOLYÁS ÜLEDÉK LÉGKÖRI KIÜLEPEDÉS NEM-PONTSZERŰ SZENNYVÍZVÍZTISZTÍTÁS A SZABÁLYOZÁS HATÁSA : KÉSLELTETETT VÁLASZ (A KÜLSŐ TERHELÉS CSÖKKENTÉSE UTÁN A BELSŐ TERHELÉS NÖVEKSZIK)

KÜLSŐ TERHELÉS KIÜLEPEDÉS BELSŐ TERHELÉS KIFOLYÁS ÜLEDÉK LÉGKÖRI KIÜLEPEDÉS NEM-PONTSZERŰ SZENNYVÍZVÍZTISZTÍTÁS A SZABÁLYOZÁS HATÁSA : KÉSLELTETETT VÁLASZ (A KÜLSŐ TERHELÉS CSÖKKENTÉSE UTÁN A BELSŐ TERHELÉS NÖVEKSZIK)

KÜLSŐ TERHELÉS KIÜLEPEDÉS KIFOLYÁS ÜLEDÉK LÉGKÖRI KIÜLEPEDÉS NEM-PONTSZERŰ SZENNYVÍZVÍZTISZTÍTÁS A SZABÁLYOZÁS HATÁSA : KÉSLELTETETT VÁLASZ (A KÜLSŐ TERHELÉS CSÖKKENTÉSE UTÁN A BELSŐ TERHELÉS NÖVEKSZIK)

KÜLSŐ TERHELÉS KIÜLEPEDÉS KIFOLYÁS ÜLEDÉK LÉGKÖRI KIÜLEPEDÉS NEM-PONTSZERŰ SZENNYVÍZVÍZTISZTÍTÁS A SZABÁLYOZÁS HATÁSA : KÉSLELTETETT VÁLASZ (A KÜLSŐ TERHELÉS CSÖKKENTÉSE UTÁN A BELSŐ TERHELÉS NÖVEKSZIK)

KÜLSŐ TERHELÉS KIÜLEPEDÉS KIFOLYÁS ÜLEDÉK LÉGKÖRI KIÜLEPEDÉS NEM-PONTSZERŰ SZENNYVÍZVÍZTISZTÍTÁS A SZABÁLYOZÁS HATÁSA : KÉSLELTETETT VÁLASZ (A KÜLSŐ TERHELÉS CSÖKKENTÉSE UTÁN A BELSŐ TERHELÉS NÖVEKSZIK)

BELSŐ TERHELÉS BELSŐ TERHELÉS L = L K + L B (KÜLSŐ + BELSŐ P TERHELÉS)L = L K + L B (KÜLSŐ + BELSŐ P TERHELÉS) MÓDOSÍTOTT VOLLENWEIDERMÓDOSÍTOTT VOLLENWEIDER HA L K  ÖP (vs-ből)  VÉGES ÉRTÉK (L B ), NEM ZÉRUS (RÖVID TÁV)HA L K  ÖP (vs-ből)  VÉGES ÉRTÉK (L B ), NEM ZÉRUS (RÖVID TÁV) ÜLEDÉK FELÚJULÁS (HOSSZÚ TÁV)ÜLEDÉK FELÚJULÁS (HOSSZÚ TÁV)

AZ ÖP MODELL ALKALMAZÁS LÉPÉSEI AZ ÖP MODELL ALKALMAZÁS LÉPÉSEI ALKALMAZÁSI FELTÉTELEK?ALKALMAZÁSI FELTÉTELEK? ALAPPARAMÉTEREK (vízháztartás stb.)ALAPPARAMÉTEREK (vízháztartás stb.) TERHELÉS BECSLÉSE (lásd később)TERHELÉS BECSLÉSE (lásd később) FAJLAGOS ÉRTÉKEKFAJLAGOS ÉRTÉKEK JELEN ÁLLAPOTJELEN ÁLLAPOT CÉLÁLLAPOT (ÖP VAGY CHL-A)CÉLÁLLAPOT (ÖP VAGY CHL-A) MEGENGEDETT ÖP TERHELÉSMEGENGEDETT ÖP TERHELÉS HOGYAN ÉRJÜK EL ÉS MENNYIÉRT?HOGYAN ÉRJÜK EL ÉS MENNYIÉRT?

