Szintagmatan, mondattan 3. Az alárendelő szintagmák 2.

A főnévi alaptagú szintagma Bővítményei tipikusan szabad B-ek főként jelzők (szorgalmas tanuló) és hátravetett határozók (ház a sziklák alatt) (De: a H tipikusan igei, igenévi B!) Ritkán: alany (ha állítmány a főnév), ami ekkor kötelező kötött B: A sógorom tanár. A főnév szabad bővítményei: elsősorban JELZŐK: minőségjelző (piros alma), ezen belül minősítő jelző (piros alma) ***kijelölő jelző (ezt a /piros/ almát) mennyiségjelző (öt alma), birtokos jelző (Zsófi almája), ***értelmező jelző (almát, pirosat).

A főnévi alaptagú szintagma Jelzői bővítményt a főnév valamennyi mondatrészi szerepében kaphat. Birtokos jelzői bővítmény esetén a főnévi alaptagon ez morfológiai eszközzel (birtokos személyjellel) is jelölve van (Pista kutyája). A másik tipikus bővítménye a hátravetett határozó (ház a sziklák alatt, levél a hitveshez, a puszta télen). elöl álló jelzővé alakítható: a sziklák alatti ház, a téli puszta (+való/levő segédigenév, ami sokszor ki is maradhat: a szobába lépéskor). címekben, nominális mondatokban fordul elő, bár használata néha kétértelműséghez vezet: Értesült a botrányról a ligetben.   Az állítmányi helyzetű főnév a mondatban elöl álló szabad határozóval is bővülhet (Az öcsém Szegeden katona.) Fontos: ne feledjük Demét!

A főnévi alaptagú szintagma A főnév kötött bővítményei: szintén J-k vagy H-k. Bizonyos főnévi csoportokra jellemző a vonzatosság: Képzett főnevek (itt H és J is lehet vonzat): gyakran megőrzik a kiinduló, képző nélküli szó vonzatát. Az örökölt vonzat elsősorban határozó (ragaszkodik valamihez → ragaszkodás valamihez, jártas vmiben, közel vmihez – ilyenkor hátravetett H-k keletkeznek, melyek J-vé alakíthatók: vmiben való jártasság, vmihez való közelség).

A főnévi alaptagú szintagma Az örökölt vonzat jelző (könyvet olvas → könyvet olvasás; könyv olvasása - Jb). ALANYI VONZAT KÉPZETT FN ESETÉBEN TEHÁT NINCS, MERT BIRT. J LESZ BELŐLE. Alanyi vonzatból birtokos jelző (Pista fut → Pista futása). ősi transzformáció, genitivus subiectivus. birt. J lesz a T-i vonzatból: asztalt készít → az asztal készítése, genitivus obiectivus. a T-as igének A-i vonzata is van, főnevesülve mindkét vonzatból (T, A) birtJ lesz, s kétértelmű alakok keletkeznek: az apa szeretete –újabb vonzattal egyértelműsíthető: az apa szeretete a fiú iránt (gen. subi.))/által (gen. obi.) Hármas vonzat is lehetséges, ha a főnevesült igének is az volt: Pista átadja a levelet Rezsőnek → a levél átadása Rezsőnek Pista által

A főnévi alaptagú szintagma A vonzatos képzett főnevek csoportjai a következők (tipikusan -ás/-és, -ság/-ség képzősek): tárgyas igék származékai, elsősorban kötelező tárgyi vonzat esetén (asztalt készít→asztal készítése, könyvet olvas → a köny v olvasása) kötött határozói bővítménnyel járó igék származékai (ragaszkodik valamihez→ragaszkodás valamihez) tárggyal vagy vele szinonim kötött határozóval bővülő igék származékai (átugrik valamit/valamin→átugrás valamin) önállóan nem élő tranzitív igei tő származékai (irgalmaz valakinek→irgalmas valakihez) kötött bővítményű melléknevekből származó főnevek (jártas valamiben→jártasság valamiben) kötött bővítményű határozószókból származó főnevek (közel valamihez→közelség valamihez)

