Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 2. PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NAGYVÁRAD Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 2. Dr. Tarnóczi Tibor

Eltérések számszerűsítésének módszerei A terv-tény, illetve a bázis-tárgyidőszaki eltérések elemzésének sajátos eszközei a láncbehelyettesítési módszer, az abszolút különbözetek módszere, illetve a százalékos különbözetek módszere. Mindhárom módszer alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a vizsgálni kívánt jelenség több tényező együttes hatásaként jön létre (tényezőkre bontás lehetséges), és az eredményt befolyásoló tényezők, összetevők szorzatot alkotnak (oksági kapcsolat áll fenn).

Tényezőkre bontás A tényezők hatásainak sorrendjét szakmai megfontolások, logikai rangsor alapján kell meghatározni. A tényezőkre bontás egy meghatározott, általában mutatószámmal leírható gazdasági jelenségre irányuló elemzési eljárás, amelynek segítségével a vizsgált jelenség alakulásának számszerűsített okai tárhatók fel, illetve mutathatók ki. A felbontás mélységét, részletességét mindig az elemzési feladat, az információ igény határozza meg.

A láncbehelyettesítés módszere a kumulatív eltérés felbontás eljárásának egyik formája, amelyben a hatótényezők hatásai láncszerűen kapcsolódnak egymáshoz. A módszer alkalmas összetett gazdasági események hatótényezői változásának hatását is számszerűsíteni is, ha teljesül az alapfeltétel, hogy a gazdasági esemény a vizsgált tényezők szorzataként felírható.

A láncbehelyettesítés módszere A hatások számszerűsítését célszerű táblázatos formában megjeleníteni. A táblázat tartalmazza az egyes tényezőkre vonatkozó terv és tényadatokat (bázisévi és tárgyévi adatokat), valamint a főátlóban az adott tényező tény (tárgyidőszaki) értékét, a táblázat (mátrix) alsó háromszögében (a főátlótól balra eső értékek) a tervértékeket, a felső háromszögben (főátlótól jobbra eső értékek) a tényleges értékeket.

Munkatáblázat a láncbehelyettesítési módszer alkalmazásához Megnevezés Mérték-egység Terv Tény k q p tényező változásának hatása k0 k1 q0 q1 p0 p1 Jelenség T0= k0*q0*p0 T1= k1*q1*p1 k1*q0*p0 k1*q1*0 Tk k1*q0*p0 - k0*q0*p0 Tq k1*q1*p0 - k1*q0*p0 Tp k1*q1*p1 - k1*q1*p0

Abszolút különbözetek módszere az egyes résztényezők eltéréseinek azonnali kifejezésén alapszik, vagyis az eljárásban nem a szorzatok különbsége jelenik meg, hanem rögtön a tényezők különbségei szerepelnek a szorzatokban. Az előző módszertől abban tér el, hogy nem számolja ki az egyes tényezők hatásának változására létrejövő értéket, hanem közvetlenül a tényező változását (abszolút különbözetét) helyettesítve az összefüggésbe, megadja a változás értékre gyakorolt számszerű hatását.

Munkatáblázat az abszolút különbözetek módszer alkalmazásához Megnevezés Mérték-egység Terv k q p Tény tényező változásának hatása k0 k k0+k k1= k0+k q0 q q0+q q1=q0+q p0 p p1=p0+p Változás hatása k*q0*p0 k1*q*p0 k1*q1*p Jellemző értéke a változás után T0= k0*q0*p0 Tk= T0+k *q0*p0 Tq = Tk + +k1*q*p0 Tp = Tq + +k1*q1*p Tp=T1= k1*q1*p1

Abszolút különbözetek módszere A láncbehelyettesítési módszernél megadott egyenletekben a lehetséges kiemeléseket elvégezve az abszolút különbözetek módszere szerinti összefüggéseket kapjuk meg. A munkatáblázatban az egyes tényezők sorrendjét a szakmai megfontolások határozzák meg. A legcélravezetőbb, ha a számba vehető változtatások megvalósíthatósági rangsora alapján kerülnek az egyes tényezők számbavételre, de más szakmai szempontok alapján is rangsorolhatók a tényezők.

