Műszeres analitika vegyipari és környezetvédelmi területre

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Advertisements

Galvánelemek és akkumulátorok
Pufferek Szerepe: pH stabilitás, kompenzálás, kiegyenlítés a külső hatásokkal szemben. Puffer rendszerek pH-ja jelentős mértékben „stabil”, kisebb mennyiségű.
TÁMOP /1-2F Analitika gyakorlat 12. évfolyam Vegyipari termékek hatóanyag- tartalmának meghatározása Fogarasi József 2009.
Galvánelemek.
Készítette: Varga István
Elektromos alapismeretek
Folyadékok vezetése, elektrolízis, galvánelem, Faraday törvényei
Vízminőségi jellemzők
Készítette: Móring Zsófia Vavra Szilvia
Elektródok.
Műszeres analitika vegyipari és környezetvédelmi területre
6. Sav – bázis titrálások Analitika 13. C, 13. H osztály és 1219/6 modul tanfolyam részére 2010/ Sav – bázis titrálások.
AMPEROMETRIA (VOLTAMMETRIA) a mérendő oldatba merülő (munka-) elektródra feszültséget kapcsolva, a rendszerben folyó áramot mérjük és ebből nyerünk analitikai.
AMPEROMETRIA (VOLTAMMETRIA) a mérendő oldatba merülő (munka-) elektródra feszültséget kapcsolva, a rendszerben folyó áramot mérjük és ebből nyerünk analitikai.
Analitikai Kémia.
ELEKTROANALITIKA (ELEKTROKÉMIAI ANALÍZIS)
Elektrokémia kinetika Írta: Rauscher Ádám Bemutató: Kutsán György
Elektrokémia kinetika Írta: Rauscher Ádám Bemutató: Kutsán György
12 Elektromos korrózióvédelem
Vizsgálati módszerek Írta: Rauscher Ádám Bemutató: Kutsán György
Elektrokémia kinetika Írta: Rauscher Ádám Bemutató: Kutsán György
MŰSZERES ANALITIKAI MÓDSZEREK KÖRNYEZETVÉDELMI ALKALMAZÁSAI
Redoxi-reakciók, elektrokémia Vizes elektrolitok
Sav-bázis egyensúlyok
Sav-bázis egyensúlyok
A HIDROGÉN.
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Az elemek lehetséges oxidációs számai
Heterogén kémiai egyensúly
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban
A KÉMIAI EGYENSÚLY A REAKCIÓK MEGFORDÍTHATÓK. Tehát nem játszódnak le végig, egyensúly alakul ki a REAKTÁNSOK és a TERMÉKEK között. Egyensúlyban a termékekhez.
ELEKTROKÉMIAI ALAPFOGALMAK
Reakciók maximális hasznos munkája, Wmax,hasznos = DGR
Reakciók vizes közegben, vizes oldatokban
Limulus-test A név egy alsóbbrendű tengeri rák latin nevéből ered; Limulus polyphemus. A Limulus-test segítségével a Gram-negatív baktériumok által termelt.
TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI
OLDÓDÁS.
Elektrokémia Bán Sándor.
MŰSZAKI KÉMIA 4. Elektrokémia ELŐADÁSOK GÉPÉSZMÉRNÖK HALLGATÓKNAK
1 Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
8. Csapadékos titrálások
Kémiai reakciók Kémiai reakció feltételei: Aktivált komplexum:
Halmazállapotok Gáz Avogadro törvénye: azonos nyomású és hőmérsékletű gázok egyenlő térfogatában – az anyagi minőségtől, molekula méretétől függetlenül.
Elektrokémiai fogalmak
TÁMOP /1-2F Analitika gyakorlat 12. évfolyam Fizikai és kémiai tulajdonság mérése műszeres vizsgálatokkal Fogarasi József 2009.
Analitika gyakorlat 12. évfolyam
Redoxireakciók Redoxireakció: elektronátadási folyamat Oxidáció: „oxigénnel való reakció” a szén elégetése, rozsdásodás (a fémek oxidációja) alkohol ->
ELEKTROKÉMIA. AZ ELEKTROMOS ÁRAM TÁMOP B.2-13/ „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT” Elektromos áram:Töltéssel rendelkező.
Elektro-analitikai mérések műszeres analitikusok számára
Potenciometria Elektroanalitika fogalma, Potenciometria fogalma, mérőcella felépítése, mérő- és összehasonlító elektródok, Közvetlen és közvetett potenciometria.
Elektro-analitikai mérések műszeres analitikusok számára
Elektro-analitikai mérések műszeres analitikusok számára
Általános kémia előadás Gyógyszertári asszisztens képzés
Elektro-analitikai mérések műszeres analitikusok számára
Műszeres analitika környezetvédelmi területre
Konduktometria.
Készítette: Szenyéri veronika
Analitika OKTÁV tanfolyam részére 2016
Elektro-analitikai mérések műszeres analitikusok számára
Elektro-analitikai mérések műszeres analitikusok számára
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Méréstechnika 15. ML osztály részére 2017.
Fizikai kémia I. a 13. VL osztály részére 2013/2014
Fizikai kémia I. a 13. GL osztály részére 2016/2017
Méréstechnika 15. ML osztály részére 2017.
Méréstechnika 1/15. ML osztály részére 2017.
MŰSZAKI KÉMIA 4. Elektrokémia ELŐADÁSOK GÉPÉSZMÉRNÖK HALLGATÓKNAK
Analitikai számítások a műszeres analitikusoknak
Műszeres analitika környezetvédelmi területre
Előadás másolata:

