Pedagógiai hét 18. kerület PIHGY 2009.11.12. Iskolasegítő munkacsoport Információ kontra kommunikáció, Indulatátvitel a folyamatban Tábit Sarolta Klinikai szakpszichológus, igazgató

Meggyőző kommunikáció, hatékony ismeretátadás a pedagógus-diák folyamatban az intézményen belül, a társintézmények és a szakmák között mottó: Nem lehet nem kommunikálni!

Az előadás vázlata 1. Az iskola mint a szociálpszichológia terepe 2. Az iskolai kommunikáció vizsgálata 3. A pedagógus hivatás-személyisége 4. Tanár-diák kommunikáció 5. Konfliktusok a kommunikációban 6. Az iskola szervezeti kultúrája 7. Pedagógus lelki egészsége 8. Pszichoterápiás fogalmak azonosítása az oktatási-nevelési folyamatban 9. Intézmények közötti kommunikáció 10. Mit adhat a pszichológia a pedagógiának?

1. Az iskola mint a szociálpszichológia terepe Miller: kommunikációs paradigma Von Bertalanffy: rendszerszemlélet Az üzenet tartalma, kontextus Küldő és befogadó Mitől lesz eredményes a kommunikáció?

2. Az iskolai kommunikáció vizsgálata Mérei-féle szociometria Kurt Lewin: mezőelmélet Bandura: szociális tanulás Kelman: szociális befolyásolás Goffman: szerep és személyiség

3. A pedagógus hivatás-személyisége A kiváló tanár személyiségprofilja (Amerikai Oktatási Tanács vizsgálata 1992) => pályaválasztásának előzményei => pályamotivációja => kollegiális kapcsolatai => önjellemzése => iskolán kívüli élete ALAPVONÁSOK: felelősség-teljesség Emberszeretet Jó kommunikáció Empátia Szaktudás önismeret

A tanári befolyásolás forrásai: Jutalmazó erő Kényszerítő erő Legitim erő Vonatkoztatási erő Szakértői erő A tanár mint vezető – vezetési stílusuk és osztályszerkezet összefüggései

4. Tanár-diák kommunikáció A szocializáció folyamatai: Közvetlen tanítás Jutalmazás és büntetés Megfigyeléses tanulás A modell-kiválasztás okai: A büntetéstől való félelem Másodlagos megerősítés Félelem a szeretet elvesztésétől Vikariáló megerősítés Státusirigység Szociális dominancia hasonlóság

5. Konfliktusok a kommunikációban A konfliktusok szintjei: Intrapszichés konfliktusok Interperszonális konfliktusok Társadalmi konfliktusok Az iskolai konfliktusok okai, forrásai: Érdek-, szükséglet- és célkonfliktusok Strukturális konfliktusok Értékkonfliktusok Viszonykonfliktusok Az iskolai stressz hatása mindezek kialakulására és megoldására.

6. Az iskola szervezeti kultúrája Fengler: a tanárokkal szembeni elvárások és tanárszerepek A tanulók elvárásai: tanítás, gondoskodás, vezetés, irányítás, barátság  szakember, tanácsadó, apa, példakép, barát A szülők elvárásai: tanítás, nevelés, tanácsadás, lelkisegítség  szakember, szövetséges, segítő, tehermentesítő

3. A kollégák elvárásai: részvétel, támogatás, szolidaritás  barát, segítőtárs, küzdőtárs 4. A felettes elvárásai: minden feladat megoldása, a vezető munkájának tehermentesítése, lojalitás, az iskola legitimálása  a szervező, detektív, gondnok, örök munkaerő, imázsgondozó, tudósító 5. A nyilvánosság elvárásai: oktatás, kiválasztás, tanácsadás, alkalmazkodás, értékmegőrzés  bíró, szaktanácsadó, nevelő, terapeuta

7. A pedagógus lelki egészsége A kiégéshez vezető szervezeti okok: A problematikus diákok nagy aránya Hierarchikus, bürokratikus iskolarendszer Definiálatlan feladatok és kompetenciák Rossz csoportklíma Szerepzavarral küzdő szülők Merev iskolavezetés Korlátozott előrejutási lehetőségek

A kiégés megelőzése: Szervezetdiagnosztika és szervezetépítés A minőségbiztosítás gyakorlati átültetése Esetmegbeszélő csoportok Külső szupervízió Iskolapszichológus

8.Pszichoterápiás fogalmak azonosítása az oktatási-nevelési folyamatban Elhárító mechanizmusok áttétel-átvitel Viszontátvitel Projektív identifikáció A személyiség, mint munkaeszköz

9. Intézmények közötti kommunikáció Információ-áramlás és információ-torzulás A jelző rendszer hatékonysága Tanácsadó kontra pedagógusok Orvosi szemlélet kontra pedagógiai megközelítés Ki az esetgazda? Az esetátadás buktatója

10. Mit adhat a pszichológia a pedagógiának? A pszichológiai készségek javítása pedagógusoknál  növekvő hatékonyság Szupervíziós csoport, rendszeres értekezletek, nyílt napok  jobb közérzet Szervezetfejlesztés  jobb munkahelyi klíma

Köszönöm a figyelmet!