8.7 A világháború előzményei és politikai fordulópontjai A holocaust Tartalmi elemek Középszint A világháború előzményei. Írásos források, képek (fotók és filmek), tematikus térképek, kronológiák feldolgozása révén a háború főbb eseményei jelentőségének elemzése: A háború vázlatos áttekintése a főbb események kiemelésével. a háború gazdasági és haditechnikai vonatkozásainak vázlatos áttekintése. A holocaust.   Emelt szint A szövetséges hatalmak együttműködésének elemzése. Háborúellenes katonai és polgári erőfeszítések. 8.7 A világháború előzményei és politikai fordulópontjai A holocaust A szövetséges hatalmak együttműködésének elemzése Háborúellenes katonai és polgárierőfeszítések

Rommel színes, magyarul beszélő, német-osztrák-francia  http://www.youtube.com/watch?v=NaUA-CyvEtc Sztálingrád 1993  http://www.youtube.com/watch?v=1V9YCUTIQ30

1936 Rommel 1941.Jún. 22 1938 Midway El-Alamein Montgomery Eisenhower Berlin-Róma tengely Leningrád 1941.Jún. 22 1938 Antlanti Charta 1941.aug. Anschluss Churchill Roosevelt Szlovákia Pearl Harbor Midway El-Alamein Montgomery Eisenhower 1939. szept. 1. Lengyelország Sztálingrád Kurszk Furcsa háború Balti államok Teherán (1943)‏ 1944.jún.6. Quisling Jalta (1945.feb.)‏ Postam (1945.júl.)‏ Göring 1945.szept. 2 1945.Május 9.

Írásos források, képek (fotók és filmek), tematikus térképek, kronológiák feldolgozása révén a háború főbb eseményei jelentőségének elemzése: . Bombariadó

Drága mama! CAPA, Robert, eredetileg FRIEDMANN Endre Ernő (Budapest, 1913 - Thai Binh, Vietnam, 1954) fényképész, a XX. század egyik legjelentősebb fotoriportere. Haditudósítóként részt vett a spanyol polgárháborúban (1936), a japán-kínai háborúban (1938). A második világháború során a Life magazin tudósítójaként bejárta az afrikai és az olaszországi hadszíntereket. A normandiai partraszállásról készült képei igen híresek. 1947-ben Henri Cartier-Bresson és David ("Chim") Seymour társaságában megalapítja a Magnum Photos nevű céget, a szabadúszó fotósok első ügynökségét. 1948-ban Palesztinából tudósít. 1954-ben mint a Life tudósítója, az indokínai harctéren aknára lépve vesztette életét. Könyv : CAPA : Kissé elmosódva

Óvóhelyen

Invázió

Német tiszt fogságban

Franciaországban

Meghalni a végén

A bécsi városháza Hitler festményei

Fantázia kastély

Bécsi városkép

Folyóparti táj

Müncheni városkép

Templom híddal

A nagyhatalmak katonai kiadásai 1937-ben, a nemzeti jövedelem százalékában

A második világháború előzményei A náci Németország előretörése A szövetségesek felülkerekedése A szövetségesek győzelme

Molotov- Ribbentrop paktum #1936: Olaszország kilép a Nemzetek Szövetségéből és létrehozzák a németekkel a Berlin-Róma-tengelyt. Továbbá Japán és Németország megköti az Antikomintern-paktumot a Szovjetunió ellen, melybe Olaszország is csatlakozik. Tk 6-108.old Mivel az európai nagyhatalmak nem akartak konfliktusba kerülni Németországgal, és az Egyesült Államok sem garantálta a békét, semmilyen preventív intézkedés nem állt 1934-38 között a Führer útjába. # 1938: Hitler március 12-én bevonul Ausztriába és ezzel létrejön az Anschluss, melyet az első világháború után megtiltottak. Szeptember 29-én, a müncheni egyezmény értelmében a Szudéta-vidéket Csehszlovákiától Németországhoz csatolták (Mussolini, Hitler, Chamberlain, Daladier), Cseszlovákiának tárgyalásokat kellett kezdenie lengyel és magyar szomszédaival azok területi igényeiről. A „maradék” Cseszlovákiának az aláíró nagyhatalmak garanciát igértek. # 1939.09.01.: Németország megtámadja Lengyelországot, ezzel kitör a második világháború (Molotov-Ribbentrop paktum, két hét alatt elesik az ország). A világháború előzményei. A háború előzményei Tk.(S z) 81.old. 1936 Berlin-Róma tengely 1938 Anschluss Müncheni -konferencia Szlovákia Tk (Sz) 110. old Molotov- Ribbentrop paktum Lengyelország

Csehszlovákia területe: 1. németek által lakott Szudéta-vidék 2. Felvidék magyarok által lakott része 3. Kárpátalja 4. lengyel többségű Teschen 5. Cseh-Morva Protektorátus területe 6. Jozef Tiso vezette első Szlovák Köztársaság

Neville Chamberlain a hestoni repülőtéren 1938. szeptember 30-án Wikipédia: Közvetlen előzménye az Anschluss, Ausztriának Németországhoz csatolása volt 1938. március 12-én. Az egyezményt Németország részéről Hitler, Nagy-Britannia részéről Arthur Neville Chamberlain, Franciország részéről Edouard Daladier, Olaszország részéről Benito Mussolini kötötte meg. Hitler az egyezmény létrehozásánál a Németországon kívüli német kisebbség, a Csehszlovákiában élő, Henlein által vezetett szudétanémetek helyzetét használta fel ürügyként. Emlékezetes Chamberlain angol miniszterelnöknek a hazatérésekor a hestoni repülőtéren mondott beszéde, amelyben kijelentette, hogy Németország és Anglia között nem kerülhet sor soha többé háborúra. Neville Chamberlain a hestoni repülőtéren 1938. szeptember 30-án Az egyezmény készítette elő Csehszlovákia szétdarabolását: az első bécsi döntés határozott a magyarlakta területek Magyarországhoz csatolásáról 1938. november 2-án, majd 1939. március 14-én kikiáltotta Szlovákia függetlenségét a tisói fasiszta bábkormány, egy napra rá pedig Hitler bevonult Prágába, s létrejött a Cseh–Morva Protektorátus. A müncheni egyezmény okozta cseh bomlási folyamat volt végül az az erő, amelyik feloszlatta az úgynevezett kisantant szövetséget, mely az antant hatalmak bábáskodásával jött létre az 1920-as évek elején. Csehszlovákiának a nyugati hatalmak részéről történt feláldozása sem akadályozhatta meg azonban a Molotov-Ribbentrop paktum létrejöttét 1939-ben és végső soron a II. világháború kitörését. Neville Chamberlain a hestoni repülőtéren 1938. szeptember 30-án

