Erdősi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja TRANSZEURÓPAI KÖZLEKEDÉSI TENGELYEK FEJLESZTÉSI IRÁNYAI ÉS HATÁSA A BALKÁN TÉRSZERKEZETÉRE Erdősi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja

A Balkán közlekedés-földrajzi fekvése Földrajzi / gazdasági / közlekedési periféria Interkontinentális, orientális kapocs Az európai piac koncentrációja Jelmagyarázat: Az áruszállításban 8 órán belül közutakon elérhető népesség száma millióban

A balkán szerep az európai közlekedés hálózati rendszerében csomópont (hub) jelentéktelen kapu (gateway) harmadlagos szűk hinterland a Range nyomasztó fölénye tranzitterület (ÉNy–DK, ÉK–DNy, É–D) politikai/katonai gazdasági jelentősége

A Balkánon átvezető főbb közlekedési vonalak Jelmagyarázat: l/a – az Oszmán Birodalom érdekeit szolgáló nemzetközi (multi­nacionális, ill. délkelet-európai érdekeket is szolgáló) vonalak; I/b – kifejezetten az Oszmán Birodalom érdekeit szolgáló (belső balkáni) vonalak; II. – a Szuezi-csatorna vonzásának hatására az Égei-tenger felé tartó vonalak; II/1 – a marginális jelentőségű pontuszi történelmi útvonal (potenciális jelentősége van a gépi közlekedés idején); II/2 – az Iszker-Sztruma tengely; II/3 – a Morava-Vardar-tengely; III. – az elsősorban az Osztrák–Magyar Monarchia érdekeit szolgáló) vonalak; III/4 – a Boszna–Neretva tengely; III/5 – az Una vasút; III/6 – a Lika vasút; III/7 – a Budapest–Zágráb–Ogulin–Fiume vasút; III/8 – a Bécs–Ljubljana–Trieszt vasút; IV. – a jugoszláv (szerb-montenegrói) érdekeket szolgáló Belgrád–Bar vasút

A külső hatalmi érdekek által alakított tranzitszerep Római Birodalom: Via Egnatia Oszmán birodalom felvonulási vonal: Isztambul–Nis–Belgrád hadiút utánpótlási/tartomány működtetési vonal: Szaloniki–K. Mitrovica [Szarajevó] vasút Brit/német transzeurázsiai vasúttervek; Berlini kongresszus Belgrád–Nis–Szófia–Isztambul („Bagdad vasút”) Nis–Szkopje–Szaloniki [„Szuezi útvonal”] Oroszország: pánszláv politika, gyenge gazdasági erő, távolmaradás Jugoszlávia (szintetikus állam): nemzetközi tranzittengely belföldi kohézióerősítő szerepben

1940/1950-es évek Második világháború: mellékfront, a gépesített hadműveletek és nehéz terepviszonyok „A harci tevékenységek méretéhez képest egyetlen fronton sem volt nagyobb veszteségünk páncélosokban és járművekben, mint az alig járható Balkánon.” (Guderian) „Ha Hannibál elefántjaival át tudott kelni az Alpokon, shermanjaink előtt sem lehet akadály a Balkán.” (Churchill) 1940/1950-es évek: erős politikai megosztottság, tranzitfunkció megszűnése,

1970-es évek: TEM – Balkánon szétágazó autópálya-hálózat

TEN • PEN • TINA hálózatok Európa közlekedéshálózata közelmúltig: összefércelt országos hálózatok, nemzeti érdekek, interoperabilitás hiánya jelen: egységes európai piac – harmonizálatlan közlekedés ellentmondása követelmény: versenyképes, koherens, kiegyensúlyozottabb Európa  a vonalas fővonali infrastruktúra európai léptékű, fenntartható, környezetbarát, integrált rendszere Kréta 1994: 9 korridor Helsinki 1997: 10 fő- és több mellékkorridor

TEN • PEN • TINA hálózatok 1 – szárazföldi korridorok; 2 – kiemelkedő fontosságú transzbalkáni; 3 – dunai vízi út; 4 – nem korridor autópályák; 5 – M9 mint az Új Selyemút része

Balkáni korridorok 4 szárazföldi korridor (V., IV., IX. és X.) végpontja balkáni kikötő 1 folyamhajózási korridor 1 Balkánon belüli korridor (VIII.) Külpontos csomópont: Budapest – sugaras szétágazás Balkánon belüli további osztódás

Fejlesztések Egyenlő státus – eltérő érdekek Egyenlőtlen fejlesztések Összeurópai érdekek (intercentrális) Németország/Törökország érdeke? Egyenlőtlen fejlesztések a IV. korridor kivételes geopolitikai jelentősége problematikus korridorok (IX., Vc. stb.) drasztikus különbségek az EU-támogatásban

A hálózatban rejlő stratégiai alternatívák A) Békés időkben ÉNy–DK • É–D tranzit a Közép- és Észak-Balkánon át Anakronisztikus nagysebességű vasút Görögországban

A hálózatban rejlő stratégiai alternatívák (2) B) Békétlen időkben K–Ny tranzit a Dél-Balkánon át: versengés az északi bolgár–macedón–albán „Via Egnatia” (VIII. korridor) és a déli, görögországi „Egnatia Odos” között

Boszporusz átjárhatósága? Kerülő olajvezetékek

A korridor végpont kikötők versenye Észak-adriai és fekete-tengeri kikötőcsaládok eltérő rakományszerkezete „Tengerre magyar” – de hol? „Nekünk Konstanca kell!” – M9 A Boszporusz átjárhatósága Globalizáció • kínai árudömping a tengeri kereskedelem új logisztikai rendszere a dél-görögországi kikötők felértékelődése

Térszerkezeti hatások Közelmúlt: történelmi térszerkezet konzerválódása Jövő: a hálózat teljes kiépülése után módosulások Bosznia, Románia és Bulgária javára „Alagúthatás”: területi egyenlőtlenségek növekedése korridorok menti vonalas és csomóponti koncentráló távol fekvő térségek kiürülése

Regionális és közlekedéspolitika szerény eszközei a kiegyensúlyozottabb területi fejlődés érdekében belföldi főutak korszerű mellékvonalak [Menenius Agrippa…] a helyi gazdaság és társadalom erősítése (lokal sourcing)