Alvás és érzelmi működés

Az óra témái Álmok és érzelmek REM fázis és érzelmi emlékezet REM, álmodás, érzelmi szabályozás Traumatikus rémálmok (PTSD) Érzelem és álomzavarok egy pszichiátriai kórképben (BPD) Idiopátiás rémálomzavar

Néhány fontos fogalom az óra során REM (RapidEyeMovement) fázis Theta, alfa, beta, gamma aktivitás Agytörzsi eredetű burst-ök (PGO hullámok és szemmozgások) Szabálytalan légzés és szívritmus Csökkent izomtónus Élénk álombeszámolók Csökkent szerotonin, noradrenalin Fokozott acetilkolin transzmisszió

REM és emocionális hálózat aktivitása

Amygdala és érzelmi információfeldolgozás Érzelmi ingerekre intenzív aktivitás Érzelmi válasz szervezése szívritmus, légzés, izomtónus, stb. Figyelmi funkciók modulálása Érzelmi emlékek szervezése Sérülése: Klüver-Bucy szindróma Nem megfelelő érzelmi reakciók

Az érzelmi információ közvetlen és közvetett idegi útja

Az érzelmi információfeldolgozás alacsonyszintű útja

Az érzelmi információfeldolgozás magasabb szintű útja

REM fázis és érzelmi működés PGO hullámok és amigdala aktivitásának kölcsönhatása macskáknál REM fázis alatt embereknél: kiterjedt érzelmi hálózat működése Amigdala aktivitás időben megelőzi a gyors szemmozgások megjelenését Érzelmi ingerek elalvás előtt, illetve érzelmi túlterheltség (depresszió) REM fokozódást idéznek elő Narkolepszia: érzelmi ingerek kiválthatják a REM állapotot (és esetükben a hirtelen elalvást)

Amygdala ingerlése epilepsziás éber személyeknél (Vignal, 2007) spontán rohamok és elektromos ingerlés hatására álomszerű élmények, emlékek, látomások amygdala ingerlése álomszerű élmények keletkezéséhez vezetett „embereket látok, mindenféle embert, de olyan zavaros, homályos az egész, mintha egy kórházban lennék, és félek valamitől” – majd az ingerlést követően amnézia az élményre

Érzelmi töltetű álmok Ebben az álmomban egy iskolában jártam, futottam, majd valakivel beszélgetni kezdtem, de nagyon érthetetlen volt a párbeszéd. Aztán hirtelen jött egy másik ember, aki közölte, hogy az egyik legkedvesebb barátom meghalt. Sírni kezdtem, nagyon rossz érzés fogott el. A következő kép, amire emlékszem, hogy gyertyákat mentünk gyújtani a házukhoz, majd kijött az édesanyja, aki tagadta az egészet. Ezután ébredtem fel. Az álmomban a Duna-parton, főleg a József Attila szobornál voltam. A kedvesem játszotta a főszerepet, folyamatosan olyan dolgokat mondott, amelyektől elmondhatatlanul szomorú lettem. Folyamatosan taszított magától és sejtelmesen, de számomra egyértelműen közölte, hogy el fog hagyni, és már van is valakije. A tetőpont az a rész volt, amikor említette, hogy már fel is hívta XY és már jönnek is értem. Hirtelen elfogott a szorongás, a nyomott, beszorító érzés. Aztán megérkezett 6-7 ember, kiugrottak egy kisbuszból és elkezdtem velük verekedni. Hármat-négyet sikerült legyőznöm, de aztán az egyik pisztolyt fogott és a halántékomhoz nyomta. Érzetem a hideg vasat, még a cső végét is, ahogy a fejemhez ér. Aztán a többiek felkeltek, lefogtak és összevertek, hogy ne nagyon lássak és végül a kedvesem annyit mondott: dobjátok bele. És elkezdtek vonszolni, belehajítottak a vízbe, ahol fuldokolni kezdtem, és egyre mélyebbre merültem, és hirtelen felébredtem.