Műszeres analitika vegyipari és környezetvédelmi területre http://tp1957.atw.hu/ma_30.ppt Elektro-analitika (elektrokémiai mérések)

Az elektrokémia tárgya (emlékeztető) Az elektrokémia az elektromosság és a kémiai változások kapcsolatával foglalkozik: – kémiai változás hatására elektromos energia keletkezik → galvánelem – elektromos energia hatására kémiai változás jön létre → elektrolízis Mindig redoxi folyamat! elektrolízis elektromos energia kémiai változás galvánelem

Elektromos mennyiségek, mértékegységek neve jele származtatása mértékegység neve áramerősség I – (SI alapegység) amper A elektromos töltés Q = I·t coulomb (A·s) C munka, energia W, E = F·ℓ = P·t joule (N·m) J feszültség U = W/Q volt V teljesítmény P = W/t = U·I watt (J/s = V·A) W ellenállás R =U/I ohm Ω elektromos vezetés G = I/U Siemens S fajl. ellenállás ρ = R·A/ℓ Ohm-méter Ω·m fajl. elektromos vezetés κ =G·ℓ/A Siemens/méter S/m kapacitás =Q/U farad F mol. vez., rel. ionmozg. Λ, λ =κ/c S·m2/mol

Elektródok, elektrolit, galvánelem Szigetelők, félvezetők Vezetők: elsőfajú, másodfajú (mechanizmus, hőmérséklet-függés) Töltés, feszültség, áramerősség, ellenállás, elektromos vezetés, stb. Elektród, elektrolit Galvánelem: katód: redukció, töltés: + anód: oxidáció, töltés: – A potenciál – függ: anyagi minőségek: folyamat koncentrációk (pontosabban aktivitások) hőmérséklet nyomás (gáz)

Elektródok, elektrolit, galvánelem Nernst-egyenlet E = E0 + R·T·ln K Me ↔ Mez+ + z e– folyamatra felírva Átalakítva: Elektromotoros erő: a potenciálok különbsége, az áramkörön I = 0 A áramerősség esetén mérhető feszültség (üresjárási feszültség): EME = E2 – E1 EME > 0, azaz E2 > E1

Galvánelem

Galvánelem

Elektrolízis

Elektrolízis Az elektromos energia (feszültség) hatására végbemenő kémiai változás. Az elektrolízis (az anyagok leválása a két elektródon) csak egy bizonyos feszültség esetén indul meg: katód: redukció (fém leválása) anód: oxidáció (nemfém leválása) Ub = E2 – E1 – I + U Ub

Elektródok Elektródok fajtái 1. Elektroncsere-egyensúly alapján működő (klasszikus potenciometriás) elektródok 1.1. Elsőfajú elektródok; fémelektródok, pl. Cu/Cu2+ 1.2. Másodfajú elektródok, pl. Ag/AgCl, Cl–; Hg/Hg2Cl2, Cl–; Hg/Hg2SO4, SO42– 1.3. Harmadfajú elektródok, pl. Pb/(Pb-oxalát, Ca-oxalát), Ca2+ 1.4. Redoxielektródok (Pt)

