CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY 1773 1805

„EGY ÖNARCKÉP”: CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY: RÚT ÁBRÁZAT S SZÉP ÉSZ Azt mondod, barátom, hogy én ocsmány vagyok, S orcám fertelmei irtóztató nagyok, Hogy én ha magamnak zöld kantust vehetnék, Olvasva a majmok között elmehetnék. ...................................................................... Megállj, szép ostoba s festett fejű szamár! Kiben csak egy szóra kong a koponya már. Lélektelen szép test és pengő cimbalom! Mért lettél csak cifra machina, fájlalom.- ....................................................................... Íly tarka madárka vagy hát te, barátom! Ezzel tépett tested szárnyára bocsátom. Lebegj te felhőn s fitogtasd magadat, Büszkén csattogtatván aranyos szárnyadat: Én főldszint maradok formátlan testemmel, Tökélletesítvén őtet is eszemmel. Ha ti gyaláztok is, majd mondják valakik: Kár, hogy az a szép ész oly rút házba lakik!

Lilla-versei előszavában ezt írja: Csokonai tudatosan törekedett a változatosságra; verseinek témájában, műfajában, verselési módjában , hangvételében, stílusában egyaránt. Lilla-versei előszavában ezt írja: „Petrarcának nagy tisztelője vagyok, tartozom ezzel az adóval a gráciáknak: de megvallom, hogy amidőn egy vagy két szonettjének olvasására jólesik olvadozni, már az ötödik és hatodik mellett szeretnék más formába öntött verseket olvasni.”

KÖLTÉSZETÉNEK SOKSZÍNŰSÉGE Verstémák: szerelem, természet, lelkiállapot, jellemrajz, társadalmi jelenségek, filozófiai eszmék, mitológiai történetek, stb. Műfajok: dráma, vígeposz, filozófiai költemény, episztola, óda, dal, népies vers, helyzetdal, udvarló költemény, szatíra, epigramma, stb. Verselés: időmértékes formák (klasszikus és rímes változatok), ütemhangsúlyos (magyaros), szimultán verselés. Esztétikai minőségek: bájos, szép, rút, idillikus, elégikus, fenséges, alantas, komikus, groteszk, stb. Stílusok: rokokó, klasszicista, szentimentális, népies. (O. Gy.)

SZERELEM ÉS TERMÉSZET Az olasz canzone és a német lied zeneiségének hatása; Időmértékes metrumra (ionicus minore: uu - - ritmusára) rájátssza a magyar hangsúlyos ritmust (4/4-es nyolcasok, illetve 4/3-as hetes sorok váltakozása); A lány szépségét leíró érzékletes képek rokokó hatásúak; Rokokó elemek: bájos, idillikus hangulat, miniatűr képek, csilingelő rímjáték, zeneiség, gyakoriak a virág motívumok, antik istenek szerepeltetése; A LILLA – VERSEK Kötetbe a költő rendezte, de életében kiadni már nem tudta. A Lillához írott verseken kívül bele fogalt korábbi, másokhoz (Laurához, Rózához, Júliához) írt verseket is. A rózsabimbóhoz Egy tulipánthoz Tartózkodó kérelem

„ANAKREONI DALOK” A boldogság (1797) Néhány soros helyzetleírásból és egy még rövidebb tanulságból áll; A leírás a boldogság pilla-natának megragadásával indul, majd a boldogság forrásait, az érzéki és lelki öröm kellékeit sorolja fel: virágillat, nyáresti szellő, friss eper íze, üveg borocska + Lilla-idill; A zárlat két költői kérdése nyomatékosítja a már-már fokozhatatlan érzést. A válasz elmaradása mintegy megállítja az időt, a boldogság pillanatképe kimerevedik; Rokokó stílusúak a görög Anakreon modorában írt költemények is; 1802-ben rendezett ciklusba huszonegy ilyen verset kiadás céljából; Versformájuk negyedfeles jambus, ún. anakreoni sorfaj: u - /u - /u - /u ;