Érzelmi emlékezet Érzelmi színezetű emlékekre jobban emlékezünk Leggyakoribb paradigma: félelmi kondicionálás A félelmi válasz később kioltható, ha a hangingert nem kíséri áramütés

Az érzelmi válasz, és azzal összefüggésben az amygdala ingerlése fokozza az emlékezeti rögzülést Noradrenalin kitüntetett szerepe A noradrenerg receptorok blokkolásával megszűnt az érzelmek emlékezetfokozó hatása

Érzelmi információ feldolgozása Érzelmi arckifejezések nézése során az amygdala aktivitása modulálja az arcfeldolgozásért felelős területek aktivitását. Morris et al, 1998 Anderson, Phelps, 2000 Morris et al, 1998

Szelektív figyelem érzelmi információra Az érzelmi valencia hasonló választ vált ki e szenzoros területek neuronjaiból, mint a szelektív figyelem. Vuilleumiler, 2005 alapján

REM fázis és érzelmi emlékezet Humán vizsgálatok: Érzelmi emlékek rögzülése összefüggést mutatott a REM fázissal Alvásmegvonás hatása az első négy (mélyalvás) vs. az utolsó négy (sok REM) órában REM theta (4-8 hz) és érzelmi képek felidézése Állatkísérletek: Félelmi kondicionálás REM theta (hippokampusz, amygdala, Ventromediális Prefrontális kéreg) összefügött a félelmi válasz rögzülésével REM theta: érzelmi információk rögzülése? Párbeszéd az amygdala, hippokampusz és frontális területek közt?

Alvásmegvonás és érzelmi információfeldolgozás Alvásmegvonás után fokozott érzelmi válasz Szubjektíven intenzívebbnek ítéljük az ingereket, a semlegeseket negatívabbnak Fokozott pupillatágulás, fokozott amygdala aktiváció az érzelmi ingerekre Sérült érzelmi szabályozás? Amygdala és Frontális területek diszkonnekciója, „szétkapcsolása”

Az alvás és érzelmi szabályozás modelljei 1. (Walker, 2009) az alvás hatására az érzelmi emlékről fokozatosan leválik az élményhez kapcsolódó „eredeti” érzelem az érzelmet „elfelejtjük”, az emléket „megjegyezzük”

Az alvás és érzelmi szabályozás modelljei 1. (Walker, 2009) REM fázis – optimális idegrendszeri folyamatok az érzelmek szabályozásához: „az alvás terápiája” Érzelmi emlékek reaktivációja – Amygdala Érzelmi emlékek átszervezése kiterjedt idegrendszeri hálózatokba – theta hullámok (amygdala, hippokampusz, prefrontális kéreg) Csökkent érzelmi reakciók – alacsony aminerg (noradrenalin) transzmisszió

Képek (negatív, semleges, pozitív) nézegetése, majd alvás vs Képek (negatív, semleges, pozitív) nézegetése, majd alvás vs. alvásmegvonás Utána mindkét csoport alhatott Képek felidézése 2 nap múlva, majd fél év múlva Közben agyi aktivitás mérése A képnézés után alvásmegvont csoport a negatívak felidézésénél főként amygdala aktivációt mutatott Az alvó csoportnál a negatívak felidézésekor egy kiterjedt frontális aktiváció volt látható : AZ ÉRZELMI EMLÉK ÁTSZERVEZŐDÖTT Sterpenich et al, 2009

REM fázis és álmodás elősegíti az érzelmek szabályozását? Gujar et al, 2010

Érzelmi szabályozás az álmok szintjén A félelem kioltás modellje (Nielsen és Levin, 2007) Az álmodás során az eredetileg rémisztő élmények új kontextusba helyeződnek, és így felülíródik az élmény rémisztő jellege A félelmi válasz kioltódik

Érzelmi emlékek újraszervezése Top-down kontroll VMPFC, Ant.Cinguli Érzelmi emlékek átszervezése, kiterjedtebb kortikális hálózatokba Érzelmi emlékek reaktivációja Amigdala Érzelmi emlékek új kontextusba helyezése Hippokampusz Érzelmi reakciók: szimpatikus, motoros aktiváció

És ha a rendszer sérül? Egy híres PTSD (Post Traumatic Stress Disorder) beteg

PTSD A traumatikus élményre való megrázó emlékezés Az emlékezés a trauma újra átélését eredményezi Flashback – villanófényemlékek Rémálmok Alvászavarok – hiperarousal Vegetatív aktiváció (mintha valós veszély lenne) kórosan rögzült érzelmi emlék fokozott amygdala aktiváció érzelmi aktiváció elégtelen gátlása érzelmi emlék „megreked”