Alul látható a következő oldalon található kép: www. rovart Alul látható a következő oldalon található kép: www.rovart.com/news_view.php?akcia=list&kateg=4 Keret eltávolítása  szerkesztette: Kiss László | 14.09.2008 | A nagy múltra visszatekintő Lengyelországot megerősödő szomszédai több száz évre felosztották egymás között. Az első világháború után visszakapta jogos önnállóságát, de a bosszúszomjas győztesek a németek rovására kissé nyugatra tolták, történelmi német területeket adva neki. Németországot megalázó békére kényszerítették, 1985-ig(!) kellett volna hadisarcot fizetnie, a Ruhr-vidék megszállása, rajnai demilitarizált övezet, hadsereg, kereskedelem korlátozása, stb. Egy francia tábornok mondta a versailles-i békék után, itt húsz év múlva háború lesz. Hitlert a jól meglovagolt elégedetlenség, revansvágy és a gazdasági világválság keserűsége hatalomra segítette. És beváltotta amit ígért, a "minden németet egy birodalomba" jelszót. Az első komolyabb lépése Csehszlovákia feldarabolása. A Szudéta-vidék bekebelezésére Münchenben rábólintottak az angolok, franciák, mondván,tulajdonképpen igaza van Hitlernek. De ő továbbment, eltörölte a maradék Csehszlovákiát (Cseh-Morva protektorátus, Tiso-féle Szlovákia). Kevesen tudják, a lengyelek is megkaparintottak egy kis részt Sziléziából, ezért nevezi őket Hitler később, "ajánlata" elutasításakor (Danzig, autópálya, vasút Kelet-Poroszországba) "hálátlan barátok"-nak. A nagyhatalmak Csehszlovákia teljes szétzúzása után csak az "ejnye-bejnyé"-ig jutottak. Hitler persze ismét ünnepélyesen megígérte, ez volt az utolsó. Aztán jött a lengyel kérdés. Itt már nehezen állta meg a helyét a "minden németet egy birodalomban" -elv. Úgy tűnt, Franciaország, Anglia is elhatározta magát a cselekvésre. Keresték a történelmi szövetségessel való megegyezést. De elég lanyhán, követeik csak időhúzásra voltak felhatalmazva Moszkvában. Hitler beelőzött: ő kötött hamarabb egyezményt az oroszokkal (Molotov-Ribbentropp paktum, 1939. augusztus 23.). A kör bezárult, Lengyelország sorsa megpecsételődött. Eddig a tananyag, felmondtuk a leckét. Nézzük, hogy él a közvéleményben, sőt, szakmabeliek tudatában a lengyel hadjárat. A lengyelek rokonszenves, naív, őszinte sajnálatra méltó emberek, akik azt hitték, szembeszállhatnak a modern, hatalmas német haderővel. S még megkapták a hátukba a Vörös Hadsereget is. Ennyi. Aztán lapozunk, és megyünk Hitler nyugati hadjáratára. A történelemkönyvekben erről már oldalakat találunk, míg a lengyel hadjáratról néhány sort. Merüljünk el egy kicsit a számokban. Lengyelországot szeptember 1-én támadták meg a németek. Szeptember 17-én a Szovjetúnió hátbatámadta a molotov-ribbentropp paktum titkos záradéka szerint, melyről a lengyelek mitsem tudtak. Szeptember 27-én esett el Varsó. Lengyelország négy hétig, néhány nap híján egy hónapig kitartott, küzdött. A nyugati hadjárat: 1940. május 10-én kezdődik, a németek lerohanták Hollandiát, Belgiumot, Luxemburgot. A szakirodalom szerint erősen védekező Hollandia (bosszú-Rotterdam bombázása) május 14-én kapitulált. Május 12-én(!) már nyilvánvaló, hogy Gudeiran páncélos erői az "áthatolhatatlan" Ardenneken áthatolva, Manstein terveinek megfelelően a Hollandia felől közeledő német fősereggel kiegészítve bekerítik Dunkerque-nél az egyesített francia-angol-belga sereget. Paul Reynaud, a francia miniszterelnök már május 15-én (újabb felkiáltójel) azt mondta Churchillnek, hogy a háborút elveszítették. Hitler Dunkerque-nél leállítja csapatait, a tábornokok tiltakozása ellenére, máig talány, talán a makacs hitleri ábránd, az Angliával kötendő különbéke reménye miatt. Napokig vesztegelnek a németek. Így is június 14-én Párizsban vannak, 17-én kapitulált Franciaország. Ha a dunkerque-i várakozást leszámítjuk, a nyugati hadjárat ugyanannyi ideig tartott,mint a lengyel. És nyugaton két nagyhatalom felkészülve (legalábbis a lengyel hadsereghez mérten) várta a német támadást. Két fejlett iparral, infrastruktúrával rendelkező ország mindössze addig bírta, mint a lengyelek két tűz között. Miért? Talán a lengyelekre csak csekély erőt küldtek a németek?Nem. Hitler tartott a kétfrontos háborútól, hazardírozott. Gyorsan végezni akart a lengyelekkel. Nyugaton mindössze két hadosztályt hagyott. A franciák sétálhattak volna Berlinig... Az oroszok milyen erőket vetettek be a lengyelek ellen? Mindegy, tudjuk, ők biztosra szoktak menni... A németek (és a szlovák kormány) kérték a magyaroktól a Bécs-Budapest-Miskolc-Kassa-Eperjes vasútvonal használatát. Délről is támadást akartak indítani Lengyelország ellen. Ezt a magyar kormány visszautasította (a németek leállították a honvédség felszerelését), s megszállástól tartva 5 millió dollárt egy USA-beli bankszámlára utaltak, egy esetleges emigráns magyar kormány működésére. Ezt később visszavonták. De a lengyel határ így nyitva maradt,s 2-300 ezren találtak Magyarországon menedéket. Akinek van kedve, nézze át újra a számokat. Nem kell persze átírni a történelmet, de a súlypontozással gondok vannak. Hajtsuk meg a fejünket a lengyelek előtt, a nyugati hatalmak a tespedtségüket, szerény teljesítményüket ne rejtsék az anyagmennyiségi dömping és a lengyelek romantikus sajnálata mögé. Inkább ők szorulnak sajnálatra a történelem eme ciklusában. És legalább mi, itt Közép-Kelet-Európában foglalkozzunk megfelelő szinten MAGUNKKAL. Jó lenne persze, ha máshol is ezt tennék. A lengyelek szülőföldjükért nagyot tettek, minden tiszteletünket, elismerésünket megérdemlik. Megmutatták, harcolni akkor is kell, ha nincs esély a győzelemre. Ha másért nem, hát a becsületért. És ezt nem pusztán a hagyományos lengyel-magyar barátság mondatja velem. A tények.  Szeptember 1-e általában az iskolakezdés ideje. 1939-ben Lengyelországban több százezer gyermek örült. Nem csengettek be szeptember 1-én...

