AZ ANGOL FORRADALOM

A FORRADALOM KEZDETE HOSSZÚ PARLAMENT 1640 RÖVID PARLAMENT ÖSSZEHÍVÁSA A SKÓT HÁBORÚ MIATT HÁROM HÉT UTÁN FELOSZLATJA HOSSZÚ PARLAMENT 1640 – 1653 • Kimondja feloszlathatatlanságát • Parlamentnek felelős kormány • Monopóliumok eltörlése • Puritán vallásszabadság 1642 A KIRÁLY SZAKÍT A PARLAMENTTEL ÉS POLGÁRHÁBORÚT KEZD

A POLGÁRHÁBORÚ 1642-49 GAVALLÉROK ÉS A PARLAMENT ERŐI KÖZÖTT LONDONBAN A PRESBITERIÁNUS ÚJNEMESSÉG ÉS NAGYPOLGÁRSÁG VESZI ÁT SZ URALMAT AZ ÚJ TIPUSÚ HADSEREG GYŐZELMEKET ARAT A KIRÁLY FOGSÁGBA ESIK ,DE MEGSZÖKIK ÉS ÖSSZEFOG A PRESBITERIÁNUSOKKAL AZ INDEPENDENS PURITÁNOK KIEGYEZNEK A RADIKÁLIS REPUBLIKÁNUS LEVELLEREKKEL A CROMWELL VEZETTE INDEPENDENS HADSEREG ÁTVESZI LONDONBAN A HATALMAT 1648 DECEMBERÉBEN KIALAKÍTJÁK A CSONKA PARLAMENTET,KIVÉGZIK A KIRÁLYT ÉS KIKIÁLTJÁK A KÖZTÁRSASÁGOT 1649 JANUÁR király <--------------> parlament + ->kerekfejűek királypártiak -> gavallérok presbiteriánusok independensek

A KÖZTÁRSASÁG/1649-53 „Katonai diktatúra” Külpolitika • 1651 Hajózási törvény/Navigation Act Háború Hollandiával 1652-54 • Skócia elfoglalása • Írország elfoglalása

PROTECTORÁTUS 1653-58 1653 végén Cromwell feloszlatta a csonka parlamentet, majd 150 újabb képviselőt választott az egyházközösségből. Ezért ezt a parlamentet a katonaszentek parlamentjének nevezik, amit 1653 végén szintén feloszlatott. Ez évben ugyanis az angol parlament teljhatalmat szavazott meg Cromwellnek, élete végéig tartó lordprotektori címmel, és az ekkor felállított új parlament már egykamarás lett. Az új parlament azonban nem szavazta meg Cromwell hadi költségvetését, ezért I. Károly módszeréhez folyamodott, és a továbbiakban parlament nélkül kormányzott. 1653és 58 között nyílt katonai egyeduralom volt jelen. Cromwell senkinek sem engedett beleszólást a hatalomba, és a puritán államnak a mindennapi életet szabályozó törvényei sem voltak népszerűek.

NÉPSZERŰTLEN PROTECTORÁTUS Amikor Cromwell egyre népszerűtlenebbé vált, egy lépést sem tehetett testőrei nélkül. Négyszer kíséreltek meg ellene merényletet. Testőrségének tagjait mindennap kicseréltette, nehogy kiismerjék szokásait. Soha senki sem tudhatta, hogy palotájának melyik szobájában tér nyugovóra. Még a színházi előadásokat is betiltatta, mert nem tartotta biztonságosnak, ha sok ember csoportosul egy helyen. MEGHAL CROMWELL,1 ÉV MÚLVA FIÁT IS LEMONDATJÁK 1660 II.KÁROLY ÁTVESZI A HATALMAT RESTAURÁCIÓ FELTÉTELEKKEL

A VISSZATÉRÉS TÖRTÉNETE A köztársaság ekkor valójában már végóráit élte, II. Károly azonban nem az 1659 augusztusában kirobbanó royalista felkelésnek, vagy esetleg egy merész partraszállási kísérletnek, hanem George Monck tábornoknak, Skócia kormányzójának köszönhette visszatérését. Történt ugyanis, hogy a londoni biztonsági tanács 1659 őszén északra küldte Lambertet azzal az utasítással, hogy szép szóval, vagy erővel nyerje el Monck lojalitását, a tábornok azonban egy végzetesen demoralizált sereggel indult útnak, mely rövid időn belül szétszéledt. A katona lényegében egyedül tért vissza Londonba, a skóciai kormányzó pedig ellenállás nélkül foglalhatta el a fővárost; a sors iróniája, hogy ezzel úgy került döntéshozói pozícióba, hogy fogalma sem volt arról, mit akar. A tanácstalanságon Monck azzal igyekezett változtatni, hogy újra összehívta a hosszú parlamentet, mely több hónapos töprengés után az egyetlen reálisnak tűnő lehetőség, a monarchia visszaállítása mellett döntött. A kompromisszumnak persze súlyos ára volt, amit Károly az 1660 áprilisában kiadott bredai nyilatkozatban „fizetett meg.” Ebben a dokumentumban a trónörökös többek között az általános amnesztiára, az 1649 után kialakult tulajdonviszonyok elismerésére, a vallási toleranciára és a hadsereg elmaradott zsoldjának kifizetésére is ígéretet tett. A nyilatkozat kiadása után, 1660. május 25-én Stuart Károly partra szállt Dover városa mellett, május 29-én, 30. születésnapján pedig nagy pompával vonult be fővárosába. 

