Tartalmi szabályozók változásai a közoktatásban Készítette: Makádi Mariann Veszprém, február 20.

Műveltségi területek közös kiemelt céljai a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása; az informatika alkalmazása; a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése; a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek; az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása; a médiumok alkotó használata; az egészséges életmód kialakítása

Műveltségi területek általános jellemzői Hangsúly: a tudás öröme, a beleélés, a személyes véleményalkotás és a társas tanulás különböző formái; Kiemelten: az információk megszerzése és kritikai értelmezése; Spirálisan bővülő tudáselemek - életkori szakaszokként ismétlődő szempontok szerint; Nem lezárt rendszer; Nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését jeleníti meg

A közművelődési tartalmak kiválasztásának főbb szempontjai  Szerepe közös nevelési-oktatási értékek, kiemelt fejlesztési feladatok megvalósításában  A főbb átfogó területek megjelenítése: –hon- és népismeret; –európai és regionális tudat; –környezeti nevelés; –felkészülés a felnőtt lét szerepeire; –pénzügyi, gazdálkodási és vállalkozási ismeretek  A földrajzoktatás hagyományainak megőrzése + tartalmi-szemléleti megújulás  Reflektálás a megváltozott társadalmi elvárásokra

A Földünk-környezetünk műveltségi terület szerkezete I. Alapelvek, célok II. Fejlesztési területek földrajzi, környezeti folyamatokról műveltségi terület- specifikusan! 1. Tájékozódás a földrajzi térben 2. Tájékozódás az időben 3. Tájékozódás a környezet anyagairól 4. Tájékozódás a környezet kölcsönhatásairól 5. Tájékozódás a hazai földrajzi, környezeti folyamatokról 6. Tájékozódás a regionális és a globális kérdésekben III. Közművelődési tartalmak

Fejlesztési területek Felépítése Képzési területek és tevékenységek szerinti blokkokban Egymásra épülés érzékeltetése! 5-6. évf. ► 7-8. évf. ► évf.

5–8. évfolyam 9–12. évfolyam 5–6. évfolyam7–8. évfolyam A természetföldrajzi folyamatok és a történelmi események időnagyság- rendi és időtartami különbségei érzékelése, ► ► időtartambeli különb- ségeinek tudatosítása. A földtörténeti, a termé- szetföldrajzi, a társadalmi- gazdasági és környezeti folyamatok időnagyságrendi különbségeinek értelmezése. A környezeti folyamatok időrendiségének felismerése. Jelenségek szabályszerű ismétlődésének felismerése (pl. a Föld mozgásaihoz kötődő változások), ► A kontinenseken megismert események, jelenségek, folyamatok időrendbe állítása,► ►szabályszerűen ismétlődő természeti és társadalmi környezeti változások leírása, ► ►a földtörténeti folyamatok és a környezeti változások időrendbe állítása, értelmezése. ►az időszámítás csillagászati alapjainak alkalmazása a gyakorlatban. A rövidebb távú természeti, társadalmi és környezeti folyamatok áttekintése hazai példák alapján. A rövidebb és hosszabb távú természeti, társa- dalmi és környezeti folyamatok áttekintése. Eligazodás a földtörténet időegységekben, ► ►folyamatok és képződmények elhelyezése a földtörténet időegységekben. Az evolúciós szemlélet fejlesztése. 2. Tájékozódás az időben

Közművelődési tartalmak jellemzői Képzési szakaszok (5-8, évfolyam) szerint rendszerezett elemek Elvek:  Az egyes témákhoz, altémákhoz kapcsolódó fogalmi kör fokozatos bővítése rendszerszemlélet  K onkrét, világos, de a megvalósítás szintjén nem korlátozza a felhasználó szabadságát

A közművelődési tartalom keretét jelentő tematikai egységek 1. A tér és ábrázolása 2. Az idő 3. A természeti környezet és jelenségei 4. A társadalmi-gazdasági tér szerveződése és folyamatai 5. A földrajzi tér regionális szerveződése 6. Globális kihívások

Közműveltségi tartalmak példák A tér és ábrázolása 1.Téregységek 5-8. évf.  Személyes tér. A földrajzi tér: a közvetlen környezet, lakóhely, környező táj, haza  Földrészek és óceánok  Térhierarchia (kis-, közép-, nagytáj; közigazgatási egységek és termelési területek, régiók) évf.  A Föld, a Naprendszer és a Világegyetem;  Geoszférák és felépítő részeik  Funkcionális terek (vonzáskörzetek, gazdasági erőterek, integrációk)