A háború vázlatos áttekintése a főbb események kiemelésével.

Lengyelország és Köztes-Európa feloszlása 1939. szept. 1. Furcsa háború Balti államok Tk 4(SZ)-112.old

Göring Háromhatalmi egyezmény Nyugat-Európa lerohanása (1940) Quisling Tk 4(SZ)-112.old

Rommel Harcok a Balkánon és Észak-Afrikában (1940-1941) Tk 4(SZ)-114.old

Moszkva 1941.Június 22 Leningrád Kijev Tk.6-171/172: Hitler 1941. június 22-én indította meg a második világháború legkockázatosabb vállalkozását. Németország kétségtelenül katonai fölényben volt ekkor. Nagy segítséget jelentett Hitler számára, hogy igénybe vehette szövetségesei és csatlósai erőtartalékait, sőt igen nagy mértékben emberanyagát.... Sztálin azt feltételezte, hogy Hitler támadására csal Nagy-Britannia leverése után kerül sor. Ezért provokációnak tartotta és nem is vette figyelembe a brit, az amerikai és szovjet titkosszolgálatok pontos információit a közelgő német offenzíva időpontjáról. A Szovjetunió nem készült fel a támadásra, és ezért is lehettek olyan sikeresek a németek az első hónapokban. Hitler annyira biztos volt a győzelemben, hogy nem is keresett „nehézsúlyú” szövetségeseket –nem akart osztozni a zsákmányon. Mussolinit lebeszélte, hogy csapatokat küldjön a keleti frontra, Japánt pedig dél felé „terelte” a brit Szingaúr elleni támadásra biztatta. A németek 150 hadosztályát a (finn, román, szlovák és magyar) szövetségesek mintegy 30 hadosztálya egészítette ki (összesen 3 millió katona), akiket a Sztálin által elvett területek visszaszerzésére (finnek, románok) illetve a háború utáni rendezéshez érdemek szerzésére küldtek ki a frontra (magyarok, románok, szlovákok). A németek 3350 harckocsijával és 3000 repülőgépével, szemben a szovjetek 25 ezer, döntően elavult páncélosa és 6000, ugyancsak elavult repülőpe állt. Az első napokban leírhatatlan káosz uralkodott a szovjet oldalon. Már az offenzíva első néhány órájában (a földön) megsemmisítették a szojetlégierő 1200 gépét, és a szovjet légtér felett a Luftwaffe lett az úr. Moszkvából nem jött egyéb parancs, mint az, hogy nincs visszavolnulás, mert sztálinnak nem volt elképzelése arról, hogyan tovább. ...Tíz nap múlva a bolsevik vezér összeszedte magát, és életében először rádióbeszédet intézett a néphez, megdöbbentve hallgatóit grúz akcentusával. ...a Wermacht 1941 kora őszén megkezdte a három nagy város, Leningrád, Odessza és Mozkva ostomát. A döntőnek szánt moszkvai csatában a németek sikertelen kísérletet tettek (okt2-dec.6) a főváros elfoglalására...December 7-én Zsukov marsall 25 „télálló”, jól felszerelt távol-keleti hadosztállyal ellentámadásba kezdett, 80-300 km távolságra visszaszorította a németekt Moszkvától. Sztálin megtehette, hogy távol-keleti hadosztályait most bevesse, mert 1941 áprilisában semlegességi egyezményt kötött Tokióval, és Richard Sorge szovjet hírszerző még október közepén jelezte, hogy Japán dél felé támad. Moszkva alatt a Wermacht elszenvedte első vereségét, a villáháború véget ért. Német támadás a Szovjetunió ellen (1941) 1941.Június 22 Leningrád Kijev Moszkva Tk 4(SZ)-115.old

Rommel: német tábornagy * Rommel: német tábornagy. Részt vett a náci támadásokban, az észak-afrikai német-olasz csapatok vezetője volt. * Montgomery: angol tábornagy a második világháborúban. Afrikában, El-Alamein-nél legyőzte Rommel csapatait, majd Tuniszig üldözte őket, ahol letették a fegyvert. Részt vett a normandiai partraszállásban is. * Zsukov: szovjet hivatásos katona, a Szovjetunió marsallja. A Vörös Hadsereg vezérkari főnöke, honvédelmi miniszter. * Eisenhower: amerikai államférfi, tábornok és elnök is. A második világháborúban észak-afrikai, földközi-tengeri, majd szövetséges haderők főparancsnoka. * De Gaulle: francia tábornok és politikus, köztársasági elnök. Fogalmak