A REMÉNYHEZ – „VERSBRAVÚR” Stílusszintézis: Klasszicista (tökéletes forma, szimmetrikus kompozíció) Rokokó: a képek aprólékos kidolgozottsága, zeneiség; Szentimentalista: érzelmesség, bánat, halál-vágy; Műfaj (kevert): óda (emelkedett hangvétel, egy eszmény megszólítása) és dal (bensőségesség,egyszerű, világos szerkezet, zeneiség) Verselés: szinkron: ütemhangsúlyos( 4/2, 2/4 ütemű, keresztrímes sorok ) időmértékes: trochaeikus sorok Sajátos kontraszthatása a tartalom és a forma ellentétéből fakad;  Értékszerkezete: eszmény és valóság szembeállítása,

a Remény megszólítá-sa Kétségbe-esés, halál-várás A REMÉNYHEZ I. vsz. A a Remény megszólítá-sa Csalódott-ság JELEN II. vsz. B Boldogság Tavaszi képek RÉG- MÚLT III. vsz. B’ Boldogtalan-ság Téli képek KÖZELMÚLT IV. vsz. A’ Búcsú a Reménytől Kétségbe-esés, halál-várás

TERMÉSZET ÉS TÁRSADALMI JELENSÉGEK Az átélt fájdalmakat (szerelmi bánat, magány , kitaszítottság-érzet, szerencsétlenség, betegség, halál közelsége) képpé, ritmussá, szépséggé, máskor humorrá vagy ironikus fintorrá lényegíti át. Jellemzőjük, hogy a „pictura” és a „sententia” klasszicista műfajainak vegyítéséből nőnek ki; Az estve Kontancinápoly A tihanyi echóhoz A magánossághoz A pillangóhoz

ELÉGIKO - ÓDÁK A tihanyi echóhoz Az estve Műfaj: A vers retorikai felépítése a megszemélyesített, allegorikus tihanyi Ekhóval az ódát ill. a himnuszt idézi. A hangnem azonban erőteljesebben határozza meg a műfajt, így elégiának mondhatjuk. A vers első változata a Füredi parton címmel volt, s a végső változatban is, a 2. strófában utal erre a költő. A versforma a reneszánsz költészetben népszerűvé vált, Balassi által is művelt ekhós vers; annak azonban némileg átdolgozott változata, hiszen a Csokonai-versben az ekhó az egész sort megismétli. A szentimentalizmus rousseau-i ágával érintkező téziseket (a polgári világból való számkivetettség, magány, társtalanság) az életrajz, a személyes élmények hitelesítik, anélkül azonban, hogy Lilla nevének említésén kívül bármilyen konkrét biografikus mozzanatra utalna a költő; sőt a 4–5. versszak, mely a társtalanságot panaszolja sirámszerű hangvételével a XVI–XVII. századi protestáns prédikátor költők hangját idézi. A 7. versszak konkrét utalást tartalmaz Rousseau-ra, az ismétlés pedig a rousseau-i bölcselet két fontos fogalmát foglalja magába. Az elégikus hangvétel bölcseleti tartalmat takar, természet és civilizáció, ember és polgár megbomlott egységére mutat rá, s egyúttal ember és polgár egységére vágyik. A zárlat a harmónia vágyának jövőbeutalását tartalmazza. Az estve Szerkezete: 1–2. egység: piktúra; klasszicista vonásokkal az iskolai versgyakorlatból örökölve a stíluseszközök tobzódásával festi meg az első világ harmonikus képét, a nyugalom, a rend, a célszerűség világát. (A nyitókép allegóriának is felfogható megszemélyesítése, további megszemélyesítések, költői jelzők, metaforák, alliterációk nem csupán a költői eszközök gazdagságát, hanem az ábrázolt természet szépségét is érzékeltetik.)A 3. egység megszólítása és felszólítása a piktúrából a szentenciába vezet át, előrevetítve a második világ, az emberi társadalom, a civilizáció diszharmóniáját. A 4. egység megszólítással és költői kérdéssel kezdődik. Csokonai Rousseau tanait követi, gyakran rímbe szedi a francia filozófus tanításait. Utal Az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről és alapjairól című értekezésre. Felidézi az Emil című műből azt a gondolatot, hogy: “mert gonosz erkölccsel senki sem született”. Az általános érvényű megállapításokat néhol a magyar valóságra is vonatkoztatja.  Az 5. rész egyértelmű állásfoglalás a természet harmonikus világa mellett. A 6. rész a vers zárlata; emelkedett hangnemével műfajváltást is jelez, ódai magasságba emeli a leíró jellegű költeményt. Az utolsó sorban az ‘ember’ szó használata ismét Rousseau-ra utal, tehát nem biológiai, antropológiai, hanem filozófiai értelemben használja. Stilisztikai szinten a vers élesen kettéválik a piktúrára és a szentenciára, eszmei szinten azonban szorosan összetartoznak, ellenpontozzák egymást. A verselés felező tizenkettes; Bessenyei tette a felvilágosodás korában a gondolati-leíró versek, költemények versformájává.

