Havasi gyopár, zerge, szirti sas Fenn a csúcson Havasi gyopár, zerge, szirti sas
Talaj vastagsága és tápanyagtartalma Növényzeti övek- nemcsak az Egyenlítőtől távolodva alakulnak ki, hanem a magashegységekben felfelé haladva is. Magasság növekedésével csökken Talaj vastagsága és tápanyagtartalma hőmérséklet , légnyomás, Növekszik- csapadék mennyisége, Szél ereje, napsugárzás mértéke
Fenyvesek fölött a tundrához hasonló Növények találhatók Sűrű párnákat alkotnak, a hideg és a Szél roncsoló és szárító hatása ellen
Havasi gyopár Magassága: 15cm Levelei : hosszúkásak virágai : ernyőszerű virágzatot alkotnak, Testét : fehér, bársonyos növényi szőr borítja, amely védi hidegtől és Az erős napsütéstől
Zerge Kérődző , növényevő állat , zuzmót, mohát és fűféléket fogyaszt Kecskénél kecsesebb testalkatú Szőre : barnás , fején fakó sárga, két fekete csíkkal az oldalán Fején : fölfelé álló kampós végű szarvat visel Kérődző , növényevő állat , zuzmót, mohát és fűféléket fogyaszt - párosujjú patás
Nagy biztonsággal mozog a sziklákon , patáinak talpi része kissé homorú és rugalmas, Ezért tapadókoronghoz hasonlóan működnek
Szirti sas A magas hegységek legnagyobb testű ragadozó madara- a szirti sas Szárnyainak fesztávolsága : 2m.
Egész testét a lábujjakig sötétbarna toll borítja csak a feje teteje és a szárny középső fedő tollai aranysárgák. -” Gatyás a csüdje „ Karmaival ragadja meg , kampós , erős csőrével tépi szét zsákmányát, kisebb emlősöket, madarakat .
Tavasszal a tojó 2 tojást rak, ebből csak egy fióka repül ki a fészekből – a legerősebb . Szigorúan védett állat !!!