Antifasiszta koalíció Az anti kommunistának számító Churchill már a támadás napján szolidaritását fejezte ki az orosz néppel és elkezdődött a két országszövetségének kimunkálását. Szeptemberre elesett Kijev, megkezdődött a Leningrád ostroma, októberben Moszkva ostroma, decemberben ellentámadással visszaverték a németeket. USA 1940-41ben először burkolt, majd mind nyíltabb segítséget nyújtott Angliának, elsősorban a alapján hitelbe szállított hadifelszereléssel, az Atlanti-óceáni német tengeralattjárók megfigyelésével, kereskedelmi hajók fegyveres kíséretével. 1941 őszétől kiterjesztették Szovjetunióra is.( KÖLCSÖNBÉRLETI SZERZŐDÉS mikor a valuta és aranytartalékai kimerültek, ( miután az USA- ba kerültek) A britek a segítségért súlyos árat fizettek USA megszerezte aranytartalékaikat, tengerentúli befektetéseit, korlátozták exportját, és amerikai üzletemberek nyomultak a brit piacokra, vagyis a németekkel vívott háború ára Nagy-Britannia nagyhatalmi szerepének elvesztése volt. Pearl Harbor Midway 1941 Kölcsönbérleti szerződés Churchill Roosevelt Antlanti Charta 1941.aug. Egyesült Nemzetek Nyilatkozata (1942.jan)‏ Háború utáni béke alapelvei A Chartához csatlakozott Szovjetunió és a többi tengelyhatalmakkal hadban álló ország, ez lett e szövetségesek együttműködésének elvi alapja. Antifasiszta koalíció Tk (Sz) 117. old

# Totális háború: olyan hadviselési forma, melyben a hadiállapotban álló országok minden anyagi, emberi, erkölcsi erőforrásuk legteljesebb mozgósítására törekednek. (Magyarországon Szálasy 1944 végén rendelte el). # Antifasiszta koalíció: a németekkel és olaszokkal szemben álló katonai tömb, melyek már 1941-ben a háború utáni békét tárgyalták (önrendelkezés, Roosevelt, Churchill). Jaltai és teheráni konferencia.

Midway Sztálingrád El-Alamein Montgomery Eisenhower Kurszk Tk (Sz) 111.old 1942 második felében valamennyi fronton fordulat történt, Midway Sztálingrád El-Alamein Montgomery Eisenhower Kurszk 1943 közepére a szövetségesek felszabadították Észak-Afrikát, és partra szálltak Olaszországban, ahol megdőlt Mussolini rendszere. Teherán (1943)‏ Az anti kommunistának számító Churchill már a támadás napján szolidaritását fejezte ki az orosz néppel és elkezdődött a két országszövetségének kimunkálását. Szeptemberre elesett Kijev, megkezdődött a Leningrád ostroma, októberben Moszkva ostroma, decemberben ellentámadással visszaverték a németeket. USA 1940-41ben először burkolt, majd mind nyíltabb segítséget nyújtott Angliának, elsősorban a KÖLCSÖNBÉRLETI SZERZŐDÉS alapján hitelbe szállított hadifelszereléssel, az Atlanti-óceáni német tengeralattjárók megfigyelésével, kereskedelmi hajók fegyveres kíséretével. 1941 őszétől kiterjesztették Szovjetunióra is. A britek a segítségért súlyos árat fizettek USA megszerezte aranytartalékaikat, tengerentúli befektetéseit, korlátozták exportját, és amerikai üzletemberek nyomultak a brit piacokra, vagyis a németekkel vívott háború ára Nagy-Britannia nagyhatalmi szerepének elvesztése volt. Háború utáni rendezés Nem kötnek különbékét, a háborút Németország teljes vereségéig folytatják

http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=11811 http://tortenelmiblog.blogter.hu/331852/drezda_a_pokol_napja „Amerikai katonaként német hadifogságban éltem túl Drezda bombázását. Másnap kihajtottak minket a város romjaira, túlélőket keresni és romokat takarítani. Félig megfőtt gyermekeket cipelni egy félig leomlott korház emeletéről elmondhatatlan és feldolgozhatatlan borzalom volt.”                                                   (Kurt Vonnegut – Amerikai író) Ránki György saját forrásai alapján a következőket írta: "1945 februárjában került sor a második világháború legnagyobb bombatámadására Drezda ellen. Ebbe az ipari szempontból jelentéktelen városba a menekültek ezreit helyezték el, és a 14 órás támadás következtében 100 ezer ember pusztult el. A város nagyrésze teljesen leégett. A drezdai támadás borzalmas jelenetei jogosan felvetették a kérdést, vajon indokoltak-e ezek, a nagyvárosok ellen öncélúan, puszta revans vágytól hajtva indított, több tízezer polgári halottat okozó bombatámadások. (Részlet A második világháború története c.könyvből) " Kevés olyan dolog történt a háborúban ami őrült voltát annyira mutatná mint Drezda bombázása. Az, hogy Drezda bombázását szükségtelennek nevezzük, még nem teszi jóvá. Nem lett volna szabad megtenni!” (John Light - Drezda. A pokol napjai)  "Sir Robert Saundby, a British Bomber Command helyettes parancsnoka nem hitte, hogy Drezda bombázása katonailag szükségességes volt. Amikor a parancs a bombázásra megérkezett, annyira meglepte, hogy külön kérdést intézett a Légvédelmi minisztériumhoz. Kérdését a minisztériumból Jaltába küldték Churchillhez. A válasz, utasítás volt Drezda bombázására az első adódó alkalommal" Később az Angolok azt állították, hogy ezt Jaltában az oroszok kérték tőlük Ám amikor a jaltai konferencia jegyzőkönyveit nyilvánosságra hozták kiderült, hogy az oroszok ugyan kérték, hogy a szövetséges légierő „lebénítsa Berlin és Lipcse gócpontjait”, de Drezdát nem foglalták bele. Sőt, még az oroszok is visszautasították Drezda bombázását, amire Churchill jóváhagyásával kérte fel őket az angol légierő vezetősége. (Részlet Benjamin Colby: ‘Twas a famous victory... c.könyvéből) Drezdát, Európa egyik legszebb barokk városát (Elba parti Firenzének is nevezték) a második világháború végén máig vitatott körülmények között a földdel egyenlővé bombázták. Az áldozatok száma a kísérleti gyújtóbombák okozta tűzvihar és az idemenekültek száma miatt sokszorosa volt a korábbi támadásokénak. Drezda 1952-ben http://mult-kor.hu/20130212_ujra_lebombaztam_volna_drezdat?pIdx=2

