A geometria optika világába nem illeszkedő jelenségek Horváth Kristóf
Tartalom Források GeOmetriai Optika Hullám-részecske kettősség A kvantummechanika
Források http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/fizika/opt ika/optika.htm http://ecseri.puskas.hu/oktseged/optika/geometriai_optika. pdf http://mary-ann.lapunk.hu/tarhely/mary- ann/kepek/optikai_csalodas_0.jpg
GeOmetriai Optika A fénytan (optika) a fényjelenségekkel és a fény terjedési törvényeivel foglalkozik A geometriai optika egyszerű modell, amely a fény terjedését a fényforrásból minden irányba kilépő fénysugarakkal írja le, és nem foglalkozik a fény természetével (hullám vagy részecske)
Hullám-részecske kettősség A fizikában hullám-részecske kettősségnek nevezzük azt a koncepciót, hogy a fény és az anyag mutat mind hullám-, mind részecsketulajdonságokat. ma megalapozott tény, hogy minden objektumnak van hullám- és részecsketermészete is (bár ez a jelenség csak nagyon kis skálán, például az atomokén érzékelhető).
A kvantummechanika születése a hullám- vagy részecsketermészethez kapcsolódó zűrzavart a kvantummechanika megszületése és felemelkedése oldotta fel a 20. század első felében, ami végül megmagyarázta a hullám-részecske kettősséget. Ez egyetlen egyesített elméleti keretet biztosított annak megértésére, hogy az anyag mind hullámszerű, mind részecskeszerű módon viselkedhet megfelelő körülmények között.
kvantummechanika A kvantummechanika állítása szerint minden részecske, legyen az foton, elektron vagy atom, viselkedését egy differenciálegyenlet megoldásai írják le. Ez az egyenlet a nemrelativisztikus esetben a schrödinger-egyenlet. az egyenlet megoldásai hullámfüggvény néven ismertek, mivel ők természetüknél fogva hullámszerűek. szórásban, interferenciában vehetnek részt, elvezetve a megfigyelhető hullámszerű jelenségekhez.
A kvantummechanika A kvantummechanika szerint viszont bizonyos (kiszámolható) valószínűséggel át tud hatolni rajta
Alkalmazása A hullám-részecske kettősséget az elektronmikroszkópia használja ki, ahol az elektron nagyon kis hullámhossza miatt sokkal kisebb tárgyak láthatóvá válnak mint a fénnyel működő optikai mikroszkópban.
Vége