A neurológus Freud és a születő pszichoanalízis a Fliess-levelezés tükrében Bérdi Márk ELTE Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet MPT Nagygyűlés, 2010. május, Pécs

Vázlat Freud és Fliess levelezés és kettőjük kapcsolata Brücke és Meynert laborjában Intuíció és tudományos szemlélet határán Redukcionista próbálkozás klinikai alapokon (Meta)pszichológiai úton

A Freud-Fliess levelezés története Ida Fliess és a Fliess-hagyaték Marie Bonaparte görög-dán hercegnő, Freud tanítvány Freud reakciója (1936) a levelek eladására A levelek Bécsben (1937-38), Párizsban és végül Londonban A. Freud, Marie Bonaparte, Ernst Kris rendszerezték Összesen 284 levél (első kiadás Masson, 1985) 14 vázlat, köztük a Tervezet (először németül 1950, angolul 1954)

Freud és Fliess kapcsolata 1887-1904 Fliess mint katalizátor Kapcsolat Berlin és Bécs között Fliess segítsen megtalálni a klinikai megfigyelések biológiai alapjait. „Tiéd a biológiai, enyém a pszichológiai rész” (1897. jún. 12.) „Remélem, megmagyarázod majd a klinikai megfigyeléseim fiziológiai mechanizmusait” „egyetlen hallgatóm” (1901. szept. 19.) Fontos témák Redukcionizmus „egyáltalán nem kívánom, hogy a pszichológia a levegőben lógjon organikus alap nélkül...” (1898. szept. 22.) Csábítási elmélet feladása „Nem hiszek többé a neurotikáimnak” Önanalízis „...önanalízisem, amelynek azelőtt nyoma sem volt, elkezdődött” (1897. nov. 14.) Achensee, 1900, fokozatos elhidegülés - Fliess a periodicitás elméletét javasolta a lelki folyamatokra, ezzel megkérdőjelezte az analízis hatását! Fliess túlértékelt apafigura lett? Fliess túl tudományos volt? Mennyi redukcionizmus kell a viselkedés, gondolkodás megértéséhez? A redukcionizmus az Álomfejtésben is alapvető inspiráció

A neurológus Freud Brücke laborjában 1876-1882 “végül nyugalmat és teljes kielégülést, sőt embereket is [találtam], akiket tisztelhettem és példaképnek vehettem” matematikai modellezés vs. filozófiai szemlélet Brücke: szummáció, küszöb Exner: „öröm (Lust) központ” Meynert Agyanatómiai laborjában 1883-tól Meynert „ösztön” elképzelése (félúton a tudatos és reflexmozgások között) feszültség csökkentő: elsődleges ego (das Ich), alapja a kérgi asszociációs hálózat Meynert (és Griesinger): „vágyteljesítési szindróma” (amencia) az álmok és pszichózisok közös jellemzője Az episztemológiai választás kérdése Kezdetektől klinikai alapok A Freud-Fliess levelezés természettudományos nyelvezete mint metapszichológia “Freud korai metapszichológiája igazából neuropszichológia volt” (Pribram)

Freud neurológiai témájú publikációi Observations on the Formation and More Delicate Structure of Lobe-Shaped Organs of the Eel Described as Testicles, 1877 On the Origin of the Posterior Nerve Roots in the Spinal Cord of Amnocoetes, 1877 On the Spinal Ganglia and Spinal Cord of the Petromyzon, 1878 A Case of Cerebral Hemorrhage...., 1884 A new histological method for the study of nerve-tracts in the brain and spinal chord (angolul), 1884 Aphasia: A Critical Study, 1891 Clinical Study on the Unilateral Cerebral Paralyses of Children, 1891 On the Knowledge About Cerebral Diplegias of the Childhood Age (In Connection with Little's Disease), 1893 Infantile Cerebral Paralysis, 1897

Intuíció és tudományos szemlélet konfliktusa “Nem voltam mindig pszichoterapeuta, hanem helyi diagnózisok és elektroprognosztika közepette nevelkedtem, mint más neuropatológusok, és még nekem is furcsa, hogy az általam leírt kórtörténetek úgy olvashatók, akár egy novella, és hogy úgyszólván nélkülözik a tudományosság komoly jellegét. […] A helyi diagnosztika és az elektromos hatás kiváltotta reakciók a hisztéria tanulmányozásában éppenséggel nem célravezetők…” (Elizabeth von R. esettanulmány, 1895)

A Tervezet a levelezésben “váltakozva voltam büszke, boldog, vagy megszégyenült és nyomorult” Célja az elme működésének magyarázata A Tervezet első említése “Olyan mélyen belemerültem a ’Pszichológia neurológusoknak’-ba, hogy teljesen felemészt és már-már a puszta kimerülés miatt kell abbahagynom. Még soha semmi nem kötött le ilyen erőteljesen. S lesz-e belőle valami? Remélem igen, de nehezen és lassan haladok.” (1895. ápr. 27.) Nagyon ambivalens a vállalkozás sikerét illetően „hallani sem akarok róla” „az én zsarnokom a pszichológia (a Tervezet)” Fliessel találkozik (1895. szept.) - elkezdi írni a Tervezetet Elküldi a kéziratokat (1895. okt.) „Teljes őrültségnek” gondolja (1895. nov. 29.) Újra elkezd foglalkozni a témával (1896. jan.) 1896. jún. 4-én utoljára említi A „rejtély valódi magva”?

