A FÖLD ÉS KOZMIKUS KÖRNYEZETE

A Föld környezete Világegyetem (Univerzum) V Metagalaxis Extragalaxis (Pl. Androméda-köd) Galaxis (Tejútrendszer) Naprendszer

Találjuk meg Földünket! Galaxishalmaz Világegyetem

Galaxisok Csillagrendszerek, százmilliárdnyi csillaggal. A mi galaxisunk is, a Tejútrendszer, egy ilyen „csillagváros”. Méretük változó, Tejútrendszerünk kb. 100000 fényév átmérőjű és a magjánál kb. 20000 fényév vastag. Szomszédos csillagrendszer, az Androméda extragalaxis. Tejútrendszerünknek van két kísérője, a Kis– és a Nagy Magellán felhő. E két csillaghalmaz nem spirális, hanem szabálytalan alakú. Vannak gömb alakú csillaghalmazok is.

A galaxisunk, a Tejútrendszer

És néhány egyéb galaxis

A NAPRENDSZER A Naprendszer a Nap környezetének az a tartománya, amelyben a Nap gravitációs tere dominál. Ez a tér egy kb. 2 fényév sugarú gömb. Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. (A fény terjedési sebessége: 300.000 km/s.)

A Naprendszer tagjai A NAP Magas hőmérsékletű, izzó gázgömb A hozzánk legközelebbi csillag Magas hőmérsékletű, izzó gázgömb Saját fénnyel és nagy mennyiségű energiával rendelkezik A Földtől 150 millió km-re van. Ezt a távolságot 1 csillagászati egységnek (CsE) hívjuk.

A Nap belseje három részből áll: Legbelül a centrális mag található. Hőmérséklete 10-20 millió Kelvin, itt megy végbe a Nap energiatermelése (H atommagok fúziójával He keletkezik, termonukleáris folyamat során). Röntgensugárzási zóna: a centrális mag körül helyezkedik el, az ott keletkezett energiát röntgensugárzás formájában továbbítja a külső rétegek felé. Konvektív zóna: konvekciós áramlások formájában továbbítja az energiát. Ezek fölött helyezkedik el Nap felszíne vagy légköre (hőmérséklete kb. 6000 Kelvin), amely szintén három részből áll: Fotoszféra: Az energiatovábbítás itt fény formájában történik, ezt a réteget látjuk, itt keletkeznek a napfoltok. Kromoszféra: Ez a réteg csak napfogyatkozások alkalmával látható, itt jönnek létre a napkitörések vagy flerek és a protuberanciák. Korona: Folyamatosan megy át a bolygóközi anyagba. A Napból kijutó sugárzás a napszél, amely a teljes elektromágneses spektrumot tartalmazza.

A BOLYGÓK

A bolygók a Nap körül, az óramutató járásával ellentétes irányban, ellipszis alakú pályán keringő, saját fénnyel nem rendelkező égitestek. Hol a kakukktojás?

1. Merkúr

2. Vénusz

3. Föld A Naptól a harmadik, bolygó. Naptól mért távolsága: 150 millió km Átmérője: 12800 km

4. Mars

5. Jupiter

6. Szaturnusz

7. Uránusz

8. Neptunusz

A bolygók osztályozása Föld típusú vagy kőzetbolygók: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars. Közös tulajdonságaik: kis méretűek, kőzetek és fémek alkotják, szilárd a felszínűk, nincsenek gyűrűik. Jupiter típusú vagy gázbolygók: Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz. Közös tulajdonságaik: nagy méretűek hidrogén és hélium alkotja őket nincs szilárd felszínük vannak gyűrűik. Plútó

A HOLDAK Nincs saját fényük, a Nap fényét verik vissza A bolygók kísérői Nincs saját fényük, a Nap fényét verik vissza A bolygók holdjainak száma: Föld: 1 Mars: 2 Jupiter: 63 Szaturnusz: 61 Uránusz: 27 Neptunusz: 13

A KISBOLYGÓK (kb. 100 ezer db) A kisbolygók (aszteroidák) a Mars és a Jupiter között keringő, kis méretű égitestek.

A METEOROK

A meteorok ("hullócsillagok") különböző tömegű (a grammtól a több száz tonnáig), a Nap körül keringő égitestek, amelyeknek a pályája gyakran keresztezheti a Föld pályáját. A meteorok jelentős része a légkörön való áthaladás közben, 70-80 km-es magasságban elhamvad, néhány (évente 30-50 db) azonban a Föld felszínét is elérheti, ezeket meteoritnak nevezzük. A meteoritokat anyaguk szerint csoportosítják, így beszélhetünk vas-, kő-vas- és kőmeteoritokról.

AZ ÜSTÖKÖSÖK 1-50 km átmérőjű „piszkos hógolyók”. Kisebb-nagyobb kőzetdarabkákból, gázok és víz jegéből állnak. Anyaga a magjában összpontosul. A magot veszi körbe a fénylő kóma (a kettő együtt az üstökös feje) A nappal ellentétesen nyúlik el a csóva, mely rendkívül ritka sűrűségű.

A BOLYGÓKÖZI ANYAG (kozmikus por, gázok)

A bolygóközi anyag egyik része por, amely az üstökösök szétszóródásából, a kisbolygók feldarabolódásából keletkezik, másik része gáz, amely főleg a Napból származik, de a kozmikus sugárzással érkező részecskék is csatlakoznak hozzá.

Mesterséges égitestek

HOGYAN KELETKEZETT A NAPRENDSZER? A Naprendszer 4,6 milliárd évvel ezelőtt egy csillagközi gáz- és porfelhőből alakult ki. A felhő sűrűsödésnek indult, egyre több anyag gyűlt össze a középpontjában, amely egyre forróbb lett, majd kialakult az ősi Nap.

Ekkor a felhő forgása miatt a megmaradt anyag egy korong alakú felhőbe csoportosult, ez határozta meg a Naprendszer fősíkját. Az anyagból néhány 1000 km átmérőjű bolygócsírák keletkeztek, amelyek ütközésével létrejöttek a bolygók és azok holdjai. A megmaradt bolygócsírákat ma kisbolygók és üstökösök formájában láthatjuk.

A bolygók mozgásának törvényszerűségei Kepler törvényei Kepler I. törvénye (a bolygók pályája): Naprendszerünkben minden bolygó egy-egy ellipszispályán mozog a Nap körül. Ezeknek az ellipsziseknek az egyik közös fókuszpontjában a Nap található Kepler II. törvénye (a felületi törvény): a Naptól egy bolygóhoz húzott vezérsugár egyenlő idők alatt egyenlő területeket súrol. (A keringő bolygó gyorsabban halad a Naphoz közelebb, mint a pályájának Naptól távolabbi részén.) Kepler III. törvénye: a Naptól távolabb keringő bolygók keringési ideje hosszabb, mint a Naphoz közelebbieké.