A főnévi alaptagú szintagma A nem képzett főnevek között is vannak olyanok, amelyek kötött bővítményeket kapnak. Határozói vonzatok: Bizonyos főnevek alapjelentésükben hordozzák azt a jelentésmozzanatot, amely a bővítményük kötöttségét előidézi: cselekvés, történés, szellemi műveletek, közlés, lelkiállapot, érzelem, magatartás jelentésköre (beszéd valamiről, búcsú valakitől, per vkivel, ellenség vkine, harc vki ellen, ). a főnév passzív (önállóan nem élő) tranzitív igei tőnek a származéka: ajándék vkinek (l. ajánl vkinek), harag vkire (haragszik vkire), irgalmasság vkinek (irgalmaz vkinek)

A főnévi alaptagú szintagma Jelzői vonzatok: FAKULTATÍV JELZŐ VONZAT: viszonyjelölő főnevek (= családi, társadalmi, hivatali kapcsolat, azaz férj, feleség, húg, apa stb.) birt J-i vonzatuk lehet (van, hogy ez eleve jelölt a fn-en: öccse, bátyja) helyzetjelölő főnevek, ezek leginkább csak birtokos személyjeles formában léteznek a nyelvben, abszolút alakkal sokszor nem is rendelkeznek (széle, közepe, eleje, stb.), birt J-i vonzatuk lehet KÖTELEZŐ JELZŐI VONZAT: az Á-i szerepú fn A-i vonzatát nem számolva: mértékjelölő szerkezet (kiló, méter, forint stb., két deci bor).

A főnévi alaptagú szintagma Üres igék mellett álló fn-ek: a vonzatosságot nem érinti, de lehetővé teszik, hogy a vonzatos névszó a mondat Á-a legyen, pl. van/nincs ’habet’ ereje, panasza, hite, hálát, erőt ad, panaszt tesz, haragot, reménységet tart, szó, öröm, különbség van ’est’, részt vesz

A melléknévi alaptagú szintagma A mn. B-e szinte mindig H (a mn jelentése engedi meg/írja elő): lehet fakultatív (szerelmes vkibe), vagy kötelező vonzat (jártas vmiben, mentes vmitől), vagy szabad B (nagyon szerelmes). Tipikus a fokH-val való bővülés: nagyon nagy, igen magas, jó kövér esetleg A, ha a mn állítmány (vagyis mondatrészi alapon bővítve): ha Á a melléknév, mindig köthető alanyhoz: a tábla fekete Lehet-e jelzői B-e a mn-nek? Vitatott, mert: fekete szemüveges (ember), piros tetejű (ház) – de itt a fn-nek (szemüveg, tető) van jelzője sötét rózsaszín: ez a kivétel, de a színnevek tipikusan kettős szófajúak, tehát fn-ek is

A melléknévi alaptagú szintagma A több jelentésű mn-eknek több vonzatuk van, a vonzatok oppozícióban állnak: méltó vkihez ~ méltó vmire, jó vkihez, vkinek, vmire, vmiből, vkinél. Kizárás: *Pista jó angolból az anyjához. Szinonim vonzatok itt is vannak: jó vkihez/vkivel szemben/vki iránt.

A melléknévi alaptagú szintagma A MN-EK VONZATOS SZERKEZETEINEK SZEMANTIKAI CSOPORTJAI: összefüggésviszonyt (személyek, dolgok, fogalmak közötti összefüggéseket, illetőleg ezek módját fejezik ki): aszemantikus határozóval bővülnek (A hangok a madárcsiripeléshez hasonlók voltak.): azonos vkivel, kapcsolatos vmivel, hasonló vkihez, elválaszthatatlan szándékviszonyt fejeznek ki: aszemantikus (Hajlandó vagy erre?) vagy célhatározóval (Nem bolond ilyen dolgokat cselekedni.) bővíthetjük: kész, képes, képtelen, hajlandó, kénytelen vmire 

A melléknévi alaptagú szintagma A mondatbeli szerepek által meghatározott bővítmények: E bővítményeknek a felvételét a grammatikai szófajúság teszi kötelezővé, ezáltal nem tekintjük a melléknév lexikai jelentése által előírt, természetes bővítményeknek A határozói szerepű melléknevek bővítési lehetősége szűkül, legerősebb vonzataikat tarthatják meg csak (Hozzám hasonlóan senki nem ír verset.) Az állítmány szerepű melléknevek könnyebben egészülnek ki vonzatokkal és szabad határozókkal, mint a jelzői szerepű melléknevek (alannyal: A virágok illatosak.; Időhatározóval: A táj ilyenkor szép.; helyhatározóval: Mindenütt jó.). 