A BOSSZÚ Károly amnesztiát hirdetett az interregnum időszakának prominens politikusai és tábornokai számára, a „királygyilkosokon”, azaz I. Károly egykori bíráin azonban kíméletlenül bosszút állt. A restauráció idején még 31-en éltek azok közül, akik az uralkodó édesapját annak idején vérpadra küldték; közülük az 1660-as év folyamán 12 főt ítéltek halálra, akik nagyrészt akasztással és felnégyeléssel bűnhődtek. II. Károly utasítására 1661 elején Oliver Cromwell, Henry Ireton, Thomas Pride és John Bradshaw holttestét is exhumálták, és Tyburnben akasztották fel őket.

II.KÁROLY A VÁLTOZÁSOK KORA(1660-1685) TERMÉSZETTUDOMÁNYOS FORRADALOM KIRÁLYI AKADÉMIA ROYAL SOCIETY LENDÜLETET VESZ A GYARMATOSÍTÁS ELINDUL AZ ANGOL FELVILÁGOSODÁS TÖRETLEN A TŐKÉS GAZDASÁG FEJLŐDÉSE

Az angol parlament a XVII Az angol parlament a XVII. század hetvenes éveiben olyan jelentős változásokon esett át, amelyek az elkövetkezendő évszázadokra jelentősen meghatározták Anglia politikai légkörét. Ebben az időszakban jött létre ugyanis Angliában az a két nagyobb „politikai irányzat”, amelyek ellentéte még a napjaink angol parlamentjében is jól megfigyelhető. Ők voltak a whigek és a toryk. A whig megnevezés a whiggamores szóból származik, amely jelzővel a skót presbiteriánus fanatikusokat illeték a polgárháború ideje alatt. A parlamentben ezzel a becsmérlőnek szánt jelzővel illeték azokat a képviselőket, amelyek az Oates-féle összeesküvést követően Jakab trónörökös utódlási jogának szűkítését, vagy teljes megvonását követelték. Ezen felül a királyi felségjogok megnyirbálását szerették volna kieszközölni, ezzel próbálva megerősíteni a parlament király feletti hatalmát. Ezen irányzat legtöbb képviselője a középosztályból származott, de soraikban az arisztokraták sem óckodtak képviseltetni magukat. Az egykori kerekfejűek, akik megmaradásuk érdekében immár megtértek az anglikán egyház kebelére, tömegesen csatlakoztak a whigek szárnyához. Vallási szempontból toleranciát hírdettek a protestáns egyházak irányába azonban a katolicizmust teljes erejükből elítélték. A másik irányzat a toryk voltak, akik megnevezésüket ugyancsak ellenfeleiknek köszönhették. A torry-k eredetileg ír felkelők voltak (1641-1649), akik a polgárháború zűrzavaros időszaka alatt a királyi hatalom egyik legnagyobb ellenfeleinek számítottak. Nem mellékesen a protestánsok üldözése is állandó napirenden volt az „eredeti” torryknál. A gúnynévtől eltérően, a toryk teljesen ellentétes szemléleteket vallottak. A királyi család és az anglikán egyház legfőbb támaszának számítottak a parlamentben.

LONDON 1660

ST’JAMES PALOTA,A STUARTOK KÖZPONTJA

PESTIS 1665

A TŰZ 1666

II.JAKAB RÖVID URALMA 1685-88 Miután II. Károly 1685-ben meghalt (halálos ágyán áttért a római katolikus hitre), II. Jakab néven Anna apja lett az ország királya. Az angolok nem szívesen fogadták a katolikus Jakabot, aki amúgy is abszolutizmusra hajló, időnként kegyetlenkedő uralkodónak bizonyult. Úgy tűnt, hogy Jakab minden protestánst ki akar zárni az államügyekből

DICSŐSÉGES FORRADALOM 1688-89 II.JAKAB ELŰZÉSE VEJE,ORÁNIAI VILMOS HOLLANDIA KORMÁNYZÓJA LESZ A KIRÁLY/III.VILMOS (1689-1702) ALKOTMÁNYOS MONARCHIA MEGTEREMTÉSE

A JOGNYILATKOZAT/1689 DECLARATION OF RIGHTS „8. ...a parlamenti választások szabadok.  9. ...a szólás, vitatkozás és tárgyalás szabadságát a parlamenten kívül semminemű hatóság, semmiféle helyen kérdés tárgyává nem teheti.  12. ...minden pénzbírság törvénytelen és érvénytelen, mielőtt a vádlottra a bűnt rá nem bizonyították.  13. ...a sérelmek orvoslására és a törvények javítására, megerősítésére és megtartására a parlamentet össze kell hívni.” KÉSŐBB ELFOGADJÁK A JOGOK TÖRVÉNYÉT/BILL OF RIGHTS

AZ ALKOTMÁNYOS MONARCHIA Az új államforma lényege, hogy a király „uralkodik, de nem kormányoz”.   Az igazi hatalom a választott képviselőkből álló parlament kezében van, amely a törvényeket hozza. A végrehajtó* hatalmat a miniszterelnök vezette kormány * gyakorolja, amely felelősséggel tartozik a parlamentnek. Az igazságszolgáltatás független, ítélkezését sem a király, sem a parlament, sem a kormány nem befolyásolhatja. Ez az angol berendezkedés lett a modern polgári demokráciák alapja.