Az aszályok gyakorisága, erőssége és az okozott kár (globális viszonylatban)
Tartalom Az aszály definiálása, kialakulását elősegítő tényezők Aszályindexek (SPI, PDSI) Aszályveszélyeztetett területek a világban UNCCD, az egyezmény célja Sivatagosodási folyamat Szárazsággal együtt járó problémák, következményei Leginkább érintett területek Közelmúltban bekövetkezett jelentősebb előfordulások
Az aszály definiálása, kialakulását elősegítő tényezők Csapadékhiány- Talajvízszint, talajnedvesség csökkenése Főbb klimatológiai és antropogén tényezők - Napsugárzás, nagy páratartalom, szelek - Öntözés, gátak, duzzasztórendszerek
Múlt században jelentősen felgyorsul, ennek okai- Üvegházhatású gázok kibocsátása, a társadalom felszínformálása Vizsgálat tárgya szerint lehet, Meteorológiai, Hidrológiai, Mezőgazdasági aszály Aszályindexek Mértékegység nélküli jelzőszámok
SPI index Egyszerű, csak csapadékadatokat használ fel Vizsgált időszak rövid távú, értékei
PDSI index Palmer Drought Severity Index Több adatra van szükség- rekurzív index Alapja a talaj vízháztartást leíró modell
Aszályveszélyeztetett területek a világban Aszály, sivatagosodás, terület degradáció mértéke nő UNCCD- Sivatagosodás Elleni Küzdelemrő szóló egyezmény Részes Felek Konferenciája (COP) Tagok kötelezettségei 5 regionális melléklet
Aszályok által leginkább érintett területek Sivatagosodás mértéke évről évre nő (Csád-tó, Aral-tó, Darfur- térsége) Egyre inkább sűrűsödő aszálygyakoriság, előfordulás- (Afrika, Kelet-Ázsia, Mediterrán területek, Dél- Ausztrália, Észak-Amerika) A szárazság következtében nő a migráció, a mezőgazdasági termelőképesség csökken- éhínségek, ivóvízhiány- alultápláltság, társadalmi problémák fokozódása
Előrejelzések- Afrika- arid, szemi arid területek 5-8%-os bővülése, jelentős ivóvíz hiány Ázsia- Hasznosítható édesvízkészletek csökkenése, termésátlagok csökkenése Ausztrália és Új- Zéland- Vízbiztosítási problémák a keleti és déli részeken, mezőgazdasági termelés és erdőgazdálkodás nehézségei, erdőtüzek
Európa- A hasznosítható vízkészlet csökkenése, Közép és Kelet-Európában jelentősebb hosszan tartó aszályok, csökkenő csapadékmennyiség, Dél- Európában mezőgazdasági termelés csökken, Regionális különbségek közötti szakadék szélesedése Észak, Dél és Latin Amerikában- A talajnedvesség csökkenésével a trópusi esőerdők területének csökkenése, Sivatagosodás, a termőterület, a talaj savanyodása, Hőhullámok intenzitása, hossza nő
Példák a közelmúlt eseményeiből Oroszország, 2010- Erős aszály, erdő és bozóttüzek= talajnedvesség csökkenése - 13 millió ha- terméshozam csökkenés, óriási gazdasági veszteség, Az erősen száraz időszakok egyre gyakrabban előfordulnak, 10 évenként kimutatható egy nagyobb hőhullám
USA, 2012- Közép-nyugati rész, Texas állam Rég látott szárazság a főbb gabonatermesztő területeken (Corn-belt, Soy-belt) Első 6 hónap átlaghőmérséklete rekord (1895) Okok: Megnövekedett párolgási érték, átlagos csapadékmennyiség alatti érték Hőhullámok előfordulása gyakoribb USA, a legnagyobb gabonatermelő és exportőr
Bibliográfia Al Gore (2006): Kellemetlen igazság. Göncöl Kiadó, Budapest Al Gore (1993): Mérlegen a föld. Plume, Budapest Hayes, M., 2002: Drought indexes // Drought indices. Lincoln, Nebraska: University of Nebraska. 9 p Éghajlatváltozás 2007, Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület - IPCC Negyedik Értékelő Jelentése. A munkacsoportok döntéshozói összefoglalói, 2007 Veszélyben az ivóvízkészletek. National Geographic Online, 2007. november 14. http://www.climatechange-foodsecurity.org/drought.html www.unccd.int http://ies.jrc.ec.europa.eu/index.php?page=home Greenpeace, www.greenpeace.hu http://www.biztositasiszemle.hu/files/201303/302-07742_en.pdf