D-nap 1944.jún.6. Jalta (1945.feb.)‏ Postam (1945.júl.)‏ Frontok Európában 1944-1945-ben Jalta (1945.feb.)‏ Körvonalazódtak a háború utáni európai határok, befolyási övezetek Megállapodtak Európa keleti határairól, az ország megszállásáról Postam (1945.júl.)‏

Alul látható a következő oldalon található kép: www. rovart Alul látható a következő oldalon található kép: www.rovart.com/news_view.php?akcia=list&kateg=4 Valamikor nagyon régen kezdődött a történet, több tízezer éve. Az ember feltalálta a lándzsát, íjat, nyilat, hogy megkönnyítse az életet jelentő vad elejtését. Aztán, minden valószínűség szerint a fegyver születésének pillanatában, arra is rájött, hogy ezek az eszközök a vadat elejtett ember "elejtésére" is alkalmasak, így még könnyebb hozzájutni az éltető húshoz. Mástól elvenni azt, amiért megdolgozott, ha valakinek is kétsége lett volna effelől, ősi találmány.    Elindult tehát a fegyver szédítő karrierje. Minden eszköz, találmány, mely az ember életét megkönnyíti, annak elpusztítására született tárgyként kezdte. Az emberi kreativitás az emberi élet kioltásában tud, tudott leginkább kicsúcsosodni. Legfeljebb, amikor már kissé elavulttá válik, megy át a civil életbe. A fegyver tökéletes kell hogy legyen. A hűtőnk, porszívónk elromolhat, de ha meg akarjuk ölni embertársunkat, abba nem csúszhat hiba. Érthető, nem? Második világháborús lövedékek tökéletesen működnek, mocsárban talált géppisztollyal némi tisztogatás után azonnal lehet lőni, a műanyagházas taposóaknák kétszáz év múlva is fogják szedni áldozataikat. Csak hogy hagyjunk valamit az utókorra.    A második nagy világégés idején a kémiai, fizikai kutatások már előrehaladottak voltak. Minden nagyhatalom sejtette, tudta, létre lehet hozni a csúcsfegyvert, s bár az sem ér semmit, ha már mindenkinek van, de ha meg lehet előzni a többieket..! Kecsegtető lehetőség. A harcoló felek közötti kémtevékenység jelentős részben a nukleáris programok felderítésére irányult. Az USA, a német veszélyre hivatkozva  már 1939-ben létrehozott egy bizottságot az atombomba kifejlesztésére, jóllehet ekkor még a lakosság körében uralkodó pacifizmus miatt gondolatban sem foglalkoztak a háborúba lépéssel. Szilárd Leó kezdeményezésére született meg a Manhattan-terv. Vezetője Robert Oppenheimer lett. A bizottságban dolgoztak többek között Teller Ede és Neumann János is. Járta is egy szóbeszéd, hogy mikor a bizottság egyik tagja egy alkalommal lement szendvicsért, valaki megszólalt, "no, most már beszélhetünk magyarul!" De ezt az anekdotát minden bizonnyal csak a görbelábú, nyershúst faló hunos arrogancia szülte, s nincs semmi valóságalapja.    A Manhattan-terv keretében lázas munka folyt az új-mexikói Los Alamosban, 5800 ember dolgozott rajta. Sürgették is őket, hiszen Hitler örökké csodafegyverekről zengedezett, és a szövetségeseknek semmi kétségük nem volt afelől, ha meglesz, be is veti. A német iparnak voltak nagy villanásai a háború vége felé (sugárhajtású vadászgép, rakétatechnika), de -- mint utóbb kiderült --, az atombombától távol álltak. (Bár újabb kutatások emlegetnek titkos kísérleteket, robbantást is, mely atombombára emlékeztet).    Az USA-ban 1945. július 16-án robantották a kísérleti bombát. Plutónium bomba volt, mert az bonyolultabb, az uránium töltetűt késznek tekintették. A kísérlet sikeres volt.    Augusztus 6-án,  8 óra 15 perckor három amerikai bombázó jelent meg Hirosima fölött. Nem keltettek feltűnést, a japánok ekkorra már megszokták a légitámadásokat. Az egyikük, egy Enola Gay-re keresztelt B-29-es alacsonyabbra ereszkedett és ledobta a történelem első atombombáját, mely a Little Boy nevet viselte. Ez volt az uránium bomba. Robbanóereje 17 ezer tonna TNT-vel volt megegyező. 1,2 km sugarú körben minden a földdel vált egyenlővé. Az áldozatok számát ma sem tudjuk. A hirosimai emlékművön 61 443 név olvasható, de a precíz japán nyilvántartás szerint 78 150 ember soha nem vette fel többé az élelmiszerjegyét. Az amerikai felderítés szerint 139 ezren haltak meg. A valódi számot nem tudjuk meg soha, mert a sugárfertőzés miatt hetekkel, hónapokkal később is ezrek haltak meg iszonyú kínok között. Ma is nagyon gyakoriak a daganatos megbetegedések és a genetikai problémák. Az USA is elismerte később, hogy a sugárfertőzés következményeivel nem számoltak. Annak élő szervezetre gyakorolt hatásáról ma is keveset tudunk.    Augusztus 9-én Nagaszakira dobtak atombombát, a plutónium alapú Fat Mann-t. Itt 80 ezerre teszik az áldozatok számát. A japán császár, aki eddig tisztes távolból szemlélte az eseményeket, kapitulált, jóllehet a tábornoki kar jelentős része még most sem akart. Az USA elérte a célját atombombáival, győzött.    Minden háborúnak van győztese és vesztese, s a cél szentesíti az eszközt. Mégis, ez lett a világ legvitatottabb eszköze. Sokan háborús bűnnek, emberiség elleni bűncselekménynek tekintik. Humanizmus? Van jó bomba és van rossz? Meg lehet ölni így, úgy embereket, de azért ez már túlzás, igaz?    Mi motiválhatta Truman elnököt, hogy a bomba bevetése mellett döntött? Hiszen a háborút már megnyerték. Vagy mégsem? Hitlert legyőzték, de Japán még küzdött, az esélytelen teljes elszánságával. Japán négy fő szigetére még nem tette amerikai katona a lábát. Országuktól több ezer kilométerre lévő, jelentéktelen szigeteket is eszelősen védtek a japán katonák. (Okinava, 2 hónap, 12 ezer amerikai halott). Akkor hogy küzdöttek volna otthon? Stratégák 300 ezres amerikai veszteséggel számoltak még. Legalább kétszer ennyi lett volna a japán áldozatok száma Tokióig. Morbid, de 200 ezer ember megmentett 1 milliót? Truman alátámaszthatta ezzel a döntését, végül is az elnök kötelessége amerikai életeket menteni. És hát a háborút Japán kezdte, magára vessen. De így azért túl egyszerű. A háború végére a fő ellenség lassan a Szovjetúnió lett. Európában az amerikaiak több fogságba esett német alakulatot egyben tartottak, fegyvereiket leltárba vették. Voltak olyan tervek, ha Sztálin átlépi a Jaltában meghúzott határt, németeket is bevetnek ellene. Az USA félt attól, mi van, ha a Vörös Ördögnek kedve támad megnézni az Atlanti-óceánt..?    A bomba tehát üzenet az oroszoknak, figyelmeztetés. Sztálin egyébként a japán ügy iránt is nagy érdeklődést mutatott. Meglepően gyorsan átdobott Ázsiába egy hadsereget, miután Európában elcsitultak a harcok. Ez a szovjet hadsereg győzte le a mandzsúriai japán erőket. A bomba tehát azt jelentette az USA részéről, jól van, jól van, segítettetek egy kicsit, de azért a térségben mi vagyunk az urak! És még egy amerikai szempont, fegyvereket lehet tesztelni, azért az igazi mégis az éles bevetés..!    Mondják, Hirosimával elkezdődött a hidegháború, a fegyverkezési verseny. Badarság. Fegyverkezési verseny mindig volt. A különbség az, hogy ezek a fegyverek már a Föld elpusztítására, az emberiség kiírtására alkalmasak, nem a győzelem esélyét hordozzák magukban. Ma enyhébb a légkör, biztonságban érezzük magunkat. Pedig annyi fegyver van felhalmozva, mellyel -- állítólag -- négyszer szét lehetne robbantani a Földet, mint égitestet. Tehát ezen ülünk ma.    1978 óta a nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapja augustus 6-a. Hallott valaki erről? Én nem emlékszem egyetlen megemlékezésre sem.    Hirosimában egyébként a hadiüzemek teljesen épek maradtak, s majd minden munkás túlélte az atomtámadást...