KONSTANCINÁ-POLY Alapja: Egy város leírása. A piktúra rész keleties mozgalmasságot áraszt a fölvillantott életképekkel, s ehhez szerencsés költői eszköz a múzsa társul hívása. A szentencia rész a “Denevér babona...”felkiáltással kezdődik. Csokonai ötvözi a voltaire-i antiklerikalizmust és racionalizmust Rousseau érzelmeket felszabadító törekvésével Az emberiség harmóniájának és testvériségének alapja, hogy megszabaduljanak a megosztó és a józan észnek, tapasztalatnak ellentmondó vallási dogmáktól.. A vers zárlata a költőre jellemző jövőbeutalással fejeződik be, ismételten ódává emelve a költeményt. A MAGÁNOSSÁG-HOZ A megszemélyesített magány „kedves istenasszony”, s négyszeri megszólításban „áldott”-nak nevezi. Kéri, hogy ne hagyja el őt. A magány lakhelye a természet, a romlatlan táj elbűvölő gyönyörűségeivel, amit csak bölcsek és poéták értékelnek. A piktúra szentenciára vált: filozófiai mondanivalóval telíti a verset. Ellentétes jelentésű szakaszokban kiemeli a teremtő egyedüllétet, a költészet és a bölcsesség bölcsőjét. A magányban „teremt új dolgokat/ S a semmiből világokat.”A teremtő szellemi erő felvállalása a későbbi romantikus életérzés előre vetítése. A zárlatban a megfáradt ember a megértő magánytól a elmúlást kéri, ezt óhajtja, sietteti Bravúros verszene: 11 és 8 szótagos sorok, ababccdd rímtechnikával. A PILLANGÓHOZ Párhuzamba állítja a pillangó és saját sorsát. Alapmotívumok: pillangó/lélek, hernyó/lélek metaforák párhuzama, „De most lomha, s hernyó módjára/ Mászkál a fanyar bánaton/ És mások mulatságára/ Magának verskoporsót fon.-” Bájos és rút esztétikai minőségek keverednek a tragikus hangvételt erősítve.

FILOZÓFIKUS KÖLTEMÉNYEK Magyar! Hajnal hasad! Jövendőlés az első oskoláról a Somogy-ban Halotti versek Előljáró beszéd, I. Rémítő s vidító kétségek, II. Okoskodások, érzések,iii. Népek, IV. Bölcslkedők, V. Kereszténység, VI. A megboldogult asszony karaktere, VII. Maga a búcsúztató; Tüdőgyulladásomról A felvilágosodás eszméinek diadalra jutását jövendőli... a XX. Századra; Az iskolázatlanságot bírálja, s előre vetíti Somogy felvirágozását. (Retorikai érvek) Alkalmi alkotás, gróf Rhédey Lajosné temetésére készült. Filozófiai eszmefut-tatás a lélek halhatatlanságáról. Utolsó verse valódi klinikai látlelet betegségéről.

