7.tétel: Terület és településfejlesztés 1945 és 1990 között 1. A második világháború utáni újjáépítés (1945-48/49) 2. Rákosi-rendszer (1948/49-1956) 3. A Kádár-korszak terület-és településfejlesztése (1956-1989)

II. Világháború utáni újjáépítés Készítette: Szabó Tünde Anita

Tisza és Duna hidakat felrobbantották a nyersanyag-, energia- és munkaerőhiány az ipari termelés 1945 májusában a háború előtti szint alig 30%-a jóvátétel fizetése a Szovjetuniónak A Szovjetunió tulajdona  magyarországi vállalatok és ingatlanok

A romok eltakarítása, Újjáépítés 1946 vége  a 28 felrobbant tiszai és dunai híd felének helyreállítása 114 vasúti hídból 100 üzembe helyezése 1947 március  8220 teherautó, 8066 személygépkocsi és csaknem 15 ezer motorkerékpár A vasúti közlekedés 500 darab gőzmozdony üzembe helyezése  Truman-mozdonyok

Hidak helyzete háború előtt 8373 db 2,0 m-nél nagyobb közúti híd  összhossza 67 136 m volt felrobbantott hidak száma 1424 db  17%, hosszban 41% a Duna- és Tisza-hidak 100%-ban pusztultak el 1945 végéig  a felrobbantott hidak több mint a felének helyreállítása hároméves terv végére  a hidak 90%-a újjáépült, 80%-ban végleges vagy félállandó jelleggel

a Kossuth híd és a szolnoki Tisza-híd

A nagyobb nyílású hidak végleges jelleggel történő helyreállításának fő időszaka a hároméves terv és az első ötéves terv volt. Budapesten  Szabadság híd Margit híd Széchenyi Lánchíd 1950. november 7  óbudai Árpád híd 1952 ősz  Boráros téri Petőfi híd Budapest alatti Dunaszakaszon  két közös vasúti-közúti híd  dunaföldvári, melyet a közúti Hídosztály és a bajai, melyet a vasúti Hídosztály állíttatott helyre

Tisza-hidak közül szolnoki, a tokaji és a szegedi tiszafüredi, csongrádi és algyői hidak 1947-48. évek  szegedi Tisza-híd 1948-49. évek  vásárosnaményi híd első ötéves tervidőszakban  új utak, azokon új hidak is épültek a fejlődő közlekedés igényeinek kielégítésére megkezdődött hazánkban a feszített betonszerkezetek alkalmazása kísérleti jelleggel  szabadszállási alumínium híd

a pénzügyi stabilizáció megteremtése 1946. augusztus 1-én került sor Sikere  szovjet jóvátételi szállítások átütemezésével a kormány mérsékelni tudta kiadásait Amerikai kormány átadta Magyarországnak a Magyar Nemzeti Bank aranykészletét háború előtti bérszint jelentős csökkentése  jól kereső rétegek béreit 60-70%-kal, a munkásokét 30-40%-kal

új pénz bevezetése  forint, váltópénze a fillér szénbányák 1946. június 26-ai államosítása szénbányák államosítását 1946. december 1-én a négy legnagyobb nehézipari komplexum  a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt., a Ganz-gyárak, a Weiss Manfréd Acél-és Fémművek Rt. és a Győri Vagon- és Gépgyár, és az érdeklődő körükbe tartozó cégek állami kezelésbe vétele követte 1947. szeptember 29  a nagybankok és az általuk ellenőrzött cégek állami tulajdonba vétele egyidejűleg a régi, kétszintű bankrendszer is megszűnt

a Magyar Általános Hitelbankból  Beruházási Bank Pesti Magyar Kereskedelmi Bankból  Külkereskedelmi Bank a vidéki pénzintézetek jó részéből az 1949-ben létrehozott OTP  Országos takarékpénztár 1947. november 28  államosították a bauxit- és aluminiumipart mezőgazdaság kollektivizálása

első hároméves terv 1947. augusztus 1-én kezdődött és 1949 végére fejeződött be  célja: az újjáépítés munkáját befejezve a tervperiódus végére a mezőgazdasági termelés közelítse meg az utolsó békeév szintjét, a gyáripari termelés pedig 27%-kal haladja is meg azt  félsiker ipari termelés 1949-ben közel 40%-kal múlta felül az 1938-ast mezőgazdaság az 1938-as szintet sem tudta elérni

Újjáépítés a II. világháború után Széles Máté Attila

Magyarország a háború után Verseny a szavazatokért a kommunista párt a szovjetekre támaszkodott földosztás A városok és az ipar újjáépítés élelmiszerellátás

Az élet normalizálása élelmiszer és tüzelő alacsony bérek és növekvő árak Gazdasági Főtanács megalapítása beszolgáltatási kötelezettség Magyar Köztársaság

Intézkedések: infláció megfékezése bankóprés értékálló pénz az adók növelése a kiadások visszafogása a fogyasztási cikkekből készleteket felhalmozása az ár- és bérrendszer megreformálása Forint bevezetése

Európa szétszakadása „Vasfüggöny” A NATO és a Varsói Szerződés

Rákosi-rendszer (1948/49-1956) Rákosi Mátyás „Sztálin legjobb tanítványa” крокодилъ

A Rákosi rendszer terület és településfejlesztési törekvései Készítette: Pólin Lénárd Geográfus MSc ter.település fejlesztés

Rákosi Mátyás

Rákosi Mátyás A Magyarországi Tanácsköztársaság idején helyettes kereskedelmi népbiztos, majd a szociális termelés népbiztosa volt. 1945–56 között a Magyar Kommunista Párt illetve a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára. 1952–53 között a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke.

