A légzés megfigyelése –az élettanitól eltérő jellegzetes változásai Szabó Elza egészségtan tanár

Légzés - Respiratio A respiratio biztosítja a vér és a sejtek, ill. a vér és az atmoszferikus levegő közötti gázcserét Légzés fázisai: Külső Belső Külső légzés: a tüdő alveolusokban és a capillárisokban történő oxigén és széndioxid csere - tüdőlégzés Belső légzés: A széndioxid és oxigén csere a sejtek és a capillárisok között – sejt-vagy szövetlégzés

Légzést befolyásoló tényezők Fizikai aktivitás-növeli a légzés számát és mélységét Acut fájdalom-sympatikus hatás Izgalom-sympatikus hatás Étkezés, alvás csökkenti Dohányzás Testhelyzet- egyenes, álló testhelyzet segíti a teljes mellkasi kitérést Gyógyszerek narkotikus hatású: - a légzés számát, mélységét gátolja analgetikum szedatívum Agytörzssérülés - légzőkp. károsodás - gátolja a légzés számát és ritmusát Életkor, hőmérséklet, páratartalom

Alapvető légzéstípusok A férfiaknál és csecsemőknél inkább hasi típusú légzés, míg a nőknél mellkasi légzés figyelhető meg, leggyakrabban azonban kevert típussal találkozunk Csecsemő és kisgyermek esetén a mellkasi légzés mindig KÓROS!! A légzés jellemzői: száma, ritmusa, hangja.

Légzés megfigyelés célja A légzés megítéléséhez szükséges: a légzésszám, légzési kitérés és a légzés ritmusának ismerete A légzés a szervezet egyik vitális jelensége A megfigyelés számára csak a külső légzés hozzáférhető Külső légzés a mellkas tágulása, szőkülése és a rekeszizom mozgása révén jön létre

A légzést meg kell figyelni Minden betegfelvételnél Intenzív észlelést igénylő állapotokban Minden hirtelen bekövetkező állapotváltozásnál Légzőszervi betegségben szenvedőknél rendszeresen

A légzés száma A teljes be-és kilégzések számát vesszük figyelembe Normálisan: 12– 16/perc A légzés száma koronként változik Újszülött: 35-40/perc Gyermek: 20-30/perc Serdülő: 16-19/perc Felnőtt: 12-16/perc

Kóros légzésszámok Tachypnoe – polypnoe - szapora légzés - a légzés ritmusos, de rendellenesen szapora - a légzésszám >20/perc >30/perc Légzési elégtelenség! Oka: Fiziológiásan: a fizikai munka, izgalom, stressz. Kóros folyamatok: szívbetegségek, sokk, láz (a hőmérséklet 1 Celsius-fokkal történő emelkedése a légzésszámot 4-6-tal emeli), bordatörés, a légzőfelület csökkenésével járó betegségek pl. tüdőgyulladás, oedema pulmonum.

Kóros légzésszámok 2. Bradypnoe – alacsony légzésszám - a légzés ritmusos, de rendellenesen gyér < 12/perc Oka: Agynyomás-fokozódás, agyi keringési zavar. Légzőközpontot bénító méreg, gyógyszer (altató, morfium). 3. Apnoe – légzésszünet A légzés átmeneti vagy végleges megszűnése. Pl. agónia, illetve a Cheyne– Stokes-légzés egyes szakaszaiban tapasztalható.

A légzés ritmusa Normális élettani körülmények között a ki és belégzés szabályos időközönként követi egymást a légvételek mélysége és időtartama azonos

Kóros légzéstípusok Biot-féle periodikus Kussmaul-féle acidotikus Cheyne-Stokes Gasping típusú (terminális) Hüppögő gyerekeknél Űzöttvadszerű (toxikozis) Alvási apnoe

Kóros légzéstípusok 1. Biot-féle periodikus légzés Nagy amplitúdójú (harmonikus rezgőmozgás) ritmusos bradypnoe - (5-10 másodpercig tartó légzésszünettel) A KIR súlyos károsodására utal (agyvérzés, trauma)

Kóros légzéstípusok 2. Kussmaul – típusú légzés Szapora, mély ki- és belégzések sorozata A sav-bázis egyensúly zavaránál jelentkezik elsősorban pl. diabeteses coma, uraemia, acidosis

Kóros légzéstípusok 3. Cheyne–Stokes típusú légzés Apnoe után felületes, majd egyre mélyülő légzések követik egymást A gyors légzéssort ismét felületes légzés és apnoe követik. Ezek a periódusok folyamatosan ismétlődnek, ezért periodikus légzésnek is nevezik. Ilyet tapasztalunk agyi keringési zavar, központi idegrendszeri sérülés vagy keringési elégtelenség kapcsán

Kóros légzéstípusok 4. Terminális típusú (gasping) légzés: Egyre ritkuló és felületesebbé váló légzés jellemzi

Kóros légzéstípusok 5. Hüppögő légzés: nagyra nyitott szájjal történő légvétel váltakozik hosszú légzésszünettel (halak légzésére hasonlít) 6. Űzöttvadszerű légzés: a légzés szapora, a beteg nyitott szájjal, lihegésszerűen lélegzik (toxicosis) Forrás: Dr. Balogh László: gyermekápolástan

Kóros légzéstípusok 7. Alvási apnoe egymás utáni legalább 10 sec-ig tartó légzésszünet Oka: elhízott, hypertoniás, légzőrendszeri, cor pulmonalis betegeknél jobb pitvar terhelés

