Szlovákia: történelme, kultúrtörténete, a szlovák nyelv

A Szlovák Köztársaság (SR, SK) Területe: 49035 km² Lakossága a 2001-es népszámlálási adatok szerint: 5 379 455 Állami jelképek: a zászló színei fehér-kék-piros + címer Címere:kettős kereszt piros mezőben, három kék halom (hasonlóság a magyar címerrel – interpretációk)

A szlovák himnusz: Janko Matuška: Nad Tatrou sa blíska (eredetileg Ponad Tatrou sa blíska – 1860-as évek) Más, himnuszok: Karol Kuzmány: Kto za pravdu horí Nitra, milá Nitra Kísérletek a Szózat és a Himnusz szlovák fordítására a közös államiság idején

Petőfi: Nemzeti dal Szlovák párhuzamai: Ján Botto: Pochod, 1848, Janko Kráľ: Krajinská piseň 1848. márc. 30. (Kiss Gy. Csaba – Közép-európai himnuszok)

Szomszédos országok: Magyarország, Lengyelország, Csehország, Ausztria, Ukrajna Fövárosa: Pozsony/Bratislava Közigazgatási egységei: Pozsonyi terület/ Bratislavský kraj: 8 járás/ okres

Nyugatszlovák terület/Západné Slovensko Nagyszombati régió/Trnavský kraj: 7 járás/ okres Trencséni régió/Trenčiansky kraj:9 járás/okres Nyitrai régió/Nitriansky kraj: 7járás/okres Középszlovák terület Zsolnai régió/Žilinský kraj: 11járás/okres Besztercebányai régió/Banskobystrický kraj: 13 járás

Keletszlovák terület Eperjesi régió/Prešovský kraj: 13 járás/okres Kassai régió/Košický kraj: 11 járás/okres

Szlovákia földrajzi adottságai Hegységei: Magas Tátra/Vysoké Tatry , Alacsony Tátra/Nízke Tatry , Nyugati és Keleti Kárpátok/ Západné a Východné Karpaty , Kis Fátra/ Malá Fatra, Nagy Fátra/ Veľká Fatra, Szlovák karszt/ Slovenský kras, Vihorlat

Alföldek: Záhorská nížina/ Kárpátokon túli alföld Podunajská nížina/ Dunamenti alföld Východoslovenská nížina/ Kelet-szlovákiai alföld Jelentősebb folyói: Duna/Dunaj, Vág/Váh, Garam/Hron, Ipoly/ Ipeľ

Védett területek Szlovákiában összességében 1000 védett terület van, kiterjedése 9500km². 9 nemzeti parkja van: Tatranský národný park, Pieniny,Nízke Tatry, Slovenský raj, Malá Fatra, Poloniny, Muránska planina, Slovenský kras,Veľká Ftara.

Védett terület az Aggteleki karsztvidék / Jaskyne Aggtelekského krasu, a Dobsinai jégbarlang/ Dobšinská ľadová jaskyňa, a Szlovák paradisomban található két további barlang: Psie diery, Stratenská jaskyňa

Skanzenek – a népi építészet emlékei Brhlovce, Čičmany, Ostruňa, Plavecký Peter, Podbiel, Sebechleby, Špania dolina, Veľké Leváre, Vlkolínec, Ždiar. Műemlékekben gazdag városok Besztercebánya/Banská Bystrica, Selmecbánya/ Banská Štiavnica, Bártfa/Bardejov, Pozsony/ Bratislava, Kézsmárk/ Kežmarok, Kassa/ Košice, Körmöcbánya/Kremnica, Lőcse/Levoča, Nyitra/ Nitra, Podolín/Podolínec, Eperjes/Prešov, Szepességi káptalan/ Spišská kapitula, Szepsiszombat/ Spišská Sobota, Szentgyörgy/Svätý Jur, Selmeci Bányák/ Štiavnické Bane, Trencsén/Trenčín, Nagyszombat/ Trnava, Zsolna/Žilina.

UNESCO védett műemlékek – a Világörökség emlékei: a) Spišský hrad s okolitými pamiatkami/ a Szepességi vár és környezetének műemlékei b) Banská Štiavnica a technické pamiatky jej okolia/ Selmecbánya és környékének műszaki emlékei

c) Vlkolínec skanzenja d) Bártfa/ Bardejov Híres (gyógy)fürdőhelyek Pöstyén/ Piešťany, Trencsénteplic/ Terenčianske Teplice, Bajmóc/ Bojnice, Sliač, Vyšné Ružbachy.