Terhelés és a nem-pontszerű szennyezés folyamatai

SZENNYEZŐ FORRÁSOK Pontszerű szennyezők: A szennyező hatás koncentráltan éri a befogadótA szennyező hatás koncentráltan éri a befogadót Mérhető, ellenőrizhetőMérhető, ellenőrizhető Legtöbbször időben állandóLegtöbbször időben állandó „Csővégi” eljárások alkalmazhatók„Csővégi” eljárások alkalmazhatók Nem pontszerű (megoszló, diffúz): A szennyezés helye nem lokalizálható, vonal mentén, víz felszínénA szennyezés helye nem lokalizálható, vonal mentén, víz felszínén Kis koncentrációban, nagy területrőlKis koncentrációban, nagy területről Erősen függ a hidrológiai viszonyoktól (csapadék, lefolyás)Erősen függ a hidrológiai viszonyoktól (csapadék, lefolyás) Folyamata: forrás – transzport valamely közvetítő közeg útján (légköri kiülepedés, felszíni lefolyás, felszín alatti lefolyás, talajerózió)Folyamata: forrás – transzport valamely közvetítő közeg útján (légköri kiülepedés, felszíni lefolyás, felszín alatti lefolyás, talajerózió) Beavatkozás: elsősorban a keletkezés helyénBeavatkozás: elsősorban a keletkezés helyén

NEM-PONTSZERŰ MODELLEZÉS FEJLŐDÉSE ”Őskorszak” és hidrológiai modellezés kora Új generációs modellek és ”számítógép” korszak Ma: kevés új modell, térinformatikai fejlesztések, kiértékelés FEJLŐDÉSI STÁCIÓK Empirikus (regressziós) Fizikai alapú (teoretikus) Konceptuális (ötvözet) MEGKÖZELÍTÉS MÓDJA

EGYSZERŰ VÍZGYŰJTŐMODELLEK (SCREENING MODELS) Éves átlagos terhelések számítása Egyes területhasználati kategóriák szerint Felszíni lefolyás és erózió empirikus összefüggésekkel Becsült konstans koncentrációértékek Fajlagos területi terhelések megadása Egyszerű módszerek a kritikus területek kiszűrésére

EGYSZERŰ VÍZGYŰJTŐMODELLEK ELŐNYÖK Egyszerű alkalmazhatóság Kismértékű adatigény Költséghatékony HÁTRÁNYOK Bizonytalansági problémák Szabályozás hatása csak egy konstans visszatartási arányban jelentkezik Komplex vízgyűjtőknél hosszadalmas A folyamatokat figyelmen kívül hagyja Kiterjeszthetőségi problémák ALKALMAZÁS: ÁLTALÁNOS VIZSGÁLATOK, PROBLÉMAFELTÁRÁS

HIDROLÓGIAI ALAPÚ MODELLEK (SIMULATION MODELS) Térbeli és időbeli felbontás lehetősége A meghatározó folyamatok részletesebb elemzése Megnövekedett paramétermennyiség és adatigény Számítógépes háttér Több részmodellből álló integrált eljárások Vízgyűjtő-hidrológia modellezésén alapszik Üledék- és szennyezőanyag-transzport modellezése is

MODELLEK LÉPTÉK SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA TÉRBELI Összevont paraméterű (teljesen homogén) Osztott paraméterű (cella alapú) Részterületen összevont paraméterű (átmenet) IDŐBELI Folytonos időlépésű (nap) Esemény-alapú, dinamikus (óra) Hosszútávú (hónap, év)

FAJLAGOS TERHELÉSEK (kg/ha/év): ÖP FAJLAGOS TERHELÉSEK (kg/ha/év): ÖP MEZŐGAZDASÁG: 0.5 (0.1 – 5)MEZŐGAZDASÁG: 0.5 (0.1 – 5) VÁROSI LEFOLYÁS: 1.0 (0.1 / 10)VÁROSI LEFOLYÁS: 1.0 (0.1 / 10) ATMOSZFÉRA: 0.5 (0.1 – 1.0)ATMOSZFÉRA: 0.5 (0.1 – 1.0) ERDŐ: 0.4 (0.01 – 1.0)ERDŐ: 0.4 (0.01 – 1.0) ÖN: HASONLÓANÖN: HASONLÓAN BIZONYTALANSÁGOKBIZONYTALANSÁGOK

Fajlagos területi terhelés jellemző értékei (kg/ha/y) TerülethasználatKOIÖNÖPN/PForrás Mezőgazdasági terület Legelő Erdő Szőlő, gyümölcsös Városi terület VITUKI, 1996, 2. Jolánkai, 1984, 3. JICA, 1998

BOIÖNÖP Szarvasmarha Tejelő tehén Sertés3512 Ló6110 Birka3.21 Baromfi Haszonállatok fajlagos emissziói (kg/egyed/év)

