A helyzetfeltárás ágazathoz kapcsolódó következtetései és az előzetes célrendszer bemutatása: Vállalkozási környezet Bujdosó Zoltán – Molnár Ernő – Patkós.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
BUDAPEST Budapest Fejlesztési Pólus BUDAPEST INNOPOLISZ Program Benedek Zsolt november 15.
Advertisements

ZEMPLÉN EURORÉGIÓ PROGRAMTERVEZET I.Határon átnyúló infrastrukturális természet- és környezetvédelmi fejlesztések II.A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok.
Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó
TERÜLETI SZEMPONTBÓL VERSENYKÉPES ÉS KIEGYENLÍTETT MAGYARORSZÁGÉRT Dr. Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős miniszter.
Heves megye jövője az NFT 2. rendszerében Előadó: Sós Tamás elnök Heves Megyei Közgyűlés.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció és a Területfejlesztési Stratégiai Program megújítása Szolnok, február 2. Jász-Nagykun-Szolnok.
„ A régió, ahol íze van az életnek” A Dél-dunántúli Operatív Program pályázatai Kovács Zoltán Tervezési csoportvezető Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési.
Szekszárd Megyei Jogú Város településfejlesztési koncepciójának és integrált városfejlesztési stratégiájának aktualizálása Partnerségi egyeztetés.
NAPII. - mikrogazdaság Jobbágy Valér GKM. Iránymutatások - mikrogazdaság Tudással és innovációval a növekedésért 7. A K+F célú beruházások növelése és.
AZ ÚJ gazdaságfejlesztési programról
HELYI ÉS TÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI FEJLESZTÉSI PÓLUS SZIGET, VAGY A TÉRSÉG MOTORJA? SZŰCS ERIKA Budapest, december 06.
AZ ÚJRAIPAROSÍTÁST TÁMOGATÓ INTÉZMÉNYI KÖRNYEZET
„Híd a forráshoz – forrásteremtő civil találkozó” (2009. május , Budapest) TÁMOP – TIOP A pályázati lehetőségek rendszere.
LEADER Közösségek határon átnyúló együttműködésének lehetőségei Bodnár János Munkaszervezet vezető szeptember 10.
Szabó György ÉM-i Regionális Fejlesztési Tanács elnöke
GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása
I. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) Készítette: Koczka Csaba (M6MGTO)
Készítette: Lázár Nikolett Földrajz BSc II. évfolyam.
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A tudásintenzív iparágak megjelenése a kelet-közép-európai országok gazdaságfejlesztési stratégiáiban Páger Balázs, PhD-hallgató MRTT X. vándorgyűlés,
Kisvállalkozások alkalmazkodás és versenyképesség Kállay László GKM.
Önkormányzatok turisztikai feladatai
Gazdaságfejlesztési Programok Helyettes Államtitkársága
MTA Regionális Kutatások Központja RÉGIÓINK ÉS A KÖZLEKEDÉS Erdősi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja Pécs, 2007.
A vidékfejlesztés kihívásai az Észak-alföldi régióban Dr. Grasselli Norbert igazgatóhelyettes.
Dr. Lamperth Mónika Budapest április 18.
Határon átnyúló együttműködések – a KKV-k hálózatépítésének egy lehetősége Előadó: Firtl Mátyás általános alelnök Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat.
LEADER Közösségek határon átnyuló együttműködésének lehetőségei. Mártha Tibor április 24.
Címalcím 1 Nemzeti Fejlesztési Terv - Regionális Operatív Program Wächter Balázs VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság Stratégia tervezési iroda november.
A Phare továbbélése a regionális operatív programokban Wächter Balázs.
A Dél-Dunántúli régió gazdaságában rejlő potenciál – a KKV-k szerepe a gazdaságfejlesztésben.
Az ÉARFT és ÉARFÜ élő regionális kapcsolatai. 2 Nemzetközi projektek célja A régiós szervezetek gazdasági kapcsolatainak erősítése A régió lobbi-erejének.
INNOAXIS IPA HUSRB/0901/2.1.3 APPLICATION ID: HU-SRB/0901/213/028 PROJECT TITLE: The borderline as an axis of innovation LEAD BENEFICIARY: Centre for Regional.