A melléknévi alaptagú szintagma Valenciáról itt is beszélhetünk 0 nincs! 1 (vmi) fekete 2 (vki) jártas (vmiben) 3 (vki) hasonló (vkihez) (vmilyen tekintetben)

A melléknévi alaptagú szintagma A mn grammatikai kategóriája (fokozás) miatt megjelenő vonzat: a fokozás növeli a bővítési lehetőségeket (ez minden fokoható szófajra igaz): fekete: 1 valencia: a bársony fekete feketébb: 3 valencia: az egy árnyalattal feketébb annál legfeketébb: 2 valencia: az a szövet a legfeketébb az összes közül középfokú melléknevek: kötelező és fakultatív B is megjelenik, tipikusan a hasonlító H ilyen A hasonlító határozó (Az egyik gyerek szeplősebb a másiknál. Feri egy fejjel magasabb az apjánál). MértékH: egy fejjel, hasonlító H: apjánál – ez utóbbi akkor maradhat el, ha a hasonlítás az átlaghoz történik: Ez egy jobb nő, vagy negatív fokozásról van szó: Pista bácsi egy idősebb ember (=nem annyira idős) A hasonlító H-t kiválthatja a partitivusi határozó (A kettő közül Niki a fejlettebb.). Fakultatív vonzat lehet a fokhatározó (Sokkal szebb.).

A melléknévi alaptagú szintagma felsőfokú melléknevek: fakultatív vonzatként partitivusi határozókkal bővülhetnek: Pista a legokosabb a fiúk közül. Kiváltható: ~helyh: Pista a legokosabb az osztályban. ~tekintetH: P. a legokosabb matematikából el is maradhat a vonzat, abszolút felsőfok: egy tul. igen nagy mértéke összevetés nélkül: a legjobb apa, a legdrágább feleség

Az igenévi alaptagú szintagma Sokban hasonlít az igei szerkezethez. HASONLÓSÁGOK: az igenév ált. megtartja az ige H-i bővítményeit, akár vonzat, akár szabad H, pl: a vizsgára jól felkészül(ni/-ve,-lő, -t diák), vonzat: vizsgára, szabad H: jól sokszor az igenév a T-i igevonzatot is megtartja: levelet ír(ni,-va,-ó), kötelező vonzattal: cipőt készíteni/-ve/-ő

Az igenévi alaptagú szintagma KÜLÖNBSÉGEK: a passzívum gyakoribb az igenévi szerkezetekben, mint az igeiekben (l. levél íratik), pl. a T-as igéből képzett bef. mnin: a Péter által szépen írt levél; nem passzív az igenév, ha T-i bővítmény jelenik meg (hiszen T és passzívum kizárják egymást, csak a szerkezeten kívül jelenhet meg a T), azaz a tegnap látott Balaton = passzív a sok vihart látott Balaton = aktív igenév stb. az igenévnek saját alárendelt A-a is lehet, KÉTFÉLE IGENÉVRE IGAZ: a hat. in-re (bika rugaszkodván) és az ige-igenévre (az én idéztem példa) az igenévi szintagma mondatszint alatt helyezkedik el Rácz Endre (segédkönyv): igenév ritkán lehet Á (MGr: soha!!!)

Az igenévi alaptagú szintagma A határozói igenévi szintagma: Az igenevek mindegyikéhez hasonló módon igeként bővül. Az igenevek közül a legszélesebb körben és a legnagyobb mennyiségben bővíthető szófaj. Gyakori mellékmondatszerűségét, függetlenségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy mellette megőrződött az ige alanyi vonzata is.