Rákosi korszak Rákosi korszak 1945-1956 Alapjaiban formálta saját ízlésűre az országot Sztálinista mintára építi a rendszert: személyi kultusz Féktelen terror: ÁVH, Koncepciós perek, osztályidegen elemek eltávolítása gulag-táborba, pártellenzék pusztítása Megalománia Országos Tervgazdasági Tanács és az Országos Tervhivatal

Rákosi-címer az 1949. évi XX. törvényben elfogadott új állami jelkép

A Magyar Népköztársaság zászlaja, benne a „Rákosi-címerrel” (1949–1956)

Kommunista hatalomátvétel és megszilárdulás Utcára vitték a munkásokat skandálni Szalámi politika (57%-os többségű KGP ellen) „Kékcédulás választások” Koholt vádak Párt Betiltások SZDP beolvasztása = Magyar Dolgozók Pártja A későbbiekben munkatáborok (Recsk), Kitelepítések (Hortobágy)

Recski munkatábor

A Magyar Kommunista Párt törekvései 1945-1948 1945-ös földreform (nagybirtok felosztás) Kollektivizálás és Kolhoz ("коллективное хозяйство„ "közös gazdaság" Tervgazdálkodás Államosítás

Az első ötéves terv (1950-54): Erőteljes, fokozott ütemű iparfejlesztési programot írt elő. A beruházások 50%-át az iparba tervezték/ mezőgazdaságba mindössze 14%-át az iparon belül a nehéziparba irányult a beruházások 90%-a, amely a mg, a könnyűipar és az élelmiszeripar elhanyagolásához vezetett. Mo-ot a szén és acél országává akarták tenni (Gerő hirdette meg) Az ország adottságait tekintve irreális. célkitűzésnek bizonyult, és beláthatatlan következményekkel járt.

Kommunista átalakítás céljai Vas- és Acél Országa: Államosítani a bányaműveket illetve a vas és acél műveket Nehéz- és hadiipar teljességgel indokolatlan erőltetett fejlesztése 1949-re befejeződtek az államosítások. Állami tulajdonba vették a 10 főnél többet foglalkoztató kis üzemeket és a bérházakat is

Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek 1950-56’

Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek 1950-56’

Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek 1950-56’

Kollektivizáció és Rekviráció Üzemeket, az áruházakat, a földbirtokokat, az iskolákat, a színházakat, a mozikat, a könyvtárakat, a műkincseket, a gyógyszertárakat, a lakóházakat, egyes helyeken a kisiparosok műhelyeit és szerszámait a pénzintézeteket és a lakóházakat, ipari, bánya- és közlekedési üzemeket.

„TSZ”!?

Szocialista Iparvárosok Decentralizált – Centralizált? Sztahanovista munkaverseny! Minőség helyett mennyiségi szemlélet! Ózd (Oxigénbefúvásos acélgyártás). Dunaújváros („Sztálinváros”) – (Vas- és acél kombinát) Budapest (Nehézipari centrum) Paks (Nehézipar és konzervipar) Tatabánya (Szénbányászat)

Sztahanovista munka és beszolgáltatási verseny

Ózdi iparvidék

Dunaújváros iparvidék

Tatabányai Szénbányászat

Köszönöm a figyelmet!

Szocialista városok területi elhelyezkedése

A Kádár-korszak terület- és településfejlesztése (1956-1989) Kollektivizálás, téeszesítés A falu „szocializálása” (1960) Készítette: Major Orsolya

Előzmények Magyarország… 1944. ősze újra megszállt terület (erőszak, fosztogatások, elhurcolás, háborús károk) demokratikus újjáépítése - MKP (földreform) háborús vesztes 1945. február-március: földigénylő bizottság 1945. VI. tc. - földosztás

Tildy-kormány földosztás befejezése, bányák és erőművek államosítása élelmiszerhiány, éhínség (városiak!), áruhiány segélyszervezetek: UNRRA, amerikai zsidó JOINT mezőgazdasági termékek beszolgáltatása, adók kivetése

Mezőgazdaság kezdetben nem célterület; majd az agrárpolitika célja: szövetkezetesítés 1945-46. termelőszövetkezetek (kolhoz, szovhoz) 1948.12.12. Kormányrendelet a téeszek alakításáról és működéséről (3 fejlettségi szint)

Egyéb változások A vas és acél országa - „3éves terv” (nehézipar <–> mg., könnyűipar) A közlekedés helyzete 1949. Ferihegy reptér

társadalmi átalakulás Migrációs változások társadalmi átalakulás az ország elhagyása, személyi veszteségek, deklasszálódás domináns réteg: kistulajdonos (27 -> 47%) nagyon gazdagok, nincstelenek alkalmazottak számának változása az életszínvonal növekedése számokban csökkenő munkanélküliség

Településhálózati változások falusi lakosság(II. vh. után) 1949. Bp. és 3 vidéki város (100 E fő) XX. sz. II. fele: nagybirtok, tanya helyzetének változása 1949. városban(54) a népesség 1/3-a, 2/3 falvakban, tanyákon (1949-ben külterületen élők száma 1576000 fő) a városok eloszlása egyenlőtlen; városhiányos térségek a városok számának növekedése