Berecz Mihály kistérségi koordinátor Püspökladányi kistérség Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)
9 tézis a jövő településfejlesztéséhez Kistérségek fejlettségi rangsora.
Tájékoztató a megyei tervezés aktuális állásáról
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a vidékfejlesztésben
A helyzetfeltárás ágazathoz kapcsolódó következtetései és az előzetes célrendszer bemutatása -Mezőgazdaság Bujdosó Zoltán - Molnár Ernő - Patkós Csaba.
A helyzetfeltárás ágazathoz kapcsolódó következtetései és az előzetes célrendszer bemutatása: K+F+I tevékenységek Bujdosó Zoltán – Molnár Ernő – Patkós.
A helyzetfeltárás ágazathoz kapcsolódó következtetései és az előzetes célrendszer bemutatása - Idegenforgalom Bujdosó Zoltán - Molnár Ernő - Patkós Csaba.
Iparpolitikai és regionális szempontok a GKM Stratégiájában és az ÚMFT-ben Dr. Cservenyák Ildikó Főosztályvezető, GKM MRTT, V. vándorgyűlése október.
A helyzetfeltárás ágazathoz kapcsolódó következtetései és az előzetes célrendszer bemutatása - Oktatás Bujdosó Zoltán - Molnár Ernő - Patkós Csaba – Radics.
Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Új fejlesztési övezet: Közép-Európa Az autóipar telephelyválasztásának.
A AS IDŐSZAKRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS AKTUÁLIS HELYZETE MAGYARORSZÁGON NAGYHÁZI GYÖRGY SZAKMAI TANÁCSADÓ, NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HUSRB/1203/213/151.
1 A városfejlesztési stratégia dilemmái A Magyar Regionális Tudományi Társaság IV. Vándorgyűlése Szeged, október Önkormányzati és Területfejlesztési.
Regionális üzleti trendek A projekt az EU társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósul meg január 27. Regionális üzleti trendek 9. óra.
A szociális munka fő fejlődési irányai Az EU stratégia és Magyarország stratégiájának hatása a szociális munka gyakorlatára.
„ A megújuló energia helye a Somogy megyei fejlesztési elképzelésekben” Budapest, március 30.
A „Smart Specialisation” indokoltsága, háttere
A Strukturális Alapok Cél: a régiók közötti társadalmi és gazdasági kohézió elősegítése Költségvetés: 195 mrd EUR  Európai Regionális Fejlesztési.
Regionális üzleti trendek A projekt az EU társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósul meg január 27. Regionális üzleti trendek A tantárgy.
Mitől innovatív egy vállalkozás?
A Pécsi kistérség A térség lehetőségei az új fejlesztési időszakban február 5. Baranya Megyei Önkormányzat.
Csongrád megye as területfejlesztési programja május 15.
Pécs és térsége gazdasága Pólus és a K+F+I november 27. Dr. Síkfői Tamás.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara stratégiai jelentőségű programja a közötti időszakra Miskolc, november 29. Bihall.
A KÖZÖTTI EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSI IDŐSZAK ÖNKORMÁNYZATI LEHETŐSÉGEI PICHLER BALÁZS FŐOSZTÁLYVEZETŐ.
A Pécsváradi kistérség A térség lehetőségei az új fejlesztési időszakban február 26. Baranya Megyei Önkormányzat.
A Szigetvári kistérség A térség lehetőségei az új fejlesztési időszakban február 6. Baranya Megyei Önkormányzat.
A magyar KKV-k regionális versenyképessége A KKV-k segítése – támogatás, avagy befektetés? Miklóssy Ferenc elnök Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara.
TÁMOP PROJEKT KERETÉBEN: Sarkadi Járásfejlesztési Stratégia című 1. workshop. Helyszín: Biharugra Időpont: Készítette: Projektfelügyelet.
A Sásdi kistérség A térség lehetőségei az új fejlesztési időszakban február 27. Baranya Megyei Önkormányzat.
Eu-s források súlypontja a KKV fejlesztés és Innováció
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
A határtérség.
Miskolc, október 21. dr.Szilágyiné Baán Anna titkár
Mezőkovácsházi Járásfejlesztési Stratégia
FELDOLGOZÓIPAR HELYZETE ÉS SAJÁTOSSÁGAI A DÉL-DUNÁNTÚLON
Előadás másolata:

A helyzetfeltárás ágazathoz kapcsolódó következtetései és az előzetes célrendszer bemutatása: Vállalkozási környezet Bujdosó Zoltán – Molnár Ernő – Patkós Csaba – Radics Zsolt GEOLIN

Alapok:  EU 2020 Stratégia (2012. nyár);  Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció; (OFTK) – véleményezés alatt; Megyei dokumentumok:  A megye helyzetelemzése ( );  A megye fejlesztési koncepciója (jelenleg);  A megye stratégiai fejlesztési terve;  Hajdú-Bihar megye fejlesztési operatív programja; 2 Tervezési dokumentumok

Hajdú-Bihar megye gazdasági helyzete 1.Csekély vállalkozási aktivitás, külföldi tőkebefektetések szerény jelenléte, nagyvállalatok és KKV szektor közötti gyér kapcsolatok; 2.Európai és országos átlagtól elmaradó gazdasági fejlettségi szint, minimális mértékben növekvő mértékű lemaradással; 3.Kiemelkedő K+F tevékenységek, de alulreprezentált vállalkozói szféra, továbbra is erősíthető az állami és a piaci szféra kooperációja; 4.Komoly agrárpotenciál, de fejlesztésre szoruló helyi feldolgozóipari kapacitások, csökkenő mértékű ágazaton belüli diverzifikáció; 5.Aluliparosodottság, kisebb súllyal, de jelen lévő dinamikus iparágak, amelyek számára nemcsak termelő telephely a megye; 6.Számottevő súlyú szolgáltató szektor, külföldi tőkebefektetések komoly jelenléte, erős turizmus és oktatás (Debreceni Egyetem); 7.Debrecen megyén belüli gazdasági dominanciája, de Dunántúl északi részének régióközpontjaihoz képest kisebb dinamikája;

1.Számottevő természeti erőforrások: termőföld, földgázkincs, termál- és gyógyvizek, felszíni vízbázis, védett természeti értékek; 2.A humán erőforrás-ellátottság mennyiségi oldala kedvező, de (különösen a képzett rétegek körében) jelentős az elvándorlás; 3.A humán erőforrások minőségi fejlesztése, gazdaság igényeihez történő igazítása szükséges, de adott az intézményrendszer; 4.Autópálya-kapcsolata, fő vasútvonala, nemzetközi repülőtere van, azonban közúti és vasúti tranzitútvonalainak kapacitása hiányos, a mellékutak / vasúti mellékvonalak minősége sokfelé rossz; 5.Ipari parki infrastruktúra és szolgáltatás-kínálat terén nagyok a különbségek, hiányoznak a technológiai típusú inkubátorok, a vállalkozói övezet gazdaságfejlesztési eszközként hatástalan; 6.Gazdaságfejlesztésre alkalmas barnamezős tartalékterületek; 7.Kelet-magyarországi, határ menti fekvés, belső differenciáltság; Hajdú-Bihar megye gazdasági környezete

I. Összefoglaló gazdaságstratégiai üzenetek: Nettó export növelése, nagyobb hozzáadott érték, foglalkoztatás; II. Gazdaságfejlesztés szempontjából releváns ágazati célok: 1.Növekedés, versenyképes, exportorientált, innovatív gazdaság; Versenyképesség, foglalkoztatás, autó- és járműipar, elektronikai ipar, gépipar - szerszámgyártás, vegyipar, építő- és építőanyag-ipar, turizmus, közlekedés, logisztika, kereskedelem, KKV; 2.Gyógyuló és gyógyító Magyarország; Egészségügy, egészségipar, gyógyszeripar, biotechnológia; 3.Élhető és életképes vidék, egészséges élelmiszer-termelés; Vidékfejlesztés, agrárgazdaság, élelmiszeripar; 4.Kreatív tudástársadalom, korszerű gyakorlati tudás, K+F+I; Infokommunikációs technológiák, K+F+I, kreatív ipar, közoktatás, szakképzés és felnőttképzés, felsőoktatás; OFTK ágazati célok (gazdaság)