A Tervezet célja “Célom egyfajta természettudományos pszichológia: azaz hogy a lelki folyamatokat specifikálható anyagi részecskék mennyiségileg meghatározott állapotaiként írjam le, s ezáltal ezeket a folyamatokat világosakká és ellentmondásmentesekké tegyem. Két fő elvet vezetek be: 1) ami az aktivitást megkülönbözteti a nyugalomtól azt egy mennyiséggel (Q) jellemezhetjük, amely alá van vetve a mozgás általános törvényeinek. 2) A neuronok specifikálható anyagi részecskék.” (Tervezet, In Kezdetek 355. o.)

A Tervezet két posztulátuma és a φψω rendszer A tehetetlenség elve „amely azt állítja, hogy a neuronok a Qη [pszichikus energia] mennyiség leadására törekszenek” reflexmozgás révén. Klinikai megfigyelésen alapszik A Qη és katarzis közti analógia A Qη metafóra teljesebb kifejtése: a levelezés “E Kéziratában”, majd később a hidraulikus modellben A neuronelmélet a neuronok különálló, de hasonló felépítésű sejtes entitások „egy bizonyos Qη mennyiség által ’megszállt’ neuron (N) gondolatához jutunk, amely neuron ugyanakkor néha üres is lehet.” A φψω-rendszer 1) a gerincvelői φ (Fí) neuronok áteresztő szövetből állnak és a külső ingerek fogadásáért és projekcióért felelősek, ezért projekciós rendszernek is nevezhetjük 2) a ψ (Pszí) neuronok nehezen vagy csak részben eresztik át Qη-t, így inkább megtartják az ingerülete. tudatos érzeteket hív elő.” (Kezdetek, 369-370. o.) 3) a neuronok ω (Ómega) csoportja a kérgi vagy perceptuális rendszer

Az én-t alkotó neuronok rendszere

A szexualitás kulcsszerepe a redukcionista törekvésekben 1893-1896: intenzív munka Breuertől függetlenül a neurózis pszichofizikalista modelljén A neurózisok két csoportja: pszicho- (gyerekkori traumákon alapul) és aktuálneurózisok (aktuális szexuális gyakorlatból fakad) Freud számára a szexualitás egy fontos kapocs elmélete pszichológiája és a biológia között. A szexualitás hangsúlyozása: kulcsszerep a lelki betegségek redukcionista-biológiai magyarázatában. Mintegy „elengedhetetlen szervi alap” (Jungnak írt levél). A libido és a lereagálás forrása a szexualitás Freud ezt használta fel a neurózisok ökonómiai és dinamikai magyarázatához

Szexualitás a Kéziratokban Kiinduló kérdés („A Kézirat”, 1892): kvantitatív és/vagy kvalitatív különbség az aktuál- és pszichoneurózisok között? Freud sémája („G Kézirat”, 1895. január) a szexualitásról a neurotikus zavarok két forrását a testben és a pszichében jelöli meg (neurózisok négy elméleti osztálya) Interakcionizmus a szexualitás sémájában („G Kézirat”) Pszichés történések láncolata tele van résekkel (A tudattalan, 1915) Testi ok és tudatos ok hiánya: tudattalan pszichés okozás felvetése hisztériások testi tünetei kapcsán Később a drive elméletben (Ösztönök és ösztönsorsok, 1915) kiteljesedő interakcionizmus

A szexualitás sémája Pszichés Szexuális csoport Szomatikus Szexuális izgalom

Inkább a pszichológiai nyelvezet „Nem értem, milyen állapotban lehettem, amikor kitaláltam a „pszichológiát”, és hogy hogy erőltethettem rád. Szerintem te túl udvarias vagy. Nekem még mindig őrültségnek tűnik. A két neurózis klinikai megoldása, néhány módosítás után, valószínű megállja majd a helyét.” (1896. nov. 29.)

1895 után Pszichológiából (neuropszichológia) „metapszichológia”, ami meghaladja a tudatos szintet Determinizmus kérdése: fizikai helyett a mentálison a hangsúly Fizikai történések folytonosak, a determinizmus nem kérdéses Mentális történések láncolatában a tudatos elemeket a tudattalanok befolyásolják (részletesen az Álomfejtés VII. fejezet) Redukcionizmus Nyelvezete metaforákban megmarad a metapszichológiában (Brook): Túl az örömelven, Új bevezető előadások Nem adta fel, folytatja az Álomfejtés VII. fejezetében A metapszichológia valójában neuropszichológia (Pribram)

Figyelem a korai éveken Geerardyn (1997) Freud's Project: the roots of psychoanalysis Pribram és Gill (1976) Freud's projekt re-assessed. Preface to contemporary cognitive theory and neurospsychology. Intl Neuropsychoanalysis Society (NPSA) és folyóirat (2000-től) Neuroscience of the Mind on the Centennial of Freud's Project for a Scientific Psychology (1995)