Elektródok 2. Fázishatár-egyensúly alapján működő elektródok 2.1. Üvegelektródok 2.1.1. pH-szelektív üvegelektród 2.1.2. Fémion-szelektív (pM-szelektív) üvegelektródok pl. Li+, Na+, K+, NH4+, Ag+ szelektív üvegelektródok 2.2. Folyadékmembrán-elektródok (pl. PVC-ben immobi-lizált aktív anyagot tartalmazó elektródok) 2.2.1. Szerves ioncserélő alapú elektródok, pl. Ca2+, NO3– elektród 2.2.2. Komplex egyensúlyra épülő ionszelektív elektródok, pl. K+, NH4+, Ca2+ elektród 2.3. Csapadékalapú ionszelektív elektródok, pl. F–, Cl–, S2–, CN–, Cu2+ elektród

Az elektroanalitikai módszerek felosztása Határfelületi módszerek Ionvándorláson alapuló módszerek Statikus módszerek (I = 0) Dinamikus módszerek (I > 0) Vezetés mérés (G= 1/R) Kontrollált feszültség Konstans áramerősség Potenciometria (EME) Vezetési titrálás (térfogat) Voltammetria I = f(E) Coulombmetriás titrálás (I = Q·t) Potenciometriás titrálás (térfogatmérés) Oszcillometria (induktivitás, kapacitás) Amperometriás titrálás (térfogatmérés) Elektrogravimetria (tömegmérés) Dielektrometria (dielektromos állandó) Elektrogravimetria (tömegmérés) A zöld hátterűekkel foglalkozunk csak a félév során. Coulombmetria állandó feszültségen

Potenciometria Kell hozzá: mérő (indikátor) elektród potenciálja a mérendő mennyiségtől egyértelműen függ, vonatkoztatási (referencia) elektród potenciálja a mérendő mennyiségtől független, elektrolit – a mérendő anyag, oldat. mérőműszer: feszültség (V) mérő kis áramerősség (nA, pA) – nagy bemeneti ellenállás (100-szorosa az áramkör összes többi ellenállásának)

Potenciometrikus áramkör

pH-érzékeny üvegelektródok 1. Belső hidratált réteg 2. Külső hidratált réteg 3. Külső elektrolit vagy minta 4. Száraz üveg 5. Elektromos csatlakozó 6. Ezüst szál 7. Üvegtest 8. Ezüst/ezüst-klorid referencia elektróda 9. Belső elektrolit 10 pH érzékeny üveggömb

Kalomel referencia elektród Kalomel: Hg2Cl2 Hg2Cl2 ↔ Hg22+ + 2 Cl– L(Hg2Cl2) = c(Hg22+)·c(Cl–)2

Ag/AgCl elektród E0(Ag/AgCl)= + 0,222 V Ag-huzal, AgCl-dal bevonva, amely telített KCl oldatba merül Ha a klorid-ion koncentrációja konstans, akkor az elektródpotenciál stabilis: E0(Ag/AgCl)= + 0,222 V

Kombinált üvegelektród

pH mérés Kalibrálás két pH értékre a mérési tartománynak megfele-lően savas közegben pH = 4 és 7, lúgos közegben pH = 7 és 10 értékekre. U, mV eredeti x 1 pontra illesztve (párhuzamos eltolás) x 2 pontra illesztve (meredekség is) pH

Potenciometrikus sav – bázis titrálás

Potenciometria Direkt: közvetlen feszültség leolvasás, pH, pCl, pI mérés (kalibrálás kell!) Indirekt: potenciometriás titrálás – a mérést a folyamat egyenértékpontjának jelzésére használjuk (kal. nem kell!). Savat titrálunk lúggal Lúgot titrálunk savval pH pH 7 7 egyenértékpont fogyás egyenértékpont fogyás

Potenciometria A foszforsav titrálása:1. és 2. egyenértékpont Kiértékelés: legnagyobb ugrás 2,15 7,20 12,37 pH pH = 13..14 pH = 9..10 7 pH = 4..5 egyenérték- pont 1. egyenérték- pont 2. egyenérték- pont 3. fogyás