Az igenévi alaptagú szintagma AZ ALANY AZONOS IS LEHET, DE KÜLÖNBÖZHET IS AZ ÁLLÍTMÁNYÉTÓL: a leggyakrabban megegyezik a mondat állítmányának alanyi vonzatával (Sok szerencsét kívánva köszöntem el a vendéglátóimtól.= ÉN) az igenév alanya különbözik a mondatszintű alanytól, saját alanyú határozói igenév: A dobozt oldalára állítva, s ujjaimmal leszorítva sikerült meggyújtanom a gyufaszálat. TRÜKKÖS! Az alany mindig vonzat (a hat. igenévnek is), kötelező vagy fakultatív. (???) Az igenévi alany kitétele bizonyos esetekben nem kötelező (Futva közeledtünk a házhoz.), olykor viszont elengedhetetlen (Jó idő lévén kirándulni mentünk.).

Névmási alaptagú szintagma jelentésformájuk szempontjából fn-i, mn-i, hszói értékűek a nm-ok nincs önálló jelentéstartalmuk, indirekte utalnak a konkrét világra, így leszűkül a lehetséges B-ek köre lehetséges B-ek: J, H KÖTÖTT KÖTELEZŐ B: nincs, kivéve az Á-i szerepű nm A-i vonzatát (l. a Neked én te vagyok) vitatott: feleakkora mint te – hasonlító H (kétakkora, kétannyi, félannyi melletti hasH-k), de kiegészítve látszik, hogy csak a hasonlító jelentésárnyalat közös, pl. Ez a fa két évvel ezelőtt feleakkora volt, mint most ha a mély hangrendű nm kerül utalószói pozícióba, megkívánja a mm-os kiegészítést, de ez a vonzatosság grammatikai kötöttségből fakad: Peti az, akit vártunk.

A névmási alaptagú szintagma KÖTÖTT FAKULTATÍV B: valahányadik a sorban/a pályázók közül (sorszámnévi értékű nm + partitivusi értékű helyH vagy partitivusi H) – a part. jtésárny itt a nm mennyiségi alapjtése révén jelenik meg (l. –ik), az egyik, másik (vkik közül) határozatlan nm mellett is ezért jelenik meg a partitivusi vonzat. Neked én te vagyok. A faluban a postáskisasszony csak magácska volt. (!!! különleges esetek: a megszólítás idézés voltaképpen, önálló közlés, tehát nem elemezendő mondatrészként! a Segédkönyv szerint a nm-ok itt fn-i értékűek)

A névmási alaptagú szintagma SZABAD B-EK: fok- és mértékH: főleg deiktikus mut. nm-ok mellett: éppen ilyen, pont az, majdnem annyi (a H itt a deixist pontosítja) értelmező J a fn-i nm-ok mellett: én, Péter, vedd el azt, a polcon állót Á-i szerepű nm-ok mindenféle H-kat vehetnek fel: Jövőre a faluban teljesen tietek lesz a föld.

A határozószói alaptagú szintagma Mindig H-val bővül! KÖTÖTT KÖTELEZŐ: közel a faluhoz – ha hszó, akkor önmagában viszonyjelentéssel bír (ha névutó, akkor nincs ilyen eset!) KÖTÖTT FAKULTATÍV: csak fokozható hszóknál, gr-ai formából adódó B: vminél vmennyivel beljebb (kötelező has. H és fakultatív fokH), a barátaim közül ő áll a legközelebb hozzám: fak. part. B

A határozószói alaptagú szintagma SZABAD: fok- és mértékH: nagyon messze, kissé oldalt, teljesen egyedül összekapcsolt H-k egyféle H-i körülmény két H-val, két oldalról megközelítve egy egység-e vagy alárendelés? a keletkezés szempontjából: ÉH-ból alakult ki,de nincs külön hgs, nehéz eldönteni, melyik az alaptag szófajilag igen vegyes a kép: egy lépésre a faltól, egy héttel az esküvő után, gyerekkel a karján, mind egy szálig É(-szerű) H-k: itt, bent; fönt, a dombon; régen, fiatal koromban pontosító szerkezetek: tegnap, ebéd után (nem hszói példán mint analógián: Bécsbe, a főpostára)

ige igenév fn mn nm hszó A Feri fut Feri futva Feri katona Feri okos (Én te vagyok) -- T Sokat olvas Sokat olvasni (Sokat olvasás) H Kertben olvas Kertben olvasni (Kertbe engedésa puszta télen) Nagyon jó Valahanyadik a sorban Nagyon távol J - Okos lány Barna kalapos, sötét rózsaszín