Abszolút különbözetek módszere A munkatáblázatban a kiinduló (bázis) állapothoz képest a hatást a tervezett, vagy megvalósult eltéréssel, a még nem vizsgált tényezőket a kiindulási értékkel, a változtatás hatásában már vizsgált tényezőket pedig a megváltozott értéken kell figyelembe venni. Ezek együttes szorzata adja a tényező változása hatásának számszerű értékét.

Százalékos különbözetek módszere a változást a kumulált szorzatokhoz, mégpedig ezek százalékos változásához, indexeihez köti, kifejezve az alapadatok közötti (hatótényezők szerinti) összefüggések alapján a hatótényezők önálló százalékos változásának hatását a vizsgált jelenségen belül. A módszerrel %-ban határozzuk meg az egyes tényezők változásának hatását. A kiinduló alapösszefüggés megegyezik az előző két módszernél alkalmazottal, de kimutatásra kerül, hogy az összefüggés részszorzatai önálló tartalommal bírnak. Ha e részszorzatok relatív változását vizsgáljuk százalékos formában, megkapjuk az egyes tényezők változásának a hatását.

A vállalat, mint gazdasági rendszer, a reál- és a nominálfolyamatok Minden vállalkozás egy komplex gazdasági–társadalmi–természeti környezetben folytatja tevékenységét. Működésére minden időpillanatban hat a környezet, ugyanakkor a vállalat is működése révén pozitív vagy negatív hatást gyakorol a környezetére (externáliákat hoz létre). A rendszer környezete azon elemek összessége, amelyek nem tartoznak a rendszerbe, de annak működését befolyásolják. Az externália egy gazdasági szereplő tevékenysége következtében felmerülő káros vagy előnyös, nem szántszándékkal okozott, hatás(ok), amely(ek) piaci ellentételezés nélkül befolyásolják egy másik gazdasági szereplő helyzetét.

A vállalat tevékenységének célja A vállalat tevékenységének célját a termelés (termék előállítás, szolgáltatás nyújtása) adja. A vállalatban zajló transzformáció és annak gazdasági vetületei, valamint a vállalat, mint gazdasági rendszer és környezete közötti hatások, összefüggések elemzése a vállalat menedzsmentjének alapvető feladata.

A vállalkozás és rendszerkörnyezete

A vállalkozási tevékenység A vállalkozási tevékenység termék előállításra, szolgáltatásnyújtásra jön létre, amelyek fogyasztói igények kielégítését szolgálják. A termelés, szolgáltatásnyújtás (szándéka) azonban, legyen az bármilyen magas színvonalat elérő is, nem eredményez feltétlenül jövedelmet, ha nem találkozik a piaci igényekkel. Az adott termék vagy szolgáltatás piaci kereslet-kínálati viszonyai, a piaci versenytársak termékeinek jellemzői, ára, a piacon lévő árumennyiség térbeli és időbeli elhelyezkedése, a vállalkozás innovatív magatartása mind befolyással vannak a vállalat működésének eredményességére.

A vállalkozás pénzügyi vetülete A termelés, szolgáltatás nyújtás minden elemének van közvetlen vagy közvetett pénzügyi vetülete. A pénz–áru–pénz körforgás eredményeként az értékesített termék vagy szolgáltatás bevételeiből kerül finanszírozásra a következő termelési ciklus. A termelés folyamatosságának a fenntartásához szükséges, hogy a termelés jövedelmező legyen. A megfelelő jövedelemszint ösztönzi a tulajdonost (befektetőt) arra, hogy a vállalatban hagyja a korábban befektetett tőkéjét, illetve a képződő jövedelem egy részét vagy egészét, hogy a fejlesztés révén növelje a vállalat vagyonát.

A vállalati transzformáció és annak pénzügyi vetülete

A vállalkozás pénzügyi vetülete A vállalkozás minden tevékenység lényegében valamilyen ráfordítást igényel, ami előbb-utóbb pénzkiadással jár, illetve a tevékenység hozama (termék vagy szolgáltatás) többnyire értékesíthető a piacon, ami bevételeket eredményez. Ezeknek a gazdasági eseményeknek a folyamatos regisztrálására a vállalat számviteli rendszere hivatott, amiből követhető a vállalat vagyonának alakulása (mérleg), a tevékenységének eredményessége (eredménykimutatás), valamint a pénzeszközeinek változása (cash flow kimutatás).