Háromhatalmi egyezmény 1936 Rommel Berlin-Róma tengely Leningrád 1941.Jún. 22 1938 Antlanti Charta 1941.aug. Anschluss Churchill Roosevelt Szlovákia Pearl Harbor Midway El-Alamein Montgomery Eisenhower 1939. szept. 1. Lengyelország Sztálingrád Kurszk Furcsa háború Balti államok Quisling Dunkerque 1944.jún.6. Maginot-vonal Teherán (1943)‏ Vichy Jalta (1945.feb.)‏ Postam (1945.júl.)‏ Göring 1945.Május 9. 1945.szept. 2 Háromhatalmi egyezmény

Antifasiszta koalíció 1936 #1936: Olaszország kilép a Nemzetek Szövetségéből és létrehozzák a németekkel a Berlin-Róma-tengelyt. Továbbá Japán és Németország megköti az Antikomintern-paktumot a Szovjetunió ellen, melybe Olaszország is csatlakozik. # 1938: Hitler március 12-én bevonul Ausztriába és ezzel létrejön az Anschluss, melyet az első világháború után megtiltottak. Szeptember 29-én, a müncheni egyezmény értelmében a Szudéta-vidéket Csehszlovákiától Németországhoz csatolták (Mussolini, Hitler, Chamberlain, Daladier), Cseszlovákiának tárgyalásokat kellett kezdenie lengyel és magyar szomszédaival azok területi igényeiről. A „maradék” Cseszlovákiának az aláíró nagyhatalmak garanciát igértek. # 1939.09.01.: Németország megtámadja Lengyelországot, ezzel kitör a második világháború (Molotov-Ribbentrop paktum, két hét alatt elesik az ország). Berlin-Róma tengely Müncheni-konferencia 1938 Anschluss Szlovákia Lengyelország Quisling 1940 Dunkern Maginot-vonal Vichyi Rommel Leningrád Midway Göring 1941 Június 22 1939. szept. 1. „furcsa háború” Pearl Harbor Roosevelt Churchill Antifasiszta koalíció

Auschwitz Montgomery Eisenhower El-Alamein 1944.jún.6. Kurszk ENSZ 1944.jún.6. Kurszk Sztálingrád Postam (1945.júl.)‏ Jalta (1945.feb.)‏ Teherán (1943)‏ Holokauszt Getto 1942-ben Eichmann Koncentrációs tábor Auschwitz Deportálás

23. lecke: A második világháború jellegzetességei és borzalmai A totális háború, amelyben a hátország is fronttá válik. A háború alatti népirtások jellemzői. A holokauszt elvi háttere, folyamata és következményei. F: totális háború, partizán, „végső megoldás”, koncentrációs tábor, deportálás, népirtás, gettó, holokauszt (soá) N: De Gaulle É: 1942. január, 1943. tavasz T: Lidice, Auschwitz-Birkenau, Dachau, Buchenwald, Mauthausen, Treblinka Legyen képes másodlagos és elsődleges források tartalmi összehasonlítására, a megegyezések és eltérések megállapítására. Legyen képes a forrás elemzése és értelmezése során megnevezni a történelmi háttérre utaló tartalmi elemeket, műfaji, nyelvi sajátosságokat.