Közműveltségi tartalmak példák A tér és ábrázolása 2. Térábrázolás 5-8. évf.  Térrajz, útvonalrajz, menetvázlat, térképszerű ábrázolások, térképvázlat; úti- és helyszínrajz  A térképi ábrázolás (égtájak iránya, szín- és jelkulcs, felirat, méretarány, aránymérték)  Térképfajták (domborzati, közigazgatási, turista-, autós, időjárási térkép, kontúrtérkép) földrajzi fokhálózat évf. A térmegismerés és a térábrázolás eszközei: ábrák (tömbszelvény, keresztmetszet), térmodellek; űr- és légifelvételek; GPS Űrkutatás és távérzékelés társadalmi-gazdasági jelentősége

Időarányok nem változtak! – de nehezen értelmezhetők 5-6. évfolyam 4-8% 7-8. évfolyam 4-8% évfolyam 4-8% (minimális óraarány)

Nemzeti alaptanterv kerettantervek iskolai pedagógiai programok helyi tantervek

A tantervi szabályozás szintjei Kormányrendelet Miniszteri rend. Helyi A helyi szinten a kerettantervek adaptálása NATKTHT KTHT

A követelményrendszer új értelmezése Követelmény- rendszer Tartalmi összetevő Teljesítmény- összetevő Személyiség- összetevő A tudás elsajátításához szükséges ismeretek A tanulók ellenőrizhető, bizonyítható tudása Teljesítményekhez szükséges képességek Közműveltségi tartalmak

Kerettantervi irányelvek 1. Valósághű képet adni a világról (természeti és társadalomföldrajzi jellemzők) 2. Oknyomozás  Ne statikus képük legyen a világról  Értsék a környezet működését 3. Prognosztizálás  Tevékenységek következményei  Az emberiség sorsa a környezettel való gazdálkodástól függ

Szemléleti újdonságok „A valódi felfedezés nem abban áll, hogy új területeket találunk, hanem abban, hogy új szemmel nézzük az ismert világot.” (Marcel Proust) 1. Regionális szemléletmód –Tájak – modellszerűség – tipikus tájak –Országcsoportok –Régiók 2. Szintetizáló szemléletmód –Általános földrajzi szemlélet –Földrajzi övezetesség –Problémacentrikus megközelítés 3. Tevékenységeken alapuló megismerés

Kerettantervi irányelvek  5. évfolyamtól önálló földrajz tantárgy! lehet integrált természetismeret is, de azt az Ember és természet kerettanterve  Minden szinten Magyarország (Kárpát-medencei kitekintéssel)  Regionalitási alapelv (közelitől a távoli felé)  Modellszerűség (pl. tipikus tájak, földrajzi övezetesség, társadalmi és környezeti modellek)  Több környezeti vonatkozás nem leíró, hanem fenntart- hatóság

Az országok tanításának szemlélete Általános iskola: Regionális földrajz de erős válogatással Középiskola: Nem regionális földrajz! A világban lejátszódó folyamatok példájaként A földrajzi szempontból kiemelkedő országok (világgazdasági szerepük, hazánk szomszédjai, típusországok)  modellszerű szemlélet

Visszautaló tanítási stratégia általános  egyedi nagyobb egység  kisebb egység nem kiemelni az országot a környezetéből! 5-6. évf.7-8. évf.9. évf.10. évf. kontinen- sek felis- merése és megneve- zése kontinens kontinens- rész ország term.földr-i példák társ.földr-i példák általános ismeret sajátos ismeret jelenségekre, folyamatokra, összefüggésekre  vissza- utalás visszautalás a  speciális konkrét ismeretekre  előre- utalás

Régiók földrajzi jellemzése Milyen szempont alapján jelölték ki?  Földrajzi jellemzői  Helye, szerepe  Kapcsolatai Erőforrások  milyen lehető- ségek? Földrajzi- kör- nyezeti vonásai (a régiószervezés szempontjából fontosak Világgazdasági, politikai, kultu- rális életében (jelentősége, szervezeti, szövetségi tagsága) Belső (Hogyan működik együtt a régió?) Külső (Miért ilyen kapcsolatai vannak?)  jellemzési algoritmus kialakítása