Alfons Mucha
A csehországi Ivančicében született polgár szülők gyermekeként ben Bécsbe költözött, és ott színpadi díszleteket készített. 1885–től 87-ig a müncheni akadémián, 1888-tól a párizsi Julian Akadémián, majd a Colarossi Akadémiá tanult ben díjat nyert a párizsi Salon kiállításán. Ugyanebben az évben a bizáci mozaikokat idéző stílusban elkészítette Sarah Bernhardt színésznő megrendelésére Victorien Sardou: Gismonda c. drámájának plakátját, ami egy csapásra híressé tette. Sarah Bernhardt szerződtette, hét évig az ő és színháza számára készített plakátokat, s folyamatosan érkeztek megrendelések párizsi cégektől, csoportoktól, magánemberektől, még Angliából is. Az 1900-as világkiállításra ő dekorálta Bosznia-Hercegovina pavilonját. Ezután néhány évet az Egyesült Államokban töltött ben visszatért Csehországba. E korszakának legjelentősebb munkája a Szláv eposz húsz festményből álló sorozata. Az ban festett képeket 1928-ban Prága városának ajándékozta. Csehszlovákia megalakulása után ő tervezte az új állam bélyegeit és bankjegyeit ben Csehország annektálásakor a Gestapo az elsők közt tartóztatta le, és bár szabadon engedték, a börtönben kapott tüdőgyulladást soha nem heverte ki. Bár művészetét a szecesszióra jellemző kígyózó indák, stilizált növényi motívumok, buja vonalvezetés, szépséges nőalakok jellemzik, nem vallotta magáénak az art nouveau elveit, nézeteit inkább a szimbolizmussal rokonította. A dekorativitás anatómiai pontossággal párosul. Plakátjai csík alakúak, a századforduló reklámiparának különleges, egyedi termékei. Roppant sokoldalú művész volt: illusztrált számos könyvet, tervezett bélyeget, naptárt, tapétát, bútort, szőnyeget, üvegablakot, ékszereket és ékszerüzletet. Alkotásait gyakran ciklusokba, dekoratív pannóként rendezte össze: A négy évszak (1896), Ékkövek, Csillagok, Művészetek, Virágok, Hónapok.
Vége