8.7 A holocaust A szövetséges hatalmak együttműködésének elemzése Háborúellenes katonai és polgárierőfeszítések

Auschwitz II. (Birkenau) a fő megsemmisítőtábor bejárata

Arbeit macht frei

Hitler Náci ideológia Faj elmélet antiszemitizmus Nürnbergi törvények Tk 4 Répánszky 41. old gyakran nácinak nevezett Német Nemzetiszocialista Munkáspárt (NSDAP) ideológiáját vezére Adolf Hitler dolgozta ki. Hitler Mussolini fasizmusát tekintette példaképnek, s ahhoz hasonlóan demokrácia- és kommunistaellenes, szélsőségesen nacionalista politikát hirdetett, de számos antikapitalista sőt szocialista jellegű követelést is megfogalmazott. Mind a fasizmus, mint a nemzeti szocializmus vallásellenes volt, politikai okokból azonban ezt nyíltan nem hangoztatták. A nemzetszocializmust megkülönböztette a fasizmustól heves faji alapú antiszemitizmusa: az első világháborús összeomlásért, a forradalmakért, a fennálló forradalmi veszélyért és a gazdasági problémákért a zsidóságot tették felelőssé. Az un politikai antiszemitizmus első hulláma már XIX. Sz végén jelentkezett Európában. Ez az ideológia már nem vallási hanem faji és politika alapon volt ellenséges a zsidókkal- és az antiszemiták által zsidónak tartott személyekkel. A középkorban a földbirtolástól eltiltott zsidók természetszerűleg az üzleti, kereskedelmi és értelmiségi pályák felé fordultak. Később számarányuknál nagyobb arányban vettek részt a szocialista majd kommunista mozgalmakban, amelyekhez sok értelmiségi csatlakozott. Az antiszemiták szemében a zsidóság volt felelős mind a kapitalizmus visszáságáért, mind a forradalmakért. A korszakban hangoztatott fajelmélet szerint az emberek öröklött fizikai adottságai, szellemi, és kulturális sajátosságai , valamint személyiségvonásai között összefüggés van. Egyes fajok elve felsőbbrendűek. A nemzetszocialisták összekapcsolták a fajelméletet az antiszemitizmussal. …….. A náci ideológia szerint a zsidóság nem vallási vagy vagy nemzeti közösség, hanem faji- „faji ”sajátosságok alapján azonban képtelenség volt elkülöníteni a zsidókat. Éppen ezért visszatértek a vallási meghatározáshoz, de meglehetősen ellentmondásos módon. Zsidónak minősült az is akinek a nagyszülei közül legalább kettő izraelita felekezet tagja volt. Tehát a törvény szerint akinek dédszülei „időben”- nagyszülei születése előtt tértek át a keresztény hitre nem számított zsidónak, de ha ezt néhány évvel később tették meg ,akkor igen Hitler Náci ideológia Faj elmélet antiszemitizmus Wikipédia: Hitler nem titkolta zsidók iránti ellenérzését; az 1925-ben kiadott Mein Kampfban Németország és az árja faj elleni világméretű összeesküvés szervezőiként írta le őket, akiket ki kell űzni az ország politikai és szellemi életéből.  Az 1930-as években a zsidók jogi, gazdasági és társadalmi mozgásterét egyre jobban leszűkítették. 1933-ban kitiltották őket a közszférából, eltiltották a jogászi, orvosi és mezőgazdasági pályától. 1935-ben a nürnbergi törvények megfosztották őket állampolgárságuktól és megtiltották a nem zsidókkal való házasságukat. Nürnbergi törvények (1935)‏ Törvényes keretet adott a zsidóság üldözésének A holokauszt  Kristályéjszaka (1938)‏ A holokauszt kezdetét gyakran a Kristallnachttól, 1938. november 9-től számítják. (A holokauszt szó jelentése „teljesen elégő áldozat”.) Néhány nappal korábban egy Franciaországba emigrált zsidó - Herschel Grynszpan - tiltakozásul lelőtt egy német diplomatát - Ernst Eduard von Rath-ot. Válaszul Németországban betiltották a zsidó lapokat, és kitiltották a zsidókat a német oktatási intézményekből. 9-én este civilruhás rohamosztagosok zsidóellenes zavargásokat szítottak, közel száz zsidót megöltek, több mint ezer zsinagógát és sok ezer zsidó lakást és boltot kiraboltak és felgyújtottak, és mintegy 30 000 embert koncentrációs táborokba vittek. Hasonló események zajlottak Ausztriában is. Átfogó, szervezett támadás (progrom)‏

1938 november 9-én Goebbels tervei alapján hajtották végre a Kristályéjszakát Joseph Goebbels III. Birodalom információs- és propagandaminiszterévé, később a német kultúra és művészet miniszterévé. Holokauszt az európai zsidóság elleni népirtásra először angol nyelvterületen használták a kifejezést 1942 decemberében a News Chronicle című napilapban, Hitler a zsidóság megsemmisítésére vonatkozó terveivel kapcsolatban: „…the Jewish peoples are to be exterminated”. 1945-től zsidó holokausztként „foglalt” politikai és történelmi szövegösszefüggésekben ez a kifejezés – de csak az angolszász nyelvterületen. 1972-től terjedt el a széles nyilvánosságban Fredrick Forsyth regénye, Az ODESSA-ügyirat nyomán. Később más népirtásokra (például a ruandaira vagy az örményre ) is használni kezdték. 1938 november 9-én Goebbels tervei alapján hajtották végre a Kristályéjszakát (Reichskristallnacht), melynek során a náci félkatonai alakulatok zsidó tulajdonú üzleteket fosztottak ki, illetve megölték tulajdonosaikat. 1944-ben Goebbels hirdette meg a „totális háború”-t, melynek során többek között megnövelték a munkaidőt, lerövidítették az oktatást. A végsőkig kitartott Hitler mellett, akinek halálát követően, miután hat gyermeküket megmérgezték, feleségével együtt öngyilkosságot követtek el. Politikusi pályafutása alatt Goebbels részletes, több kötetre rúgó naplót vezetett, mely érdekes betekintést nyújt a náci elit életébe. Fanatikusan hitt Hitlerben, a Führert elkísérte legutolsó tartózkodási helyére, a Führerbunkerbe is. 1945. május elsején, este 8 órakor megállapodott egy SS-orvossal, Helmut Kunz-cal, hogy Goebbels hat gyermekét megölik. Morfiuminjekciót adtak be nekik, majd öntudatlan állapotukban cianidot tartalmazó ampullát tettek a szájukba, majd összenyomták azt. Nem sokkal később Goebbels és felesége, Magda Goebbels a Kancellária kertjébe mentek, ahol megölték egymást.