Rövid történelmi áttekintés A szláv őshaza: A Kárpátoktól északra, az Odera, Visztula, Dnyepper közötti terület. Meghatározása vitatott. Az 5. századtól beszélnek a történészek a szlávokról, ekkorra datálják elvándorlásukat az őshazából.

A szlávok három irányban terjeszkedtek, nagyjából ennek megfelelően oszlanak ma is keleti, déli és nyugati szlávokra. A szlovákok elődei a Nyugatrómai Birodalom széthullása után (476) vándoroltak a mai Szlovákia területére, északnyugati és délkeleti irányból. Ezt a hipotézist a szlovák nyelv elemei is alátámasztják.

A 6. század második fele és a 7 A 6. század második fele és a 7. század eleje közti időszak az avarokkal való törzsi szövetség korszaka. 623-658 közé esik Samo birodalma/ Samova ríša, ezt a prefeudális államalakulatot a szlovének is magukénak vallják. Samo frank kereskedő volt, a róla szóló írás arról tudósít, hogy bátorságáért, vitéségéért, okosságáért választották vezérüknek a szláv törzsek. 631-632-ben kofliktusba kerülnek a szlávok a Frank birodalommal. Dagobert frank király serege fölött Samo győzelmet arat. Halála után azonban széthullik ez a laza törzsi államalakulat.

A 7-8. században a szlávokról nincs írásbeli adat, kultúrájukról régészeti adatok tanúskodnak. A 8.-9.század fordulójáról két fejedelemségről tudunk: a Nyitrai és Morva fejedelemségről. A Nyitrai fejedelemség élén Pribina állt, a Morva fejedelem pedig I. Mojmír volt. 833-ban a morvák meghódították a Nyitrai fejedelemséget – a két fejedelemség egyesült. Pribina és Koceľ a frankok hűbéreseként területhez jutott a Dunántúlon. Zalavári ásatások – Szőke Béla régész munkái Nyelvi adatok: Balaton, Blatnohrad (Mosapurk),Tihany

Mojmír uralkodásának a Keletifrank Birodalom ura, Német Lajos/Ľudovít Nemec vet véget 846-ban,unokaöccsét Rastislavot ülteti a fejedelmi trónra. Rastislav a Keletifrank Birodalom vazallusa lesz,uralkodását a hatalom centralizációja jellemzi. Pribina többször megtámadja Rastislavot. 861-ben Pribinát megölik a harcok során, Koceľ követi őt a fejedelmi trónon. A nyitrai terület ura (vazallusként) I.Svätopluk lesz. Régészeti anyag: Mikulčice, Staré Město, Velehrad, Bratislava, Devín, Nitra.

Rastislav, uralkodása alatt törekedett a kerszténység felvételére. III. Mihály bizánci cárhoz követeket küldött, hittérítőket kért tőle. 863-864-ben érkeztek Rastislav udvarába Konstantín és Metód A szláv – szlovák – írásbeliség kezdete Az első szláv ábécé – glagolika, cirilika Szláv nyelvű liturgia Proglas, evangélium fordítások, Apostolok cselekedetei, Zsoltárok könyve A szláv nyelvű liturgia Konstantín/Ciril és Metód sorsa Tanítványaik, az ószláv nyelv továbbélése

I.Svätopluk 871-894 között uralkodik. A háborúskodás a frankokkal nem szűnt meg, egyik csatában Svätoplukot is rabul ejtették, majd a frank hadak vezetésével bízták meg a felkelt Sloven (Szlovien) törzsek ellen. Svätopluk azonban összefogott Slavomírral a frankok ellen, együttes erővel két csatában is nagy győzelmet arattak a frank hadak fölött. Ezt követően a Nyitrai fejedelemség lett a Nagymorva birodalom központi fejedelemsége. 874-ben Svätopluk tíz éves békeszerződést kötött a frankokkal. A békekötés feltétele a frakok részéről az volt, hogy papjaik téríthessenek a nyugati rítus szerint. Ez pecsételte meg az ószláv nyelvű liturgia, Metód és tanítványai sorsát. Ez idő alatt Svätopluk erős hadsereget szervezett és kiterjesztette birodalma határait a Tiszáig, északon a Viszláig, Dunántúlon is csatázott és meghódította a szorbok lakta területet, továbbá a cseheket is. Halála után birodalmán két idősebb fia, II. Mojmír és II. Svätopluk osztozott, azonban testvérháború tört ki közöttük. II. Svätopluk előbb a frankokkal, majd a magyarokkal szövetkezett bátyja ellen, azonban mindkét szövetségese cserbenhagyta. II. Mojmír 905 előtt egy eddig meg nem határozott magyar törzsekkel való ütközetben esett el. II. Svätopluk összefogott a bajorokkal a magyar törzsekkel szemben, azonban Brezalauspurknál (a helynevet I. Svätopluk harmadik fiának Predslavnak nevéből vezetik le) 907-ben vereséget szenvedtek. Ez a vereség vezetett a Nagymorva Birodalom széthullásához.