A második hullám Rákosi: Vas-acél országa 2 fő cél: nehézipar fejlesztése; a mg.-i tulajdonviszonyok megváltoztatása, azaz a szövetkezetesítés folytatása ’50-es évek eleje: munkanélküliség megszűnése (nők is!), ipar dinamikus fejlődése – új gyárak (pl. Szálin Vas- és Acélművek, almásfüzitői timföldgyár) új városok (Inota-Várpalota, Kazincbarcika, Sztálinváros, Oroszlány) nincs: felújítás, karbantartás, IS fejlesztés (vasút, Bp.-i tömegközlekedés) a szegénység dominál főváros <-> vidék

Az I. 5 éves terv (1950-54) 67 milliárd Ft a gazdaságba (ipar) mg. teljes kollektivizálása téeszekbe kényszerítés (magas adóterhek, beszolgáltatás, ÁVO -„elszámoltatási bizottság”) ingatlancserék a földdel rendelkezők „lehetőségei”

A téeszek súlyának változása 1948-1953 Téeszek száma Téesz tag Szántóterület nagysága (hold) Téesz átlagos területe (hold) Téesz munkás 1948. vége 468 13000 50000 76000 32000 1953. nyara 5000 < 370000 1250000 2500000 230000

Kulákok (megszorítások: adók, hitelek, gépek, gazdasági épület - lakóház, családi fenyegetések) Magángazdaságok száma, magántulajdonok részesedése , mg-ból élők számának változása Gépesítésbeli lemaradás, művelési technika szerény fejlődése, a szakértelem hiánya => termelés növekedése mérsékelt => élelmiszerhiány => 1951. jegyrendszer

Nagy Imre kormánya beruházások módosítása nagyberuházások leállítása Agrárpolitikai változások: kuláklista eltörlése magánparaszti adóterhek csökkentése; beadási hátralék 1954. új beszolgáltatási rendszer téeszek száma: 5100 -> 4381 tagok száma: 370 ->230 művelt terület nagysága: 2,5 M -> 1,6 M hold javul a parasztság és a nyugdíjasok helyzete

Hegedűs András miniszterelnöksége „resztalinizáció” beszolgáltatás, erőszakos kollektivizálás (1955-ben újra 5000 a téeszek száma!)

Kádár korszak mezőgazdasági politikája 1956. forradalom – a parasztellenes agrárpolitikai követelések megvalósítása 1958. a mg. teljes kollektivizálása (téesz- lelki „kényszer” ) 1960. vége: vállalkozói szervezetté alakulás (kolhoz) 1961-től gépek vásárlása 1962: 1,2 M téesztag, majd munkaerőhiány 1970-1977: (eltérés a kolhozmodelltől) növekszik a magángazdaságok száma, a háztáji gazdálkodás felvirágoztatása magánosítás, privatizáció, gazdasági szerkezetváltás

MKP röpirat

Beszolgáltatás

Beszolgáltatás

Államosítás

Államosítás

A kollektivizálás Magyarországon Készítette: Farkas Bertalan Földrajz BSc 2.évfolyam

Tartalom Szovjetunió A II. vh és a kommunista diktatúra kiépítése A kollektivizálás fogalma Előzmények: Szovjetunió A II. vh és a kommunista diktatúra kiépítése A kommunista gazdaságpolitika Magyarországon A kollektivizálás folyamata: 1., 2. és 3. szakasz Az 1967 évi III. és IV. törvény

A kollektivizálás fogalma Eredeti értelmében a közösségi tulajdonba vételre vonatkozik, a mezőgazdaság átszervezését, a kommunista gazdaságpolitikában a paraszti magángazdaságok erőszakos felszámolását és területükből mezőgazdasági nagyüzemek (termelőszövetkezet) kialakítását jelenti. Kényszerítő eszközökkel vették rá a parasztokat arra, hogy adják be a földjüket a szövetkezetbe.

Előzmények Szovjetunió 1924: Lenin halála, Sztáliné a hatalom Totális diktatúra, tisztogatások, személyi kultusz, NKVD Tervgazdálkodás, erőszakos iparosítás (nehézipar) Mezőgazdaságban kollektivizálás Kolhozok (TSZ) és szovhozok (állami gazdaságok) Kuláktalanítás, Kulákok a GULAG-ra Ukrán parasztság kiéheztetése

Előzmények A II. vh és a kommunista diktatúra kiépítése 1941: Jugoszlávia, SZU megtámadása, hadüzenet USA-nak 1944: sikertelen kiugrás, Szálasi, utolsó csatlós állam 1944 dec. 22: Ideiglenes Kormny: koalíció 1945 jan. 20: Mo fegyverszünetet köt 1945 febr. 4-11 : Jaltai konferencia, K-Európa a SZU-é 1945: újjáépítés, földosztás, választások: FKgP 1946: köztársaság, Baloldali Blokk, szalámitaktika 1947: kékcédulás választások: MKP 1948: MDP, nyílt diktatúra 1949: egypárti választások, tanácsköztársaság

A kommunista gazdaságpolitika Magyarországon Állami tulajdon, nincs magántulajdon Tervgazdálkodás, nehézipari beruházások 1947: első 3 éves terv 1950: első 5 éves terv „A vas és acél országa” Szocialista iparvárosok Mezőgazdaságban kollektivizálás

A kollektivizálás folyamata Beszolgáltatási rendszer, kulákok Padlássöprések Szovjet mintára termelőszövetkezetek Kezdetben erőszakos belépés, majd engedmények (háztáji) 3 szakaszból állt: 1948-1953, 1953-1958, 1958-tól

