A helyzetfeltárás ágazathoz kapcsolódó következtetései és az előzetes célrendszer bemutatása: K+F+I tevékenységek Bujdosó Zoltán – Molnár Ernő – Patkós Csaba – Radics Zsolt GEOLIN

Alapok:  EU 2020 Stratégia (2012. nyár);  Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció; (OFTK) – véleményezés alatt; Megyei dokumentumok:  A megye helyzetelemzése ( );  A megye fejlesztési koncepciója (jelenleg);  A megye stratégiai fejlesztési terve;  Hajdú-Bihar megye fejlesztési operatív programja; 2 Tervezési dokumentumok

Hajdú-Bihar megye gazdasági helyzete 1.Csekély vállalkozási aktivitás, külföldi tőkebefektetések szerény jelenléte, nagyvállalatok és KKV szektor közötti gyér kapcsolatok; 2.Európai és országos átlagtól elmaradó gazdasági fejlettségi szint, minimális mértékben növekvő mértékű lemaradással; 3.Kiemelkedő K+F tevékenységek, de alulreprezentált vállalkozói szféra, továbbra is erősíthető az állami és a piaci szféra kooperációja; 4.Komoly agrárpotenciál, de fejlesztésre szoruló helyi feldolgozóipari kapacitások, csökkenő mértékű ágazaton belüli diverzifikáció; 5.Aluliparosodottság, kisebb súllyal, de jelen lévő dinamikus iparágak, amelyek számára nemcsak termelő telephely a megye; 6.Számottevő súlyú szolgáltató szektor, külföldi tőkebefektetések komoly jelenléte, erős turizmus és oktatás (Debreceni Egyetem); 7.Debrecen megyén belüli gazdasági dominanciája, de Dunántúl északi részének régióközpontjaihoz képest kisebb dinamikája;

Hajdú-Bihar megye K+F+I szektora K+F helyek 1000 lakosra (országos érték %-ában) K+F foglalkoztatottak 1000 lakosra (országos érték %-ában) K+F ráfordítások 1000 lakosra (országos érték %-ában) HB KMO VMO Kutatás-fejlesztés jelentőségének indikátorai, az országos átlagérték %-ában, Hajdú-Bihar, Kelet-Magyarország és a vidéki megyék esetében; forrás: KSH (TEIR); 1.Egyetemi - akadémiai szféra: Debreceni Egyetem, MTA ATOMKI; 2.Nagyvállalati szféra: National Instruments, Richter, TEVA; 3.KKV szektort (is) integrálni igyekvő klaszterek: gyógyszer- és egészségipar, műszeripar, informatikai ipar, építőipar, élelmiszergazdaság, környezetvédelmi ipar;

Ráfordítások növelése, innovációs mutató EU átlag fölé emelése; Magasabb szellemi hozzáadott értéket biztosító munkahelyek; Hazai KKV innovációs törekvéseinek támogatása; Összehangolt K+F+I stratégia: stabil alapkutatás-finanszírozás, közvetlen piaci hasznosítást célzó innovációk kiemelt támogatása; Szervezetfejlesztések, kutatói utánpótlás; Európai kompetencia központokhoz (CERN, ESA, EMBO, ELI, ITER, ESS), kutatóegyetemi szövetségekhez csatlakozás; Népesség digitális kompetenciájának fejlesztése; Fizetős tudományos tartalmakhoz való hozzáférés, tudományos publikációk nyitott hozzáférése; Kutatási célú hálózati alapinfrastruktúra és szuperszámítástechnikai (HPC) kapacitás folyamatos megújítása; Fejlesztéspolitikai feladatok „IKT-szektor” és „kreatív ipar” címen is; OFTK ágazati célok (K+F+I)

1.Debrecen, a külső városgyűrű része: nemzeti jelentőségű nagyváros, nemzetközi kapuszereppel, kitörési pontjai: tudásigényes iparágak, biomassza-hasznosításra épülő iparágak, vegyipar, kreatív ipar, turizmus, logisztika, orvosi műszergyártás, élelmiszeripar; 2.Vidékies periférikus térségek fejlesztése: foglalkoztatás bővítése, agrár- és élelmiszergazdaság fejlesztése, tanyák diverzifikációja; 3.Táji értékekre épített növekedés: Hortobágy (megőrzés, hasznosítás); 4.Határ menti térségek fejlesztése: határon átnyúló üzleti kapcsolatok és infrastruktúra, határon átnyúló K+F+I erősítése; 5.Térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó szabad vállalkozási zónák: beruházások vonzása, helyi vállalkozások, infrastruktúra fejlesztése; Térségi felzárkózást szolgáló SZVZ: leghátrányosabb helyzetű kistérségekben, középpontban a foglalkoztatás, KKV; High-tech vállalkozói tudáspark SZVZ: fejlesztési pólusokban, középpontban az innovatív gazdaság, nagyvállalatok és KKV; OFTK területi célok (Hajdú-Bihar megye)

1. Közvetett cél a foglalkoztatás és a jövedelmek növelése; 2. A gazdaságfejlesztés közvetlen céljai: 2.1. Hozzáadott érték növelése („feljebb lépés” / upgrading); 2.2. Gazdaság több lábon álló növekedése (diverzifikáció); 2.3. Gazdaság területi dekoncentrációja; 3. A gazdaságfejlesztés lehetséges dimenziói: 3.1. (Humán) erőforrások fejlesztése; 3.2. Gazdaság infrastrukturális hátterének fejlesztése; 3.3. Gazdasági szereplők együttműködésének erősítése; (beszállítói hálózatok, klaszterek) K+F+I specifikus elemek kibontása dimenziónként… Lehetséges fejlesztési irányok

Köszönöm a figyelmet!