Nehézlégzés – dyspnoe Fogalma A beteg nehezen, erőlködve, a légzési segédizmai igénybevételével lélegzik. A bordaközi izmok és a nyakizmok megfeszülnek, orrszárnyi légzés jellemző. A légzés lehet mély, de lehet felületes is. A beteg nyugtalan, hosszan tartó, súlyos állapotnál a bőre cyanotikus, nem ritka a halálfélelem Okai: A vér pO2 és pCO2 aránya megváltozott a vérben Kevés oxigén jut a vérbe A széndioxid kilégzését valami gátolja Egyéb ventillációs vagy keringési zavarok megjelenése

Nehézlégzés – dyspnoe Kilégzési (exspiratios) nehezítettséggel járó nehézlégzés A ki- és belégzés fázisai közül a kilégzés akadályozott (pl. asthma bronchiale). − Belégzési (inspiratios) nehezítettséggel járó nehézlégzés A belégzés akadályozott. Jellegzetes hang kísérheti, ilyenkor stridoros légzésről beszélünk (pl. légúti idegen test). − Vegyes típusú nehézlégzés A légzés mindkét fázisa nehezített (pl. asthma cardiale).

Nehézlégzés – dyspnoe Munkadyspnoe A nehézlégzés munkavégzésre, fizikai megterhelésre jelentkezik (pl. lépcsőn járás), pihenés, nyugalom hatására megszűnik. Ez tapasztalható idült légzési-keringési elégtelenségben szenvedő beteg esetében Nyugalmi dyspnoe A keringési elégtelenség következő fokán a nehézlégzés már nyugalomban sem múlik el (pl. súlyos keringési elégtelenség)

Nehézlégzés – dyspnoe Orthopnoe A beteg csak ülő helyzetben van kielégítő állapotban, a vízszintes testhelyzet panaszait fokozza Paroxysmalis nocturnalis dyspnoe Éjszaka jelentkezik rohamszerűen a nehézlégzés. A beteg erős fulladásra, köhögésre ébred, nyugtalan, halálfélelme van A roham magától is megszűnhet, de igényelhet orvosi ellátást is Éjszakai nehézlégzéssel leggyakrabban a balszívfél-elégtelenség akut formája, az asthma cardiale jár, amely életveszélyes állapot! A keringési elégtelenséghez tüdőoedema is társul, a fenti tünetek mellett a szörcsölő légzés, szederjesség, nyugtalanság is megjelenik. Az asthma cardiale életveszélyes állapot, a beteget mihamarabb orvosi ellátásban kell részesíteni!

Nehézlégzés – dyspnoe Ideges eredetű nehézlégzés A beteg panaszolja a nehézlégzést, de ez egy-két mély légvétel után csökken vagy megszűnik és objektív tünetként nem jelenik meg

A légzés hangja Normálisan A légzés hangja általában csak fizikai megerőltetés hatására válik hallhatóvá Kórosan − A légzés nyugalomban is hallható − Sípoló, fütyülő (stridoros) a légzés, ha légúti szűkület áll fenn (pl. nyák, daganat, hörgőspazmus vagy idegen test szűkíti a légutakat) − Horkoló légzés kóros esetben eszméletlen beteg esetén jellemző − Szörcsölő légzés légúti váladék felszaporodásakor észlelhető (pl. oedema pulmonum, keringési elégtelenség)

A LEHELET JELLEMZŐI Bizonyos betegségekben jellegzetesen megváltozik a lehelet szaga. A leggyakoribb elváltozások a következők lehetnek: Foetor ex ore – kellemetlen szájszag rossz fogak, nem megfelelő szájhigiéné és emésztési panaszok miatt alakulhat ki Gennyszagú lehelet – tonsillitis follikularisra vagy az orrmelléküregek purulens gyulladására utalhat, amikor gennycsorgás jelentkezik a garatfalon Acetonszagú lehelet – diabetes mellitus vagy kiszáradás esetén érezhető Édeskés belsőségszagú – májelégtelenségben szenvedő betegnél tapasztalható Vizeletszagú – az uraemiában szenvedő beteg lehelete A kellemetlen lehelet gondos szájápolással csökkenthető vagy megszüntethető!

A LÉGZÉS SZÁMOLÁSA ÉS JELÖLÉSE Intézményben általában csak érkezéskor vizsgáljuk a légzést, ezt követően csak külön orvosi utasításra vagy a beteg panaszai esetén figyeljük rendszeresen. A légzésszámolás kivitelezése A légzés számolását, megfigyelését észrevétlenül végezzük, mert az izgalom a beteg részéről befolyásolhatja az eredményt Fennjáró betegnél a pulzusszámolás után közvetlenül figyeljük tovább a mellkas emelkedését, eszméletlen betegnél a mellkasra helyezett kezünkkel tudjuk észlelni a légzést

A légzés számolása Előkészítés Másodpercmutatós óra Lázlap, gondozási napló A vizsgálat menete 1. Készítsen elő másodpercmutatós órát. 2. A beteget ültesse vagy fektesse le. 3. Üljön le a beteggel mellé. 4. Járjon el a pulzusszámolásnál leírtak szerint, és a légzésszámolást kösse össze a pulzusszámolással. 5. A pulzust egy percig számolja, ezt követően ne engedje el a beteg csuklóját, és kezdje számolni a légzést. 6. A légzést 1 percig számolja. 7. Figyeljen közben a légzés ritmusára és egyéb jellemzőire. 8. A mért eredményt a tanult módon dokumentálja. Jelölése: vonaldiagram légzésgörbe! (zöld)

Ápolói hibák a légzés és a lehelet megfigyelésekor Nem észrevétlenül számoljuk a beteg befolyásolhatja A beteg figyelme másra irányul, visszatartja Nem vesszük észre a változását Nem ismerjük fel a kóros formáit Összetévesztjük az eszméletlen beteg horkolását az alvóéval Nem figyeljük meg a beteg leheletének szagát, nem jelentjük az elváltozásokat

Köszönöm a figyelmet!