Az egyéni gazdaságok megoszlása területnagyság szerint 1949 közepén Forrás: Dr. Fenyő, György :Földjog és földügyi intézmény-hálózat 1. A földtulajdon és a birtokszerkezet 1945-1990 között

Képek, plakátok Forrás: http://www.mozaweb.hu/Lecke-Tortenelem-Tortenelem_8-A_Rakosi_diktatura-102082

1. szakasz: 1948-1953 Erőszakra történő belépés Ellenállás A tagok száma lassan nőtt

A TSZ-ek számának, taglétszámának alakulása 1948 és 1953 között 1. szakasz: 1948-1953 A TSZ-ek számának, taglétszámának alakulása 1948 és 1953 között Forrrás: http://www.prmara.eoldal.hu/cikkek/tortenelem/a-rakosi-korszak.html

2. szakasz: 1953-1958 1953: Sztálin halála, változás Rákosi helyett Nagy Imre a hatalmon Csökkentették a beadási kötelezettségeket, törölték a beszolgáltatás elmulasztásáért kirótt börtönbüntetéseket és egyéb kedvezményeket adtak. A fokozatos meggyőzés elve került előtérbe. Ennek ellenére 376 ezer TSZ tagból 150 ezer kilépett és fellendült az egyéni gazdálkodók kedve

3. szakasz 1958-tól Kimondják, hogy a szocializmus alapjainak lerakása a föld kollektivizálása nélkül nem lehetséges. A fokozatosság elvét betartva szervezték az embereket a TSZ-be. Ennek hatására rohamosan nőtt a TSZ tagok száma, ami 1961-re elérte a 1,1 millió főt. 1960-ban az Országgyűlés határozatot hoz a falu szocialista átalakításáról. Megengedték a parasztoknak a megtermelt feleslegük eladását. Bevezették a földjáradékot, a nyugdíjbiztosítást és az öregségi járadékot. Javult a szakember ellátottság és a gépesítettség. Kiépült a háztáji

1967. évi III. törvény a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről

Általános rendelkezések 3. § A termelőszövetkezet a tagok önkéntes személyi és vagyoni társulása útján létrehozott szocialista mezőgazdasági nagyüzem, amely a szövetkezeti tulajdon alapján, a közös és háztáji gazdaság összekapcsolásával, tagjai munkájával, a termelőszövetkezeti demokrácia rendszerében, a népgazdaság érdekeivel összhangban, önálló szövetkezeti vállalatszerű gazdálkodást folytat, megvalósítja a tagság társadalmi egységét és szocialista nevelését. A termelőszövetkezet szervezete A TERMELŐSZÖVETKEZET SZERVEI 15. § (1) A termelőszövetkezet testületi vezető szervei: a közgyűlés, a vezetőség és az ellenőrző bizottság. (2) A vezetői feladatokat a tisztségviselők, az üzemi vezetők és más vezetők látják el. (4) Egyes feladatok ellátására a termelőszövetkezetben bizottságok szervezhetők.

TISZTSÉGVISELŐK ÉS ÜZEMI VEZETŐK A termelőszövetkezet vagyona 28. § (1) A termelőszövetkezet tisztségviselői: az elnök, az elnökhelyettes és a közgyűlés által választott állandó jellegű bizottságok elnökei. (2) A termelőszövetkezet üzemi vezetői: a főmezőgazdász(…), a főkönyvelő, a szervezeti egységvezetők, az állatorvos és a jogtanácsos. Az üzemi vezetőket és más szakembereket a vezetőség bízza meg. A termelőszövetkezet vagyona 37. § (1) A termelőszövetkezet tagja köteles a saját, valamint a vele közös háztartásban élő családtagok (…) használatában levő összes földet a termelőszövetkezetbe bevinni. 39. § (1) A belépő tag köteles (…) térítés ellenében a termelőszövetkezet tulajdonába adni a saját és a vele közös háztartásban élő családtagok tulajdonát képező, a háztáji gazdaság kereteit meghaladó vagyontárgyakat.

A termelőszövetkezet gazdálkodása A közös munka teljesítése 43. § (1) A termelőszövetkezet mezőgazdasági termelést és feldolgozást, szolgáltatást és más kiegészítő tevékenységet, valamint beszerzést és értékesítést végez. TERVKÉSZÍTÉS 45. § A termelőszövetkezet tervszerű üzemi gazdálkodásának megvalósítása érdekében köteles éves termelési és pénzügyi tervet (a továbbiakban: éves terv) készíteni. (…) A közös munka teljesítése 58. § (1) A termelőszövetkezetben a közös munkát a tagok és családtagok végzik. (2) A közös munkában való részvétel a termelőszövetkezet minden tagjának joga és kötelessége. (3) A termelőszövetkezet köteles gondoskodni tagjainak az adottságoknak megfelelő rendszeres és képzettségük szerinti foglalkoztatásáról.

Háztáji gazdaság 69. § (1) A termelőszövetkezet tagja háztáji gazdaság fenntartására jogosult. (2) A háztáji gazdaság a termelőszövetkezeti tagok kisegítő gazdasága, amelynek célja a tagok és a családtagok háztartási szükségleteinek kielégítése és jövedelmének fokozása. A háztáji gazdaságban árutermelés is folytatható. (3) A közös és a háztáji gazdaság egymással szorosan együttműködő szerves egység. 70. § (1) A termelőszövetkezeti tag háztáji gazdasága magában foglalja: a) a háztáji gazdálkodás célját szolgáló gazdasági épületeket; b) a háztáji állatállományt; c) a háztáji gazdálkodás folytatásához szükséges anyagokat, munkaeszközöket és kisgépeket; d) a háztáji földet. (2) Az (1) bekezdés a)-c) pontja alatt felsorolt vagyontárgyak személyi tulajdonban vannak. (2) A háztáji gazdaságban a jogszabályban megállapított állatállomány tartható.