Traumatikus rémálmok kezelése Farmakológiai: Kórós vegetatív aktiváció a túlzott noradrenalin transzmisszió eredményeképpen (REM-ben ennek alacsonynak vagy zérónak kéne lennie) noradrenerg receptorok gátlása Pszichológiai: Érzelmi emlék kóros rögzülése: Képzeleti Ismétlés Terápiája, amelynek célja az érzelmi emlék újraírása

Két reprezentációs (emlékezeti) útvonal (Brewin, 2010) VS Verbális, konceptuális Kapcsolódik az előzetes tudáshoz Akaratlagosan előhívható Képi, perceptuális Érzelmi választ indukál Nem-akaratlagos hozzáférés

PTSD:az emékek átírásának zavara? A trauma film paradigma (Holmes) A verbális feldolgozás csökkenti, a vizuális feldolgozás fokozza a későbbi betörő emlékképek megjelenését

Az irreleváns részletekre való kóros emlékezés (Levi-Gigi és Kéri Szabolcs)

A PTSD-s betegel jobban emlékeznek az irreleváns ingerekre

Kognitív védőoltás a „flashback”-ek ellen (Holmes és mtsa, 2010) A feldolgozás fokozása helyett a feldolgozás gátlása: vizuális avagy a verbális kapacitás lefoglalása TETRIS vs. Verbális quiz

(Holmes és mtsai, 2010)

PTSD és alvászavarok: Alvás és érzelmi információfeldolgozás (Walker és mtsai, 2011) Az alvó csoportban: csökkent amygdala reaktivitás és fokozott ventromediális PFC aktivitás az érzelmileg felkavaró képekre PTSD: nem megfelelő az információ transzfer az amygdala és PFC közt?

Félelmi válasz kioltása és REM fázis Azoknál a személyeknél, akik aludtak és eljutottak REM fázisba, jobban kioltódott a félelmi válasz. A lecsökkent bőrellenállás válasz azt mutatta, hogy ők megtanulták, hogy az ingereket már nem követi áramütés. A REM fázis-ig eljutó személyek az ingerekre fokozott aktivitást mutattak a ventromediális Prefrontális Kéregben. Spoormaker et al, 2012

Borderline személyiségzavar: az érzelemszabályozási deficit paradigmatikus esete félelem az elhagyatástól instabil kapcsolatok identitászavar impulzivitás önsértő viselkedés érzelmi labilitás belső üresség csökkent kontrollfunkciók átmeneti stresszhez kapcsolódó paranoid gond.

Borderline Személyiségzavar (BPD) és gyakori rémálmok REM fázis eltérései Különböző alvászavarok Gyakori rémálmok és álomszorongás Hiperszenzitív amygdala és elégtelen Prefrontális funkciók

Nem minden rémálom traumatikus rémálom A leggyakoribb rémálmok (német egyetemisták): Zuhanunk Üldöznek minket Tehetetlenség, bénulás Késés Horror film Hozzátartozó, barát halála Vizsga Fizikai támadás Baleset Vadállatok támadása

Rémálom Zavar Intenzív, érzelmileg felkavaró élmény REM ill. hajnali NREM alvás során, mely gyakorta hirtelen felébredéssel zárul Gyakoriság: Hetente egyszer vagy többször A negatív álomélményre vonatkozó élénk emlék Felébredés utáni éber állapot, zavartság, kábultság hiánya A rémálmok ébrenléti hatása (érzelmi-kognitív-szociális működés)

Alvást elősegítő és éberséget fokozó folyamatok egyensúlyának zavara? Sérül az alvás folytonossága Töredezett, éberebbnek tűnő alvásmintázat Fokozott REM nyomás a depresszív és szorongásos tünetekkel összefüggésben Fokozott REM nyomás Csökkent SWS Simor P, et al. (2012)

A CAP (Ciklikus Alternáló Mintázat) Parrino et al, (2012)

Éberségfokozódás és valósághű rémálmok Rémálomzavarban az alvás (REM) és az éberség jegyei keverednek Gyors alfa fokozódás elsősorban a hátulsó, látókérgi területek felett

Rémálom mint hasznos szimuláció? (Revensuo, 2000) Cél: A potenciális veszélyekkel kapcsolatos reakciók és viselkedések begyakorlása A rémálmok szimulálják a fenyegető helyzeteket, és így begyakorolhatjuk a megfelelő viselkedéseket, felkészülhetünk a várható veszélyekre

Köszönöm a figyelmet!