A nyugati szlávok fejedelemségét – koraközépkori államalakulatát Konstantín Porfyrogenetos nevezte el Nagymorva Birodalomnak (Megele Moravia). A Nagymorva Birodalom korához több legenda kapcsolódik, amelyeknek van valóságtartalmuk, azonban nem feltétlenül követik a történelmi hűséget. A Nagymorva Birodalom területi meghatározása sem túl pontos az írásos emlékekben, azért többfajta elmélet is létezik ebben a vonatkozásba. Püspöki Nagy Péter történészét említem, aki délszláv területre teszi a Nagymorva Birodalmat – Szerbia terletén szintén van Morava folyó.

A Nagymorva Birodalom területe betagolódott a fomálódó magyar államba. Közép-Európa térségében még két középkori állam jött létre a Cseh Királyság és a Lengyel királyság. A szlovákok történelme az I. világháborúig a magyar államiság keretében alakul. Speciális jellegét az egyes városok fejlődésén lehet bemutatni. Pl. az 1608-1609. évi országgyűlési törvények kimondják a németek, magyarok és szlovákok egyenlő képviseletét a városi tanácsokban. Pozsony szerepe a török hódoltság korában Bányvárosok, szepességi városok – gazdasági jelentőségük A 15 század végére a szlovák etnikai határ nagyjából elérte azt a kiterjedést, ami ma is létezik. A Felvidék/ Horné Uhorsko 16 megyéjében éltek.

1918-ban az Osztrák-Magyar Monarchia széthullása után a szlovákok a csehekkel léptek közös államba (I.Csehszlovák Köztársaság). (Az I. vh. utolsó fázisa – kelti front, legionáriusok) A szlovákok először Hitler jóvoltából alakíthattak önálló államot, ez azonban csak formális önállóság volt. Főként gazdaságilag gyakorolt erős nyomást az államra Hitler. 1938 Zsolna az önálló szlovák állam deklarálása: Slovenská krajina (Hlinka, Jozef Tiso, Vojtech Tuka) 1939 – Hitler ultimátuma, márc. 14-én deklarálják az autonóm Szlovák köztársaságot. Hitler ezzel likvidálja az I. Csehszlovák köztársaságot. II. vh. utolsó fázisa – 1943. Pozsony titkos szervezkedés, partizánharcok, 1944. aug. 29. SNP Besztercebánya Októberben beveszik BB-t a németek. A felkelés vezetőit kivégzik, a maradék partizán a hegyekben harcol tovább az ország felszabadításáig. 1945-ben alakul meg a II. Csehszlovák Köztársaság. 1993 jan. 1-én vált Szlovákia önálló állammá.

Szlovákia nemzetiségi és vallási képe Szlovákia területén a magyar nemzetiségen kívül németek, lengyelek/goralok,ruszinok/ukránok, romák, kisebb számban szerbek, horvátok, bolgárok élnek. Felekezetileg a lakosság túlnyomó része a történelmi egyházakhoz tartozik (római katolikus, evangélikus, főként Kelet-Szlovákiában reforátus és pravoszláv. Cseh területről kiinduló, a vallás megreformálására irányuló törekvések hatása a szlovákokra Reformáció-ellenreformáció (A Thököly féle felkelés és az evangélikus irányzat, Nagyszombat, Pázmány Péter )

Szlovákok az anyanemzet határain kívül Elvándorlás két típusa: a) országon belüli (17.sz. vége-19. sz.) b/1)gazdasági, szociális okok (19. sz.70-es, 80-as évei) b/2) 1945, 1948 politikai emigránsok b/3) 1968 politikai emigránsok