A háztáji föld (2) A háztáji föld területe termelőszövetkezeti tagonként 800-1600 négyszögöl (2877-5755 m2) lehet. A háztáji szőlő és gyümölcsös területe (…) nem haladhatja meg a 800 négyszögölet (2877 m2). (3) A tag a belterületen, zártkertben vagy közvetlenül a tanya körül levő földjét személyi tulajdonjoga alapján háztáji földként használja.

Plakátok Forrás: http://www.biztositasimuzeum.hu/targy.php?id=70

1967 évi IV. törvény a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről

Kívülállók földjeinek megváltása 3. § (1) A kívülállók tulajdonában levő olyan földek, amelyek e törvény hatálybalépésekor termelőszövetkezet használatában vannak, megváltás ellenében termelőszövetkezeti tulajdonba kerülnek, kivéve, ha a tulajdonost a megállapított időpontig termelőszövetkezetbe tagként felveszik. (2) Továbbra is a termelőszövetkezeti tag tulajdonában marad a tagnak az a földje, amely termelőszövetkezeti használatban van.

A termelőszövetkezeti földtulajdon tartalma A föld utáni térítés 11. § A termelőszövetkezet a törvény alapján tulajdonába került földért (erdőért, telekért, épületért) a volt tulajdonosnak (…) a Minisztertanács által meghatározott mértékben és módon térítést köteles fizetni. A termelőszövetkezeti földtulajdon tartalma 12. § (1) A termelőszövetkezetet a tulajdonában vagy egyéb címen használatában levő föld tekintetében megilleti a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének joga, továbbá - e törvényben meghatározott keretek között - a rendelkezés joga.

Személyi földtulajdon és földhasználat 21. § (1) Állampolgároknak a község (város) belterületén levő földjei legfeljebb 1600 négyszögölig (5755 m2) személyi tulajdonban vannak. (2) Zártkertben a szőlő és gyümölcsös(…) legfeljebb 800 négyszögöl (2877 m2), az egyéb zártkerti terület pedig legfeljebb 1600 négyszögölig (5755 m2) van személyi tulajdonban. 23. § (1) A termelőszövetkezet tagjának személyi földhasználata a háztáji földön valósul meg.

A zártkerti földek tulajdona és használata 26. § (1) Zártkert a község (város) külterületének nagyüzemileg nem művelhető, elkülönített része. (2) A zártkertnek az a rendeltetése, hogy az állampolgárok személyi földtulajdona és földhasználata - a belterületen kívül - ott állandósuljon. Vegyes és záró rendelkezések 34. § Térítés ellenében állami tulajdonba kell venni a termelőszövetkezeti tagoknak más község (város) területén fekvő azokat a földjeit, amelyek nem kerülhetnek vagy nincsenek átadva termelőszövetkezeti használatba

A kolhoz és a TSZ összehasonlítása

Az Új Gazdasági Mechanizmus (1968) Országos településhálózat-fejlesztési koncepció – OTK (1971) Készítette: Schlosser Aletta Dóra

BEVEZETÉS TELEPÜLÉSHÁLÓZAT térbeli rend - szabályszerűség települések összessége részei – településhierarchia ≈ településrendszer TELEPÜLÉSHÁLÓZATI PROBLÉMACSOPORTOK Sűrűsödési és átrendeződési konfliktus Csomópontok gyengesége Hiányok / lyukak a hálózatban Hálózati kapcsolatok / kohézió Hálózatmenedzsment (irányítás)

A településhálózat alakulása Magyarországon Trianontól a II. világháborúig Trianoni döntés  a településhálózat súlyos átalakulása Területi veszteségek kompenzálása: funkciók pótlás más városokkal = mai regionális centrumok / régióközpontok (5) (+ Budapest) Vonzáskörzetek hálózata: központ nélkül maradt kistérségek kistérség nélkül maradt központok Magyarország felosztása 1920-ban

1951 – az első országos településfejlesztési elképzelés + TERINT A településhálózat alakulása Magyarországon 1945-től a Koncepció elfogadásáig (’50-es évek) 1951 – az első országos településfejlesztési elképzelés + TERINT 1957 – nincs komolyabb előrelépés 1958 – a népgazdasági tervezés része ipar Budapest cél: a falvak és városok közti különbség felszámolása, a lakosság életszínvonala a., erőltetett iparosítás – szocialista városok b., ingázás: falvak – kisvárosok c., aprófalvas térségek problémája – megyerendszer – tanyarendszer A települések osztályba sorolása a TERINT kapcsolata alapján (1951) Forrás: Hajdu Z. 1989

1963 – Magyarország Településhálózat-fejlesztési Tanulmányterve A településhálózat alakulása Magyarországon 1945-től a Koncepció elfogadásáig (’60-as évek) 1963 – Magyarország Településhálózat-fejlesztési Tanulmányterve településkategóriák regionális szemlélet érvényesül  regionális központok hálózata 9 régióközpont a megyék első településhálózati terve gazdasági célok > társadalmi célok cél: a területi, társadalmi konfliktusok megakadályozása 1969 – Országos Településhálózat-fejlesztési Keretterv Régióbeosztás az 1963-as településhálózat-fejlesztési koncepció alapján Forrás: Perczel K., Gerle Gy., 1966

Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció 1971 települések hierarchikus rendje – nagyság, népességszám funkció, szerep, szolgáltatás megállapítása  települési formák Budapest 5 ellenpólus nagyváros fejlesztése ÉK-DNY ipari tengely ipartelepítés: Alföld aprófalvas térségek  faluközpontok városhiányos térségek  városok alapítása pénzelosztás a termelőerők területi elrendezése infrastruktúra fejlesztése a lakosság életkörülményei megyei tanácsok

Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció 1971 Budapest Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Győr megyeszékhelyek, + Sopron, Baja, Nagykanizsa, stb. Regionális gondolkodás Funkcionális és hálózati szempontok Központi szerepkör nélküli települések megszűntek az alapellátási elemek elvándorlás közlekedés 2000-ig várossá fejleszthető települések 130 kiemelt szerepkörű központ  3000 település szabályozása

Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció 1971 BÍRÁLAT konfliktus – nem támaszkodik reális alapokra csak a településhierarchia csúcsa csak a célokat részletezi ––– egyoldalú városfejlesztés  egyenlőtlenségek stagnáló települések  nincs megoldás helyi adottságokat nem vesz figyelembe gazdasági-ipari válság Budapest domináns Az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció középfokú és magasabb szerepkörű központrendszere és a tervezési-gazdasági körzetek, 1971 Forrás: Hajdu Zoltán

Az 1971. évi OTK Halmai Márton - TTUOMT II. évfolyam, Földrajz BSc, Idegenforgalmi szakirány 2013.10.14.

Az OTK előzményei Tudományos Politikai 1968: új gazdasági mechanizmus életszínvonal emelkedése, vállalkozói jókedv megjelenése Kádár János: lojalitás bizonyítása drasztikus centralizáció Tudományos Évtizedes viták a célkitűzések és a gyakorlat körül Folyamatos publikációk településfejlesztési témákban Eredmény: minőségileg új politika szükséges! 102

Az OTK tartalma Teljes településrendszerre vonatkozó stratégiai terv Redisztribúció lépcsői szerinti differenciáció Hierarchia-szintek kialakítása (6 szint) 127 település (4%) Fejlesztési források 83%-a Gyorsított urbanizációs folyamatok indukciója További települések (cirka 3000) alá-fölé rendeltsége: megyei tanács ∑ eddig nem tapasztalt tudatosságot áraszt + megadja a politika stratégiai céljait és a társadalmi-gazdasági fejlődés követelményeivel való összhangot 103

A hierarchia-szintek 1. Budapest 4. Részleges felsőfokú központok 2. Kiemelt felsőfokú központok 3. Felsőfokú központok 4. Részleges felsőfokú központok 5. Teljes körű középfokú központok 6. Részleges középfokú központok 104

A hierarchia-szintek - Budapest Fejlesztésével kapcsolatban nemzetközi összevetések reális lehetőségét jósolja Egyértelmű kiemelés 105

A hierarchia-szintek – Kiemelt felsőfokú központok Regionális centrumok 1,5 millió lakos felsőfokú szerepkörét biztosítják Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Győr 106

A hierarchia-szintek – Felsőfokú központok Megyei szintű felsőfokú szükségletek ellátása Nyíregyháza, Szolnok, Kecskemét, Békéscsaba, Székesfehérvár, Szombathely, Kaposvár 107

A hierarchia-szintek – Részleges felsőfokú központok Felsőfokú központok segítése, saját térségen belüli feladatok ellátása Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Sopron, Tatabánya, Veszprém, Szekszárd, Baja, Eger, Salgótarján, Dunaújváros, Hódmezővásárhely 108

A hierarchia-szintek – Teljes körű középfokú központok Járásnyi területen középszintű szerepkör biztosítása 64 település, pl.: Karcag, Kazincbarcika, Szigetvár, Balassagyarmat, Pápa, Mosonmagyaróvár, Kalocsa 109

A hierarchia-szintek – Részleges középfokú központok Teljes körű középfokú központok munkájának segítése 39 település, pl.: Hajdúszoboszló, Sárospatak, Kunszentmárton, Dabas, Kapuvár, Barcs 110

Az OTK értékelése Pozitívumok tudatosította a települések összetartozását, hálózat-jellegét településekkel kapcsolatos érdekek tudatosítása lokálpatriotizmus erősödése, helyi energiák aktiválása Budapest túlsúlyának alapvető csökkentése nagy és középvárosok dinamikus fejlődése, a fejlesztésekhez kedvezőbb feltételek teremtődése városhiányos területek központokkal való ellátása várossá nyilvánítások! városi funkciók átalakulása hierarchia-szinten belüli kiegyenlítődés rávilágít a tudományos kutatások szükségességére 111

Az OTK értékelése Negatívumok nem sikerült átfogni a településhálózat egészét (kicsi, de legfontosabb rész fejlődését irányítja) nincs összhang a terület-, a településfejlesztés és a közlekedéshálózat fejlesztése között megyehatárok megnövekvő szerepe túlzott jelentőséggel bír a hierarchia települések ellenkező hozzáállása, eltérő viszonyulás népességbeli kérdések, rurális térségek migrációja nincs összehangolt centrum-vonzáskörzet fejlesztés érdekkülönbségek, aggályok városhiányos területek látványos csökkenése, DE egyes térségekben hiányzik az igazi város (fejlődési motor) 112