Potenciometria titrálási görbe (logaritmikus görbe: a végpontnál ugrás következik be!) első derivált (maximum-görbe) második derivált (előjelet vált)

Potenciometria – jodid ionszelektív mérés Az elektród mérési elve azonos az ezüst/ezüst-klorid elektródéval: AgI ↔ Ag+ + I–

Potenciometria – jodid ionszelektív mérés jodid-ion konc., mol/dm3 pI U, mV 0,100 1,00 55 0,030 1,52 28 0,010 2,00 3 0,003 2,52 -19 0,001 3,00 -48

Potenciometria Fluorid ionszelektív elektród

Potenciometria – redoxi titrálás Redoxi elektród Pt-elektród, a felületén végbemenő redoxi folyamatoktól függ a potenciálja. Pl. a vas(2)- és vas(3)-ionok átalakulásától, arányától. Fe2+ ↔ Fe3+ + e– Referencia elektródként ehhez is a kalomel vagy az Ag/AgCl elektród használható. A titrálási görbe és a kiértékelés hasonló, mint a sav – bázis titrálás esetében. E egyenértékpont fogyás

Standard redoxi potenciálok Redoxi reakció Redoxi potenciál, V Sn2+/Sn4+ +0,15 Cu+/Cu2+ +0,167 Dehidro-aszkorbinsav/aszkorbinsav +0,39 O2 + 2 H3O+ + 2 e– ↔ H2O2 + 2 H2O +0,68 Fe2+/Fe3+ +0,77 Hg22+/2 Hg2+ +0,91 NO3– + 3H3O+ + 2e– ↔ HNO2 + 4H2O +0,94 ClO– + H2O + 2 e– ↔ Cl– + 2 OH– Cr2O72– + 14 H3O+ + 6 e– ↔ 2 Cr3+ + 7 H2O +1,36 HClO + H3O+ + 2 e– ↔ Cl– + 2 H2O +1,49 MnO4– + 8H3O+ + 5e– ↔ Mn2+ + 4H2O +1,52

Automata titrálás Megoldott feladatok: Fizikai/kémiai jellemző érzékelése, kijelzése, regisztrálása Megoldandó/megoldható feladatok: A büretta gépi feltöltése, adagolás és leolvasás (Megoldás: dugattyús büretta, mint egy fecskendő) A mért jellemző (pl. pH) alapján az adagolás leállítása az előre beírt értéknél Az adagolás sebességének szabályozása a jellemző változásának sebessége alapján Az eredmény kiszámítása a beírt adatok és a titrálásra kapott fogyás alapján Több mérés esetén szórás számítása.

Automata titráló Mérőoldat Vezérlő-, mérő egység Léptető motor Kijelző Nyomtató Büretta Indikátor elektród Vonatkozási elektród Mágneses keverő

Ionok abszolút mozgékonysága Vízben, 25 °C-on ion Mozgékony-ság, m2/(s·V) OH– 20,5·10–8 [Fe(CN)6]4– 11,45·10–8 [Fe(CN)6]3– 10,47·10–8 SO42– 8,27·10–8 Br– 8,13·10–8 I– 7,96·10–8 Cl– 7,91·10–8 NO3– 7,40·10–8 ClO4– 7,05·10–8 F– 5,70·10–8 HCO3– 4,61·10–8 CH3COO– 4,24·10–8 ion Mozgékony-ság, m2/(s·V) H3O+ 36,3·10–8 Rb+ 7,92·10–8 K+ 7,62·10–8 NH4+ 7,61·10–8 La3+ 7,21·10–8 Ba2+ 6,59·10–8 Ag+ 6,42·10–8 Ca2+ 6,12·10–8 Cu2+ 5,56·10–8 Na+ 5,19·10–8 Li+ 4,01·10–8

Konduktometria Váltófeszültség használata Pt elektródok pl. harang e. vezetőképességi elektródok vizsgált oldat (elektrolit)

Konduktometriás elektródok Háromgyűrűs vezetési cella üvegharang Pt-gyűrűk platinázott platina elektródok

Konduktometriás titrálási görbék (a) gyenge sav titrálása erős bázissal) (b) gyenge sav titrálása gyenge bázissal Erős sav titrálása erős bázissal