A magyarországi szlovákok betelepedésének fő hullámai: 1690-1711(Szatmári béke) 1711-1740 1740-1780 Jobbágyszökések, szervezetlen és szervezett telepítések Nyelvszigetek, településtípusok

Az amerikai,nyugati, egyéb emigráció számszerű adatai (2001, becsült szám) Arab emirátus 50, Argentína 30 e., Ausztrália 12-15 e., Bahrajn 50, Belgium 8 e.-2.e, Belorusszia 40, Bolívia 50, Bosznia-Hercegovina 1 e., Brazília 400, Ciprus 7e.(erősen csökkenő tendencia), Csehország 375-315 e., Chile 25,Dánia 500-100, Délafrikai Köztársaság 2 e.,Egyiptom 50, Finnország 130, Franciaország 13-10 e., Görögország 300,Hollandia 6 e. (erősen csökkenő tendencia), India 100, Indonézia 20,Irország 30 e., Izland 100, Izrael 5300, Japán 500,Jordánia 75, Kína 100, Kanada 100 e., Katar 50, Kazachsztán 500, Kirgízia 1 e. (csökken) Kuba 60, Kuvait 200, Libanon 85, Líbia 60, Malajzia 25, Mexikó 30, Nagy-Britania 90000 (erősen csökkenő szám) Németország 60-20 e. (erősen csökkenő tendencia), Norvégia 1200 (csökken), Portugália 100, Olaszország 15e. (erősen csökkenő tendencia!!!) Oroszország 2 e., Spanyolország 6e. (erős csökkenés), Svájc 5 e. Svédország 5e.-2e.,Szingapúr 30, Szíria 250, Szlovénia 2e., Szudán 30, Thaiföld 60, Törökország 70, Uruguai 100, USA 1.900000- 1.200000, Vatikán 50, Venezuela 50.

Az országon belüli migráció ill Az országon belüli migráció ill. az országhatár módosulása következtében kisebbségi sorba került szlovákok számadatai: Ausztria 30 e.-15 e., Bulgária 250, Horvátország 6000, Lengyelország 20 e., Magyarország 110 e., Románia 21 e., Szerbia 64 e., Ukrajna 17 e. A pontos statisztikai adatok megállapításának problémái

A Szlovákia határain kívül élők becsült számának összesített adatai 1991: 2 660 000 2001: 2 016 000 2005: 2 015 000 2008: 2 236 730

A szlovák nyelv- helye a szláv nyelvcsaládban Nyugati szláv nyelv – azonban a középszlovák nyelvjárások délszláv elemeket tartalmaznak. (Czambel Samu-Samo Czambel 1856-1909)

A szlovák nyelv genéziséhez kapcsolódó elméletek A legrégebbi az ún. centrális elmélet, amely szerint a szláv törzsek a Közép Duna vidékén éltek, onnan terjeszkedtek északi, nyugati,keleti,déli irányban – az ősi szállásterületen maradt töredék törzsek leszármazottai a szlovákok. (Nesztor krónika – a nemzetté formálódás időszaka, Bél M., P.J. Šafařík, A. Bernolák, Ľ. Štúr, 20. sz. végén Trubačev éleszti újra a teóriát)

A további elméletek két csoportra oszlanak 1.) azokra, amelyek úgy vélekednek, hogy a szlovák nyelv nem egységes ősszláv alapnyelvből fejlődött 2.) azokra, amelyek egységes ősszláv alapot feltételeznek

1. Az ide tartozó elméletek a) nyugati és keleti őszláv alapot feltételeznek (Berstejn) b) nyugati és délszláv alapot feltételeznek (Czambel, Kniezsa I.) 2. Homogén ősszláv alapot, azonban differenciált makrodialketust feltételez Zdsl. Stieber, Hnatiuk, Buzuk- úgy vélik, hogy a keletszlovák nyelvjárások lengyel és ukrán eredetűek F. Trávníček, V. Chaloupecký – a cseh-szlovák nyelvi egység képviselői, Pauliny – nyugati és déli makrodialektus szomszédsága

Rudolf Krajčovič álláspontja: A szlovákok mai lakhelyeiket a következőképpen foglalták el: A nyugati és keleti területre északi és északkeleti területen élő szláv törzsek jöttek, A középszlovák területre pedig déli és délkeleti irányból.