Vajon hatékony volt a koncepció? Egy várható eredmény, prognózis, mely az OTK-tól függetlenül beteljesül? A településhálózat globális makrofolyamatok eredménye Roppant nehéz eldönteni; nem élte meg a tervezett időt Haszna, javai: Deklarálta a területi, települési szempontok létét Szélesebb körben elfogadtatta a ‘regionális gondolkodást’ Funkcionális és hálózati szempontok előtérbe helyezése Infrastruktúrális fejlesztések arányának növekedése Megyék közötti különbségek mérséklődése DE Tervutasítás, sematikus modellek -> alkalmatlan az irányításra Célok világosak, az oda vezető út nem! Műszaki és közigazgatási szemlélet: társadalmi problémákat

Az OTK utóélete, megítélése Periodikusság 1970-es évek pozitív visszhangok, támogatás 1980-as évek Változás Kritikák megfogalmazása Felülvizsgálatok 1990-es évek Alapvető elutasítás 2000-es évek ‘újrafelfedezés’ Aktualizálás Dokumentum szakmai rehabilitációjára mutató törekvések

Polgárosodás a vidéki Magyarországon Harmadik út? Polgárosodás a vidéki Magyarországon

Hipotézisek a hazai társadalomfejlődés alternatíváiról Az író nem tartotta könnyen járható útnak a 80-as években az államszocializmusból a fejlett kapitalizmusba való átmenetet,ezért egy új társadalmi formáció kialakulását várta,és ezt nevezte a „harmadik útnak”(„szocialista vegyes gazdaságnak”)

A lengyel,a porosz,a magyar értelmiségiek egy évszázadon keresztül a „harmadik út”eszméjének bővületében éltek. A kelet-európai értelmiségek,akik inkább közép-európainak nevezték magukat a nyugati pénzhajhász és anarchisztikus kapitalizmus és a keleti tradicionalizmus és despotizmus közé szorulva látták magukat.

A harmincas években földreformot szorgalmaztak,hogy a családi kisgazdaságok ,különösen a piacra termelő kertgazdálkodás felé orientálódjon,mind gazdaságilag és társadalmilag Kelet-Európa 1949.évi szovjetizálása és a mezőgazdaság erőszakos kollektivizálása hatására úgy tűnt,hogy véglegesen felszámolták egy harmadik út lehetőségét.

Magyarország különbözik a többi kelet-európai országtól. Magyarországon az agrártermelés nagyobb hányada származik a családi vállalkozásból. Míg Mo-on a családi agrártermelés részesedése az össztermelésből stabil volt az utóbbi évtizedekben,addig a legtöbb országban csökkent. Elméletünk szempontjából a legfontosabb az,hogy a polgárosodás ,a családi vállalkozás újjáéledése K-Európában mintha csak Mo-on lenne megfigyelhető

A családi agrártermelés kiterjedése és dinamikája a kollektivizált szocialista gazdaságokban

A magyar eset Mo.a 80-as évek közepén befejzte az iparosítást,posztindusztriális korszakba lépve még mindig nagy falusi népességgel rendelkezett s nagy hányada termelt élelmiszert. A családi agrártermelés stabil maradt ,a hanyatlás jeleit más vonatkoztatásban ellensúlyozták a növekedési tendenciák. A közelmúlt agrártörténetének legfontosabb eseménye a mezőgazdasági kisvállalkozások megszületése.

A szocialista országok a posztindusztriális korszakban Az 1970-es évek elején végzett kutatások meglepő eredményt mutattak a városi-falusi népességeloszlás adataiban. A falusi népesség lassan csökkent a szocialista extenzív iparosítás folyamán. Jelentősen lecsökkent a mezőgazdasági népesség aránya

A nem mezőgazdasági népesség aránya: 1949 12,3% 1960 23,6% 1970 32,2% Ez abból eredt,hogy az iparosítás és a kollektivizálás hatására sokan az iparban vállaltak munkát,de nem akartak vagy tudtak a városokba költözni,ezért ingázni kezdtek. 1949-ben a falusi lakosság 76%-a volt agrárnépesség,míg a 70-es évek közepén a falusi lakosság többsége a mezőgazdaságon kívül dolgozott. Ez a folyamat az alulurbanizáltság.

Az alulurbanizálódást az tette lehetővé,hogy az ipari munkások első generációja,amelyet a kollektivizálás a városi iparba tanított „kárpótlásként” megtarthatta a családi törpegazdaságot. A családi törpegazdaságok a kollektivizálás után is jelentős szerepet játszanak. A községi lakosságnak 90,a városinak 30%-a állított elő mg-i terméket 1982-ben Így a családi agrártermelés szempontjából az első helyen álltunk a szocialista országok között.

Változások a családi agrártermelésben az elmúlt évtizedben Az elmúlt évtizedben a családi vállalkozások száma és a családi művelés alatt álló földterület száma csökkent,míg a szocialista,iparosított,bürokratikusan szervezett nagyüzemi vállalkozás pedig növekedett. 1972-ben és 1982 között a vállalkozások száma 11%-al a művelés alatt álló földterület 23%-kal csökkent.

