Ásványok bemutatása Ásvány- és kőzettan alapjai Drotár Mária Ásványok bemutatása Ásvány- és kőzettan alapjai

Az ásvány definíciója Az ásvány természetes úton képződött kristályos anyag, amely rendezett atomi szerkezettel rendelkezik. Hegyikristály és pirit

Ásványok jellemzése Sűrűség Hasadás Törés Keménység Fény Szín Átlátszóság Ametiszt

Az ásványok rendszerezése A mai ásványrendszerezés alapja alapvetően a kristálykémia. Az ásványok tíz osztályba sorolhatóak: Terméselemek – Szulfidok S2- Halogenidek Cl- Oxidok és hidroxidok O2- , OH- Karbonátok és nitrátok (CO3)2- , (NO3)- Borátok (BxOy)z- Szulfátok (SO4)2- Foszfátok és arzenátok (PO4)3- , (AsO4)3- Szilikátok (Six Oy)z- Szerves ásványok -

Terméselemek A természetben közel 100 terméselemet és rokon vegyületet ismerünk. Vannak fémek és nemfémek. A fémek kitűnően alakíthatók, nagy sűrűségűek, jó elektromos vezetők. A nemfémek atom- és molekularácsosak, kis vagy nagy keménységűek. Termésréz

Szulfidok A természetben kb. 500 szulfidásványt ismerünk. A leggyakoribb szulfid a pirit. Csoportosításuk a fém: kén arány alapján történik. Alapvetően fémeknek kénnel alkotott vegyületei. Fontos szulfidok pl.: Szfalerit Antimonit

Halogenidek A természetben jelenleg kb. 220 halogenidet ismerünk. Legnagyobb tömegekben sótelepekben halmozódnak fel. Kis sűrűségűek és keménységűek. Sószerű vegyületek, jobbára színtelen vagy gyengén színezettek. Fluorit

Oxidok Jelenleg kb. 450 oxidot és rokon vegyületet ismerünk a természetben. Fémeknek oxigénnel alkotott vegyületei. Egyesek igen gyakoriak, mint a kvarc. Fontos oxidok pl.: Spinell Füstkvarc

Karbonátok Jelenleg kb. 200 karbonátásványt ismerünk. A vízmentes, vízben nem oldódók 3-5 közötti keménységűek. Karbonátokból áll számos igen elterjedt üledékes és metamorf kőzet. Azurit Sziderit

Borátok A természetben kb. 110 borátásványt ismerünk, ezek többsége ritka ásvány. Üledékes eredettel sótelepekben vagy boraxtavakban keletkeznek. Egyik fontos borát a borax.

Szulfátok Kb. 400 szulfátot ismerünk a természetben. Alapvetően oxigéndús környezetben és a földkéreg felszínhez közeli részein képződnek. Felszíni képződésüket savas jelenségek kísérik. Barit Gipsz

Foszfátok Kb. 700 féle foszfátásványt ismerünk. Általában kis keménységűek, nagy az oldékonyságuk, kicsi a kémiai stabilitásuk. Döntő részük oxigéndús környezetben, a földfelszín közelében, illetve a felszínen képződnek.

Szilikátok Kb. 1200 szilikátásványt ismerünk. A legfontosabb ásványosztály. A földkéreg mintegy 70-75 %-át szilikátok alkotják. Legfontosabb alkotó elemeik Si, O, Al, Mg, Fe.

Az ásványok különleges változatai: A drágakövek A drágakövek részben ásványok változatai, részben azonban szerves eredetű anyagok (pl. rubin, gyémánt). A drágakő kritériumai: Szépség (fény, szín, átlátszóság, különleges fényjelenségek) Ritkaság (ritkán fordulnak elő a természetben) Keménység (általában nagy keménységűek)

Gyémánt A föld köpenyben képződik Legkeményebb ásvány A színesek a legértékesebbek Általában színtelen Főként csiszolóanyag, de keresett drágakő is Lelőhelyek: Dél-Afrika, India, Brazília

Rubin (Korund változat) Metamorf kőzetekben képződik Neve ázsiai eredetű, „vörös kő-t” jelent 9-es keménységű Különleges fényjelensége a csillaghatás A sötét színűek a legértékesebbek Lelőhelyek: Burma, Thaiföld, Kambodzsa