1939. szept.1 Getto Koncentrációs tábor 1933-1939 A német uralom alá került területeken üldözték a zsidókat 1939. szept.1 A háború kitörésével a német zsidópolitika második szakaszába lépett, melynek célja a zsidók területi elkülönítése volt. 1939 őszén a németek megszállták a mintegy kétmillió zsidó lakta Nyugat-Lengyelországot. Reinhard Heydrich javasolta, hogy gyűjtsék a lengyelországi zsidóságot néhány vasúti csomóponton fekvő nagyvárosban létesítendő gettóba, ahol kényszermunkát végeztethetnek velük, és a vasút megkönnyíti „további lépések” megvalósítását. 1940-1943 1940–43 között Németországból, Ausztriából és a későbbi Csehszlovákia területéről Eichmann vezetése alatt Lengyelországba deportálták a zsidókat. (Korábban Hitler azt tervezte, hogy a teljes európai zsidóságot Madagaszkár szigetére telepítik ki, ahol politikai túszként használhatják őket, a Madagaszkár terv azonban logisztikailag kivitelezhetetlennek bizonyult.) Egy részüket a gettókba telepítették, másokat koncentrációs táborokba zártak. A koncentrációs táborokat hatalomra kerülésük után hozták létre a nácik politikai ellenfeleik (a kommunisták és a szociáldemokraták) számára; az első, a dachaui koncentrációs tábor 1933 márciusában kezdte meg működését. Kezdetben alig voltak többek egy-egy pincénél vagy raktárépületnél, de némelyik idővel hatalmas, a városon kívül elhelyezkedő táborrá nőtt. 1942-re hat ilyen nagy tábor volt Lengyelországban. A foglyok napi 12-14 órát dolgoztak a német hadiipar számára; sokan belehaltak az éhségbe, az őrök kegyetlenkedéseibe vagy az embertelen körülményekbe.] Getto Koncentrációs tábor

Wanndsse-i konferencián 1942-ben dolgozták ki „végső megoldást” végrehajtásának eszközeit beszélték meg.[ ENDLÖSUNG. Wanndsse-i konferencián Eichmann SS tiszt az egyik fő szervezője és irányítója Auschwitz Deportálás Tk .(Sz) 128-129 A nácizmus és a Holokauszt története /Harmat Árpád Péter/ http://tortenelemklub.com/ii-vilaghaboru/nacizmus-holokauszt/87-a-nacizmus-es-a-holokauszt

Hatalma csúcsán a Harmadik Birodalom 3 Hatalma csúcsán a Harmadik Birodalom 3. legbefolyásosabb embere, a Biztonsági Rendőrség főnöke, a Cseh-Morva Protektorátus birodalmi vezetője. Holocaust elméleti és gyakorlati szervezése egyértelműen az ő nevéhez fűződik. 1942 május 27-ének reggelén a brit SOE (Special Operations Executive) két cseh ellenállója merényletet követett el a rettegett zsarnok ellen. Le akarták lőni, de a géppisztoly beragadt, így bombát dobtak a kocsira: Heydrichet súlyosan megsebesítették a repeszdarabok. Hiába küldte Himmler a birodalom legjobb orvosait Prágába,. Berlin megrendült a csapástól, a Gestapo véres nyomozásba fogott a merénylők kézre kerítésére . Himmler nem elégedett meg a merénylőkkel. SS büntetőosztagokkal vetette körül a kicsiny Lidice települést (Csehország) és a 14 évnél idősebb férfiakat agyonlőtték. A nőket és a gyermekeket koncentrációs táborba hurcolták, a falut földig rombolták. Reinhard Heydrich

-tól a bécsi Zsidó Kivándorlás Központi Hivatalát vezeti -tól a bécsi Zsidó Kivándorlás Központi Hivatalát vezeti. 1939 végétől az RSHA (Birodalmi Biztonsági Főhivatal) IV-B-4 (zsidóügyi) ügyosztályának vezetője. Részt vett a wannseei konferencián 1942 januárjában. Az európai zsidók deportálását Eichmann és munkatársai szervezték és irányították. Személyesen leghosszabb ideig Magyarországon tevékenykedett a német megszállás után. A világháború után Argentínába szökött vatikáni útlevéllel. Itt a Moszad ügynökei fogták el 1960-ban. Izraelbe szállították, a következő évben bíróság elé állították. Halálra ítélték, 1962-ben felakasztották. . Az európai zsidók deportálását Eichmann és munkatársai szervezték és irányították

Nuremberg Trial

Nemzetiszocializmus: Hitler és az NSDAP szélsőjobboldali ideológiája Nemzetiszocializmus: Hitler és az NSDAP szélsőjobboldali ideológiája. Demokrácia- és kommunizmus ellenes, vezérkultusz, szélsőséges nacionalizmus, fajelmélet és antiszemitizmus, antikapitalista, vallásellenes Propaganda: meghatározott céllal, politikai, gazdasági, vallási eszmék, tanítások, vélemények terjesztése. A tömegek feletti ellenőrzésben van nagy szerepe, fasiszta, kommunista diktatúra. Fajelmélet: áltudományos ideológia, amely szerint a rasszok, illetve az emberiség más csoportjai különböző emberi fajokhoz tartoznak, s vannak magasabb, illetve alacsonyabb rendű fajok (árja – zsidó, cigány)‏ # Koncentrációs tábor: büntetőtábor, fogolytábor, kényszermunkatábor, ahol a meghódított országok civil lakosságát vagy egy ország hátrányosan megkülönböztetett s üldözött csoportjait gyűjtötték össze. # Népirtás: egy nép, vagy népcsoport szervezett, tömeges legyilkolása, például holocaust. # Holocaust: egészen elégő áldozat. A nemzetiszocialista Németországnak a zsidóság kiirtására, megsemmisítésére tett kísérlete a második világháború alatt.