Okok: A 70-es években pénzbeli kárpótlást vagy takarmányt adtak,ha lemondtak a háztájiról Sokan áttértek az állattenyésztésre Az öregek nem léptek be a szövetkezetbe,lassan kihaltak 2 hektáros vagy nagyobb gazdaságok hanyatlása

A kollektivizált szocialista mezőgazdaságban folyó családi termelés alternatív elméletei

Három különböző elméletet ismerünk: Proletarizálódási elmélet Paraszt-munkás elmélet Félbeszakadt polgárosodás elmélete

Proletarizálódási elmélet Ez volt a szovjet típusú mezőgazdaság hivatalos teoterikusainak elmélete.E felfogás szerint a családi agrártermelés átmeneti jelenség.A szocialista mezőgazdaság fejlődése során fokozatosan,de elkerülhetetlenül „iparszerű termelési rendszerré alakul át,a volt parasztság,pedig a teljes proletarizálódás felé halad.

A paraszt-munkás elmélet Ide tartoztak azok az ipari munkások,akik megtartották vidéki lakóhelyüket és részt vállaltak a családi agrártermelésben

A „félbeszakadt polgárosodás” elmélete A „polgár” és a „polgárosodás” jelentésváltozásai.A sztálinista időszakban a „polgár” negatív címke volt,jelentését figyelmenkívül hagyták és a kispolgárral vagy a kapitalistával azonosították.

Metateorikus következtetések Ennek a „harmadik utas” stratégiának az a lényege,hogy a gazdaság-és társadalompolitikához a hazai polgári fejlődést hangsúlyozza,célja,hogy a polgárosodó értelmiség mellé felzárkóztasson egy izmosodó,egymással versenyben felnövő nemzeti tulajdonos polgárságot,nem csupán a mezőgazdaságban,hanem a gazdaság minden területén

Energiatengely (fordizmus „virágkora” Magyarországon)

A beruházások alakulása volumenértékben Magyarországon (1950=100%) Forrás: Századok statisztikája (2001) KSH, 45. p

Terület- és településfejlesztés Magyarországon a rendszerváltozásig (Összefoglalás) Honfoglalás- államalapítás területfejlesztési következményei A királyi vármegyerendszer – Szt. István államszervező munkája, egyházszervezet kiépítése A feudális Magyarország területfejlesztése Nemesi vármegyék, tatárjárás után – várépítések (IV. Béla) Török ellenes harcok, elnéptelenedés Betelepítések, Mária Terézia és II. József regionalizációja Reformkor Széchenyi István területfejlesztési tevékenysége Bach-korszak Regionalizáció az önkényuralom korában A dualizmus területfejlesztése Árvízmentesítés – lecsapolás Vasútépítés Urbanizáció Polgári vármegyék Trianon és a két világháború közötti területfejlesztés Újjáépítés 1945-48 A terület- és településfejlesztés szocialista öröksége(1948-1990)

A szocialista örökség (Aubert Antal alapján) Szakasz: 1950-es évek Szocialista közigazgatás tanácsi megye(1948/49) Erőltetett iparosítás: energiagazdaság → hagyományos nehézipar – Északi- és Dunántúli-középhegység tengelye, Migráció: Alföld → Budapest, Dunántúl, ipari tengely, Központi tervezés → nincs elkülönült területfejlesztési politika. Szakasz: 1960-as évek Iparosítás: feldolgozóipar → dekoncentráció → helyi ingázó körzetek, 1959 MSZMP kongresszus – területfejlesztési cél megfogalmazása: vidéki ipartelepítés – megyeszékhelyek és az 5 vidéki nagyváros (Boudeville „növekedési póluselméletének hatása).

A szocialista örökség Szakasz: 1970-es évek Alapiparosodás befejezése, szolgáltató szektor növekedése, 1968-as reformcsomag → életkörülmények területi közelítése (ipartelepítés önmagában nem elég), → gazdasági szerkezetváltás. Posztindusztriális fejlődés nem kezdődött meg → eladósodással konzervált! Regionális fejlesztés: infrastrukturális beruházásokat kívánt volna, de nincsenek források! 1971 OTK kiegyenlítés a cél – de a különbségek erősödtek

A szocialista örökség Szakasz: 1980-as évek Ellentmondásos folyamatok: A regionális politika a legelmaradottabb területek elé fordult („a halmozottan hátrányos térségek felzárkóztatása”), Új regionális folyamatok formálódtak Budapest újabb kiemelése megindult, Mezőgazdasági jövedelmek csökkenése – az Alföld hátránya fokozódik (iparosítása nem hozott eredményt). 1982 – új magánvállalkozási formák (GMK, PJT, Kisszövetkezetek) – magángazdaságok erőteljes földrajzi koncentrációja (Budapest 50%, vidéki nagyvárosok 25%) 1986 – helyi tanácsok önállóságának erősítése

A szocialista örökség A szocialista időszak regionális fejlődését a nagy térségek közötti különbségek mérséklődése és a városhálózat kiépülése jellemezte, a településhálózat inkább csak formailag modernizálódott (falu-város életkörülmény-különbsége, helyi önszervezésre képes társadalom hiánya), befelé forduló gazdaság, nagyvállalati vertikális integráció (fordizmus)  belső piaci hálózatok gyengék  települési-, térbeli koordináció hiánya, a terület- és településfejlesztési politikának csak önálló kompetenciája nem volt, de kiegyenlítő hatása valamennyire érvényesült (nem derült ki, hogy mely régió vagy település mennyire alkalmas a modern gazdaság működtetésére).

Elmaradott falusi térségek ÉK-Magyarországon

Halmozottan hátrányos helyzetű települések Magyarországon az 1980-as évek közepén