Konduktometriás titrálási görbe Keressük meg a metszéspontot, oldjuk meg az egyenletet! V = 6,05 cm3

Voltammetria A mérendő oldatba merülő (munka-) elektródra feszültséget kapcsolva, a rendszerben folyó áramot mérjük és ebből nyerünk analitikai információt. A méréshez szükség van jól polarizálható munkaelektródra (pl. Hg), összehasonlító (referencia) elektródra, feszültség-szabályozóra és árammérőre van szükség. A polarográfiás görbe az áramerősség változását mutatja az idő függvényében. A görbe enyhén emelkedő, közel egyenes szakasszal kezdődik (maradékáram – a higany és az oldat határfelületén kialakuló kettősréteg létrehozására fordítódik).

Voltammetria Ezt követi egy meredeken emelkedő rész. Itt indul meg az elektrolízis, azaz az ionok leválása. Az inflexiós pontban mért feszültség jellemző a vizsgált ionra (féllépcső potenciál E1/2). A feszültséget tovább növelve a telítési szakaszhoz érünk. Az áramerősség nagyságát a munkaelektródhoz érkező ionok mennyisége szabja meg (az ionok áramlása csak a diffúziótól függ). A leváló ion koncent- rációjára ez az ún. diffúziós határáram a jellemző (Id). I E1/2 U Id határáram féllépcső potenciál

Stripping voltammetria A polarográfia továbbfejlesztett változata, amelyek során a meghatározandó alkotókat először dúsítjuk, majd valamilyen eljárással visszaoldjuk. A visszaoldás során mért analitikai jelből következtetünk az alkotó(k) mennyiségére a mintában. A dúsítás állandó potenciálon való elektrolízissel történik, melynek során az alkotó elemi állapotban leválik, s higanyelektród esetén amalgámot vagy pedig valamilyen komplexet képez az elektród anyagával. A visszaoldás közben mérjük az áramerősség-változást.

Stripping voltammetria A vizsgálatot za-varja az oxigén jelenléte, ezt pl. nitrogén beveze-tésével lehet ki-űzni az oldatból..

Stripping voltammetria - műszer és kezelő egységek

Stripping voltammetria

Stripping voltammetria

Stripping voltammetria

Stripping voltammetria

Függelék – további elektro-analitikai módszerek, elektródok Molekula-szelektív elektródok Oszcillometria Elektro-gravimetria Coulombmetria

Molekula-szelektív elektródok A CO2 szelektív elektróda egy CO2 áteresztő memb-ránon belül, speciális pufferben elhelyezkedő üvegelektród. A puffer KCl tartalmú KHCO3 oldat. A működés a CO2 + H2O ↔ HCO3– + H3O + folyamaton alapul: 0,1 mol/dm3 HCl belső Ag/AgCl elektród (ref.) 0,1 mol/dm3 KCl elektrolit HCO3– pufferrel O gyűrű üvegelekt- ród membrán több CO2 → több H3O + → kisebb pH CO2 áteresztő membrán

Oszcillometria kapacitív cella induktív cella A mérőcella zárt is lehet (pl. ampulla). Nagyfrekvenciás rezgőkör 1..10 MHz Jósági tényező A rezgőkör “elhangolódása” Magyar fejlesztés (Pungor E.) Ma már ritkán alkalmazott módszer kapacitív cella induktív cella

Elektro-gravimetria feszültség-mérő árammérő Az elektrokémiai reakció során kivált anyag tömegének mérésén alapuló analitikai módszer Pt-spirál anód Pt-háló katód minta mágneses keverőmag

Coulombmetria Az elektródreakció teljes lejátszódásához szükséges töltés mérésén alapuló analitikai módszer. Feltétele: a 100 %-os hatásfokú elektrolízis. Közvetlen coulombmetria: a teljes leválasztáshoz szükséges töltést mérik, a tömeg ebből számítható: Közvetett coulombmetria (coulombmetriás titrálás): a titráláshoz szükséges mérőoldat előállítása elektrolízissel történik.

Automata titráló Mérőoldat Vezérlő-, mérő egység Léptető motor Kijelző Büretta Indikátor elektród Vonatkozási elektród Mágneses keverő

Kombinált üvegelektród 7. 6. 1. 8. 3. 2. 4. 5.

Kombinált üvegelektród