A szlovák nyelvjárások: három fő típusra tagozódnak- nyugatszlovák, középszlovák, keletszlovák nyelvjárásra. Az egyes típusok követik a történelmi megyerendszer szerinti megoszlást. A nyugatszlovák nyelvjárosok területe a következő: Pozsony megye (Bratislavská župa), Nyitra megye (Nitrianska ž.), Trencsén megye (Trenčianska ž.), Komárom megye (Komárňanská ž.), Esztergom megye (Ostrihomská ž.) és részben Bars megye (Tekovská ž.)

A középszlovák nyelvjárásokat két csoportra osztjuk: északiak: Túróc megye (Turčianska ž.), Árva megye (Oravská ž.), Liptó megye (Liptovská ž.), déliek: Bars megye (Tekovská ž.) Zólyom megye (Zvolenská ž.), Gömör megye (Gemerská ž.), Nógrád megye (Novohradská ž.), Hont megye (Hontianska ž.)

Keletszlovák nyelvjárásokhoz tartoznak: Szepes megye (Spišská ž.) , Sáros megye (Šarišská ž.), Abaúj megye (Abovská ž.), Zemplén megye (Zemplínska ž.) A felosztást hangtani és morfológiai sajátosságok határozzák meg.

A magyarországi szlovák nyelvjárások Kevert típusúak, nem azonosak egyik szlovák nyelvjárási alcsoporttal sem. Követik azonban a három nagy nyelvjárás típust. Mai lakhelyeikre a telepesek több helyről érkeztek, több nyelvjárást beszéltek, ebből alakult ki az adott település sajátos nyelve. A magyarországi szlovák nyelvjárások estében kevert típusú nyelvjárásokról beszélünk: nyugatszlovák, középszlovák, keletszlovák típusú nyelvjárásoknak nevezzük öket.

Kétféle keveredés jellemzi őket. Egyrészről keverednek egymással a nyugatszlovák- középszlovák- keletszlovák nyelvjárások egyes altípusai. Keveredhet azonban két különböző nyelvjárástípus is, pl. nyugat- és keletszlovák (Bükkszentkereszt), nyugat- és középszlovák (Sári).

A szlovák irodalmi nyelv A szlovákok több szláv néphez hasonlóan az ószláv nyelvet tekintik első irodalmi nyelvüknek. A középkorban a latin írásbeliség a jellemző. A latinnal párhuzamosan teret nyer a cseh irodalmi nyelv. A cseh irodalmi nyelv importjához kapcsolódó teóriák

Szlovakizmusok a cseh nyelvben – szlovakizált cseh A nemzeti ébredés és az irodalmi nyelv kérdése – a katolikus és evangélikus felekezet álláspontja a kérdésben A keletszlovák írásbeliség A városok mint a standardizált nyelvváltozatok kialakulásának színterei (kultúrna zápastredoslovenčina, stredoslovenčina, východoslovenčina)

A katolikus értelmiség irodalmi nyelvi törekvései: A kamalduliak, Hadvabný (1714-1780) szótára J. I. Bajza (1755-1836 )és az első szlovák nyelvű regény A jezsuiták úzusa (jezuitská slovenčina) Hugolín Gavlovič A. Bernolák (1762-1813) kodifikációja (bernolákovčina) Az Egyetemi Nyomda szerepe a bernolákovčina terjesztésében

Az evangélikus felekezet irodalmi nyelvvel szembeni attitűdje: P. Doležal (1700-1778) grammatikája (különbségek a cseh és szlovák nyelv között. Szakolca (Skalica) mint a formálódó szlovák értelmiség központja Štúr (Hurban, Hodža) irodalmi nyelve, 1843-44 J.Kollár és a „staroslvenčina” 1850 Hattala – a štúrovčina kodifikátora „opravená slovenčina” 1852

A szlovák irodalmi nyelv fejlődésének periódusai: - Bernolák féle kodifikáció - Štúr féle kodifiáció -reform periódus (Hattala) -matičné obdobie (Matica slovenská-túrocszentmárton központ 1863-75) - martinské obdobie (1875-1919) - két vh. közti korszak (1919-1945) - a háború utáni korszak (1945-1953 Pozsony) - 1953-tól máig

A magyarországi szlovákokviszonya a szlovák irodalmi nyelvhez Regionális irodalmi nyelvi változatok