Duna vízgyűjtőre készített becslés (MONERIS, Behrendt et al, 2003)

Duna vízgyűjtőre készített becslés (MONERIS, Behrendt et al, 2003)

Országos terhelés becslés eredménye (Összes N, Összes P) 14% 6% 13% 1% 9% 57% TN: 20 kt/év 4% 13% 8% 2% 60% 13% Felszíni oldott Felszíni partikulált Felszín alatti oldott Települési felszíni oldott Települési partikulált Települési felszín alatti oldott TP: 3 kt/év

Felszíni vizek tápanyagterhelésének becslése területi érzékenység alapján Felszín alatti oldott P Felszíni oldott N Felszín alatti oldott N Felszíni oldott P Felszíni partikulált N Felszíni partikulált P Felszín alatti oldott P Felszíni oldott N Felszín alatti oldott N Felszíni oldott P Felszíni partikulált N Felszíni partikulált P Csapadék Teljes lefolyás Domborzat (lejtés) Talaj Területhasználat Felvehető P tartalom Humusz- tartalom N mérleg Geológia Települési jellemzők Talaj oldott nitrogéntartalma Kimosdó foszfor- mennyiség Denitrifikációs kapacitás Talaj szerves nitrogéntartalma Adszorpciós kapacitás Lemosódó nitrogénmenny. Felszíni lefolyás Eróziós potenciál Beszivárgás Csatornázatlan népsűrűség Burkolt felszíni oldott N Burkolt felszíni partikulált N Burkolt felszíni oldott P Burkolt felszíni partikulált P Talaj oldott foszfortartalma Összes N emisszió Összes P emisszió Víztestek vízgyűjtői Felszíni oldott N Felszíni oldott P Felszíni part. N Felszíni part. P Felszín al. oldott N Felszín al. oldott P Felszíni oldott N Felszíni oldott P Felszíni part. N Felszíni part. P Felszín al. oldott N Felszín al. oldott P Magyarországi összes, nem-városi N és P emisszió terhelés- komponensenként Magyarországi összes, városi N és P emisszió terhelés- komponensenként

N P

VÍZGYŰJTŐRŐL SZÁRMAZÓ TERHELÉSEK MEGHATÁROZÁSA A MÉRÉSEKRE TÁMASZKODVA L1L1 L2L2 L3L3 L4L4 L 111 L211L211 L11L11 L12L12 L 21 L 22 L 31 L 3 = (L 4 + L 31 +  E 3 ) a 3 L 21 = (L 22 + L  E 21 ) a 21 L 2 = (L 3 + L 21 +  E 2 ) a 2 L 11 = (L 12 + L  E 11 ) a 11 L 1 = (L 2 + L 21 ) a 1 L i – mért terhelés (anyagáram) – ellenőrzési pontok E i – vízgyűjtőről származó terhelés (emisszió) E2E2 E3E3 E 11 E 21 a i – átviteli tényező (transzmisszió)(1-a = visszatartás a mederben)

Terhelés számítása: L i – Anyagáram az i-dik ellenőrzési ponton m – mellékfolyók száma az i-dik szakaszon E – az i-dik szakaszt érő vízgyűjtő eredetű terhelés (emisszió) j – emissziós források száma az i-dik szakaszon a – az i-dik szakaszon érvényes átviteli tényező L p – pontszerű szennyezőforrás (t/év)  p – pontszerű forrás transzmissziós tényezője (-) L np – diffúz szennyezőforrrás (t/év) L – fajlagos területi terhelés (t/ha,év) A – a fajlagos terheléshez tartozó vízgyűjtőterület (ha)  np – diffúz terhelés transzmissziós tényezője (-) ( 1-  = visszatartás a vízgyűjtőn)

A számítás korlátai: Ellenőrzési pontokon mért anyagáram mintavételi hibája (mintavételi gyakoriság, analitikai módszer, stb.)Ellenőrzési pontokon mért anyagáram mintavételi hibája (mintavételi gyakoriság, analitikai módszer, stb.) Átviteli tényező ismeretlen – vízminőségi modell!Átviteli tényező ismeretlen – vízminőségi modell! Pontszerű terhelések: becslés (lakosegyenérték), mérésPontszerű terhelések: becslés (lakosegyenérték), mérés Diffúz terhelés: területi jellemzők, irodalmi adatok (fajlagos területi terhelés), modell – időbeli változékonyság, bizonytalan!Diffúz terhelés: területi jellemzők, irodalmi adatok (fajlagos területi terhelés), modell – időbeli változékonyság, bizonytalan! Visszatartás a vízgyűjtőn (transzmissziós tényező): mérés? becslés? empíria?Visszatartás a vízgyűjtőn (transzmissziós tényező): mérés? becslés? empíria?