A ráfordítás A ráfordítás egy adott teljesítmény nyújtásához felhasznált élő- és holtmunkák bekerülési értéke, vagyis az időszakban kibocsátott, értékesített anyagi és nem anyagi javak bekerülési értéke. A költség és a ráfordítás közötti legfontosabb különbség, hogy költségek egy adott folyamat közben merülhetnek fel, míg ráfordítás egy adott végeredmény elérésének ellenértékét mutatja.

A számviteli beszámoló A számviteli mérleg olyan kimutatás, amely egy adott időpontra vonatkozóan bemutatja a vállalkozás vagyonának összetételét (eszközök), valamint ezeknek a vagyonelemeknek a finanszírozási forrását (források). Az eredménykimutatás a vállalkozás tárgyévi mérleg szerinti eredményének levezetését tartalmazza, bemutatva az eredményt kialakító tényezőket, azaz a bevételeket, valamint a költségeket és ráfordításokat. A cash flow kimutatás nem más, mint pénzforrások képződésének és felhasználásának kimutatása egy meghatározott időszak alatt.

A termelés és finanszírozás kapcsolatrendszere

Az értéklánc A vállalati értéklánc a szervezeten belül, egymást követő tevékenységek sora, amelyek minden eleme – a fogyasztó szemszögéből - hozzáadott értéket hoz létre és így hozzájárul valamivel a végtermék értékéhez. Az értéklánc-elemzés a vállalatot stratégiailag fontos tevékenységei szerint bontja le, azzal a céllal, hogy jobban megérthessük a költségek képződésének folyamatát.

Az értéklánc elemzése Az értéklánc elemzése, stratégiai megközelítésből, három szakaszból áll: Tevékenység elemzése: a termékelőállítás vagy a szolgáltatásnyújtás tevékenységeinek azonosítása, jellemzőinek meghatározása; Értékelemzés: annak meghatározása, hogy a termék vagy a szolgáltatás a vevő számára mikor nyújtja a legnagyobb értéket; valamint Az értékelés és tervezés fázisa: a megvalósítás lehetséges módjainak értékelése, a változtatás módjának meghatározása, a végrehajtás megtervezése.

A vállalat A vállalatokat bonyolult tevékenységi és szervezeti struktúrák jellemzik, és mindenkor gazdasági–társadalmi–természeti környezetben működnek, ami tértől (hol) és időtől (mikor) nem függetleníthető, így elemzésük sem történhet azok figyelembevétele nélkül. A struktúra alatt a rendszer elemeinek elrendeződési vagy kapcsolódási módjait, formáit, valamint a közöttük fennálló relációkat értjük. A struktúra a rendszer képességeinek a hordozója.

A modellalkotás A gazdasági elemzés meghatározott szabályok szerint, elemzési módszerek alkalmazásával történik, amihez meg kell ismerni a gazdasági rendszer szerkezetét, formalizáltan is le kell tudni írni a működési folyamatokat, hogy az elemzés során kapott eredményeket értelmezni tudjuk, illetve azok alapján a rendszerben végrehajtott változtatások hatását megalapozottan prognosztizálhassuk. Ez a folyamat a modellezés.

A modellezés A modellezés a valóság (gazdasági rendszer) „laboratóriumi körülmények” között végezhető vizsgálatát szolgálja. A gazdasági elemzés során a modellezés különböző módszerei közül - a célnak megfelelően -, az összefüggések minőségének jellemzésére, a gondolati modellek közül, a fogalmi modelleket, a kalkulációk elvégzésére az egyszerűbb vagy az összetettebb matematikai modelleket használják.

A modell A modell a valóság leegyszerűsített absztrakt mása, amit következtetések levonása érdekében hozunk létre. A modellezés legkritikusabb eleme a hasonlóság biztosítása. A konkrét feladat határozza meg a lényeges tulajdonságokat, amelyben az eredeti rendszernek és modellnek nagymértékben meg kell egyeznie, és a lényegteleneket, amelyektől az adott szempont alapján el lehet vonatkoztatni

A modellek fajtái és a matematikai modellek fontosabb tulajdonságai