1.Debrecen, a külső városgyűrű része: nemzeti jelentőségű nagyváros nemzetközi kapuszereppel, kitörési pontjai: tudásigényes iparágak, biomassza-hasznosításra épülő iparágak, vegyipar, kreatív ipar, turizmus, logisztika, orvosi műszergyártás, élelmiszeripar; 2.Vidékies periférikus térségek fejlesztése: foglalkoztatás bővítése, agrár- és élelmiszergazdaság fejlesztése, tanyák diverzifikációja; 3.Táji értékekre épített növekedés: Hortobágy (megőrzés, hasznosítás); 4.Határ menti térségek fejlesztése: határon átnyúló üzleti kapcsolatok és infrastruktúra, határon átnyúló K+F+I erősítése; 5.Térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó szabad vállalkozási zónák: beruházások vonzása, helyi vállalkozások, infrastruktúra fejlesztése; Térségi felzárkózást szolgáló SZVZ: leghátrányosabb helyzetű kistérségekben, középpontban a foglalkoztatás, KKV; High-tech vállalkozói tudáspark SZVZ: fejlesztési pólusokban, középpontban az innovatív gazdaság, nagyvállalatok és KKV; OFTK területi célok (Hajdú-Bihar megye)

1. Közvetett cél a foglalkoztatás és a jövedelmek növelése; 2. A gazdaságfejlesztés közvetlen céljai: 2.1. Hozzáadott érték növelése („feljebb lépés” / upgrading); 2.2. Gazdaság több lábon álló növekedése (diverzifikáció); 2.3. Gazdaság területi dekoncentrációja; 3. A gazdaságfejlesztés lehetséges dimenziói: 3.1. Természeti erőforrások fenntartható hasznosítása; 3.2. Humán erőforrások fejlesztése; 3.3. Gazdaság infrastrukturális hátterének fejlesztése; 3.4. Gazdasági szereplők hálózatosodásának erősítése (beszállítói hálózatok, klaszterek); Lehetséges fejlesztési irányok

JÖVŐKÉP: A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás. Gazdasági versenyképesség erősítése, a gazdasági, társadalmi, szociális és területi kohézió előmozdítása Oktatás fejlesztése Idegen- forgalom erősítése Mezőgazdaság verseny- képességének erősítése Vállalkozási környezet fejlesztése K+F+I ösztönzése Határmenti együttműködés A centrum és periféria közötti különbségek mérséklése, a belső kohézió erősítése A megye közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése Oktatás, Tudás és Innováció erősítése Növekvő foglalkoztatást biztosító gazdasági környezet fejlesztése Környezettudatos települési fejlesztések elősegítése Vidéki környezet- minőség javítása Előzetes fejlesztési javaslatok a helyzetfeltárás és az OFTK alapján 8

JÖVŐKÉP: A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás. Gazdasági versenyképesség erősítése, a gazdasági, társadalmi, szociális és területi kohézió előmozdítása Oktatás fejlesztése Idegen- forgalom erősítése Mezőgazdaság verseny- képességének erősítése Vállalkozási környezet fejlesztése K+F+I ösztönzése Határmenti együttműködés A centrum és periféria közötti különbségek mérséklése, a belső kohézió erősítése A megye közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése Oktatás, Tudás és Innováció erősítése Növekvő foglalkoztatást biztosító gazdasági környezet fejlesztése Klaszteresedési folyamat erősítése Környezettudatos települési fejlesztések elősegítése Ipari parkok létrehozása, meglévők továbbfejlesztése Vidéki környezet- minőség javítása Üzleti, logisztikai, közlekedési és szolgáltatási háttér fejlesztése Megyei Területfejlesztési Koncepció Előzetes fejlesztési javaslatok a helyzetfeltárás és az OFTK alapján 9

Köszönjük a figyelmet! 10