A TERHELÉS BECSLÉS LÉPÉSEI A TERHELÉS BECSLÉS LÉPÉSEI VÁROSI, PONTSZERŰVÁROSI, PONTSZERŰ NEM-PONTSZERŰNEM-PONTSZERŰ KÖZVETLEN, KÖZVETETTKÖZVETLEN, KÖZVETETT FAJLAGOS ÉRTÉKEKFAJLAGOS ÉRTÉKEK VISSZATARTÁSVISSZATARTÁS MÉRÉSEK, „GÖNGYÖLÍTÉS”, ELLENŐRZÉSMÉRÉSEK, „GÖNGYÖLÍTÉS”, ELLENŐRZÉS BEAVATKOZÁSOK HATÁSABEAVATKOZÁSOK HATÁSA MODELLEZÉSMODELLEZÉS

5776 km2 596 km2

53% 31% 10% 6%

75mg/m3 18mg/m3 12mg/m3 10mg/m3

A TÁPANYAGTERHELÉS HOSSZÚTÁVÚ VÁLTOZÁSA

A tartományok a becslés bizonytalanságát jelzik ÖSSZES VÍZJÁRÁS FÜGGŐ TERHELÉS AZ ÉVI ÁTLAGOS LEFOLYÁS FÜGGVÉNYÉBEN

SZABÁLYOZÁS Emisszió forrás Transzport a víz- gyűjtőn (visszatartás) Transzport (visszatartás) a folyómederben Tavi tápanyag forgalom Kibocsátás csökk., szennyvíz („end of pipe”); „best management practice”, ár, adó, területhasználat szabályozása Lefolyási tényező csökkentése, erózióvédelem, művelés, előtározók, „wetland”-ek kialakítása Hordalék- és uszadékfogók, fenéklépcső, levegőztetés, ökológiai szemléletű mederrendezés, előtározók Üledék kotrása, inaktiválása, biomanipuláció, vízpótlás, mély tavak levegőztetése, algicid

A beavatkozásokat követően ( ) szennyvíz 7% városi lefolyás 23% geokémiai háttér 11% mezőgazdasági 52% légköri 7% A beavatkozások előtt ( ) szennyvíz 21% városi lefolyás 19% geokémiai háttér 6% mezőgazdasági 48% légköri 6% ÖSSZES P TERHELÉS: EREDET SZERINTI MEGOSZLÁS

IIIIIIIV Összes P (tonna/év) I IIIII IVszennyvíz városi lefolyás mezőgazdasági légköri geokémiai háttér A MEDENCÉK FOSZFORTERHELÉSE A BEAVATKOZÁSOK ELŐTT ÉS UTÁN

KIS-BALATON: FELSŐ TÁROZÓ EGYSZERŰANYAGMÉRLEG

Balaton Zala Zalaegerszeg Kis-Balaton

Felsô Tározó A = 18 km 2 Alsó Tározó A  50 km 2 Felsô Tározó A = 18 km 2

ÖP visszatartás a Kis-Balaton Felső Tározóban  P tervezett = f (P be, Q be, v s ) /Vollenweider/ ?

TP be (t/y) TP ki (t/y) ~30 t/y Befolyó és kifolyó ÖP terhelés kapcsolata Be Ki

PP P Belső P + P BELSŐ = ÖSSZES NETTÓ ÜLEPEDÉS  P + P BELSŐ = ÖSSZES NETTÓ ÜLEPEDÉS

ORP Alga P felvétel Mineralizáció Külső terhelés “adszorpció” 1988 Alga P felvétel 1992 “deszorpció” Külső terhelés Mineralizáció

BALATON: TERHELÉS ÉS TROFITÁS KAPCSOLATA

Vollenweider modell előnyei: Egyszerű Tervezés, előrejelzés Hosszú távú átlagok A modell alkalmazási korlátai: Éves átlagok – több éves adatsor Egy paraméter (v s ) – aggregált jellemző (P forgalmat befolyásoló összes hatást összegzi) Empíria Szezonális változásokat nem tudja kezelni Fény, vízmélység (fotikus zóna) szerepe nem jelenik meg Belső terhelés hiánya

SZABÁLYOZÁS ALAPEGYSÉGE:VÍZGYŰJTŐ 