JELLEMRAJZOK, HELYZETDALOK Helyzetdal: a toborzáskor búcsúzó szerelmesek helyzetének felvázolása népies stílusban Szatíra: a fösvény ember gúnyos jellemrajza Humoros jellemrajz: a részeges ember monológja, aki kulacsának vall szerelmet Szegény Zsuzsi a táborozáskor Zsugori uram Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz

SZÓRAKOZTATÓ ÉS ALKALMI VERSEK Névnapi köszöntő-versek A populáris kánon részeit képezik, a közköltészet létmódjában keletkeztek, ám Csokonai kitágítja az alkalmi költészet készen kapott kereteit, a hagyományosnál jóval összetettebb műveket hoz létre; Jellemző a rögtönzés bravúrja; nem szánta kiadásra, kéziratos formában terjednek, gyakran megzenésítve (lásd Csokonai Musikális Gyűjteménye – kottás melléklettel) Vénasszony-csúfolók (Ezt a típust a Dorottya című vígeposzában alkalmazza) Eposztravesztiájának lírai betétei Békaegérharc (Homérosz fordítás és átdolgozás)  Diákköltészet: Minden nagyhagyományú alma mater (=iskola) féltve őrzött kincse és továbbítandó értéke a diákköltészet. Jellemzője a tanárok ill. a tanulandó tárgyak, a közvetített értékek kigúnyolása. Ennek jellemző módja az emelkedett formához rendelt kisszerű tartalom (pl.: Óda az árnyékszékhez,) Bordalok és priaposzi versek Férfi hallgatóságot feltételeznek, akik értik a paródiát és élvezik a pajkos, dévaj, vagy trágár szövegek szellemességét; (pl.: Felvidulás, Miért ne innánk? Bor Ital mellett) ,(Az aranysujtásos nadrág, Az istenek ostorozása, - ezekben a nemi aktus leírása a várvívás toposzok felhasználásával történik)

STÍLUSSZINTÉZIS „ (...)Magyar nyelven összegzi a felvilágosodás-kori líra korábbi törekvéseit.(...) Eredeti módon ötvözte verseiben a rokokó, a klasszicista, a szentimentális, valamint a diákköltészet és a népköltészet egyes elemeit. A versek stílusára és az életművet létrehozó költői magatartásra a klasszicista hagyományba való bekapcsolódás jellemző ( ennek megnyilvánulása többek között a kivételes műgond, ugyanannak a szövegnek a többszörös átdolgozása) ugyanakkor - a különböző stíluselemek ötvözése, a klasszicista stíluseszménytől idegen elemek beépítése révén – a hagyományból való kilépés, a magyar nyelvű költészet létmódjának megújítása. Ettől kezdve különösen jellemző lesz az irodalomra, hogy a művészeti irányzatok, stílusok nem követik egymást, hanem párhuzamosan, egymással szoros összefüggésben léteznek.” (O. Gy.)

IRODALOMJEGYZÉK Szilágyi Márton: Csokonai Vitéz Mihály pályafutása. Társadalomtörténeti kontextusok egy írói életpályához, Akadémiai doktori értekezés, real-d.mtak.hu/271/4SzilagyiMarton_5_MU.pdf Orbán Gyöngyi: Magyar irodalom. Alternatív tankönyv X. osztály számára, T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2000, 62-67, 81-89; Irodalmi tételek. Új érettségi,összeállította Kelecsényi László Zoltán,Corvina Kiadó, 2005, 92-97;, Nagy-V http://Desktop/Csokonai%20Mihély.html Csokonai Vitéz Mihály: Lilla, Édesvíz Kiadó, Budapest, 1997, az 1808-as Lilla. Érzékeny dalok III. Könyvbenn. Csokonai Vitéz Mihály által, Nagy-Váradon hasonmás kiadása Csokonai Előbeszédével;

KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET! Viszontlátásra márciusban! Márciusi kávéházi témánk egy igazi érzelmes regény lesz: Kármán József: Fanni hagyományai http://pocsveiler_ilona.0fees.net